Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-03 / 256. szám

8 INFORMATIKA 2011. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Kína visszautasítja az amerikai hackervádat Peking. Kína - külügyi szóvi­vője útján - hétfőn visszautasí­totta és hamisnak nevezte azt a washingtoni vádat, miszerint hadserege vélhetően hacker- támadást intézett két amerikai tudományos műhold informáci­ós rendszere ellen. A hivatalosan novemberben megjelenő amerikai kongresz- szusi bizottsági jelentés feltétele­zi, hogy két amerikai műhold ve­zérléséhez fértek hozzá rövid időre számítógépes kalózok a kí­nai hadsereg megbízásából. A jelentés azt állítja, hogy a „betörés” egybevág a kínai had­sereg elvi iránymutatásával, amely adott esetben „támogatja az ellenség űrrendszereinek működésképtelenné tételét, kü­lönös tekintettel a földi infrast­ruktúrára, a műholdak irányító- berendezéseire”. „Ez a bizottság mindig szeny- nyezett szemüvegen keresztül vizsgálja Kínát; a jelentés teljes­séggel hamis, hátsó szándék szülte és cáfolatra sem érdemes” - állapította meg Hung Lej szó­vivő. Hozzátette: Kína ugyan­csak hackertámadások áldoza­ta, s ellenez mindennemű kiberbűnözést. Lejáró jelszavak Budapest. Jövő év január 1-jén csaknem félmillió felhasználó ügyfélkapu bejelentkezési jel­szava lejár, az érintett felhaszná­lóknak az ügyfélkapu zavarta­lan használata érdekében az év végéig módosítaniuk kell jelsza­vuk lejárati dátumát - közölte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hi­vatala (KEKKH) szerdán az MTI- vel. A közlemény szerint „560 ezer volt azoknak az ügyfélka­pus hozzáféréseknek száma, amelyek jelszavát a 2011. októ­ber 1-jei lejárati dátumot meg­előzően nem hosszabbítottak meg a felhasználók. Annak érde­kében, hogy az érintett állampol­gárok továbbra is használni tud­ják ügyfélkapujukat, a KEKKH az év végéig meghosszabbította a jelszavak érvényességét”. A helyzet azóta kedvezőbb, de még mindig csaknem 500 ezer ügyfélkapu tulajdonosnak kell módosítania belépési jelszava le­járati időpontját legkésőbb 2011. december 31-ig - olvasható a közleményben. Díjnyertes felhőbiztonság Az ITBN-en kapott díjat a biztonsági cég egyik újdonsága Az informatikai bizton­ság napján a legjobb gyártói innováció kategó­riában gyó'zött a SafeNet felhőbiztonságot támoga­tó megoldása. A SafeNet ProtectV megnyugtató vá­laszt ad a felhőben tárolt adataikért aggódó válla­latvezetőknek, a megol­dást többek közt már az Amazon.com cloudjában is alkalmazzák. Jelentős beruházási költségtől szabadulhatnak meg azok, akik a felhő alapú informatikai meg­oldások mellett teszik le a voksu- kat. Habár ezt a vállalatvezetők jól tudják, sokszor a biztonság kapcsán megfogalmazott kéte­lyeik miatt mégis a hagyomá­nyos utat követik, vagyis saját informatikai infrastruktúrán, saját szakembergárdával fel­ügyelik a vállalati szoftvereket. Ezt a patthelyzetet oldja fel a SafeNet ProtectV megoldás, mely a hozzáférési jogosultsá­gok ellenőrzésén és naplózásán túl titkosítja a cloudban tárolt adatokat, így még egy esetleges adatlopás esetén sem kerülhet­nek illetéktelen kezekbe az üzle­ti információk. „A titkosítás egyben logikai el­különítést is jelent a felhőben, ennek köszönhetően még azok az esetek is elkerülhetők, ami­kor a szolgáltató rendszergazdá­ja próbál visszaélni privilégiu­maival. A ProtectV segítségével így a vállalatok hatékonyan Bán István használhatják ki a cloudszolgál- tatások előnyeit, miközben meg­tartják a kontrollt és biztosítják az érzékeny adatok sértetlensé­gét - mondta Bán István, a SafeNet-termékek képviseletét Magyarországon ellátó SafeSoft Kft. ügyvezető igazgatója. Az innovációs díjjal jutalma­zott megoldáshoz a SafeNet biz­tonságos, token alapú auten- tikációs eszközt is nyújt. - A ha­zai piacon korábban Aladdin néven ismert eToken-termék- család széles eszköztárat nyújt az erős azonosítás, elektroni­kus aláírás és titkosítás terüle­tein megbízható kriptoesz- közöket keresők számára az in­telligens kártyától, az USB- tokeneken át az OTP (one-time password) megoldásokig - mondta Bán István. Az új eToken 5100 eszköz ráadásul nemrégi­ben megkapta a Common Criteria EAL4 minősítést, így Magyarországon elfogadott BALE-eszközként minősített elektronikus aláírásra is hasz­nálható. - Ez nem csak a válla­latok számára jelent újdonságot, de például a közjegyezőknek és az ügyvédeknek is, hiszen szá­mukra 2008 óta kötelező az e- cégeljárás során a minősített elektronikus aláírás használata, amit az eToken tehet igazán egy­szerűvé és biztonságossá - tette hozzá a SafeSoft szakembere. Nagyvállalati környezetben ugyanakkor, ahol nagyszámú tranzakciót kell más-más elekt­ronikus aláírással előre defini­ált automatizmusok szerint el­látni és titkosítani, a SafeNet Luna HSM (Hardvare Security Module) megoldását érdemes bevezetni. A termék komplett Az ITBN-díj szerver és PCI-kártya formájá­ban is elérhető, mely egyedi ki­szolgálóba vagy akár tűzfalba in­tegrálva képes valós időben nagymennyiségű adatforgalmat titkosítani, illetve tranzakciót aláírni. Az eszköz fizikai védel­méről egy belső szenzorrend­szer gondos­kodik. Ha a szerverből el- távolítva fi­zikai beha­tás éri - pél­dául meg­próbálják szélsőséges mértékben le hűteni, kinyitni vagy fúrni - akkor a SafeNet HSM törli a védett adatokat, így nincs lehetőség a vállalat által használt aláírókulcsok megszer­zésére. A digitalizálás gyorsítására bíztat az Európai Bizottság Brüsszel. Ajánlást adott ki múlt pénteken az Európai Bizottság, és ebben arra kérte az unió tag­államait, hogy „a kulturális al­kotások digitalizálása terén fo­kozzák erőfeszítéseiket, egyesít­sék erőforrásaikat, valamint a fo­lyamatba vonják be a magán- szektort is”. Neelie Kroes, a témáért felelős biztos szerint mindez elenged­hetetlen az európai kulturális örökség szélesebb körű hozzá­férhetősége, valamint az európai kreatív iparágak növekedésének ösztönzése szempontjából. A digitalizált anyagokat az Europeana elnevezésű európai digitális könyvtáron, archívu­mon és múzeumon keresztül kell elérhetővé tenni (www.europeana.eu). A bizott­ság azt szeretné, ha 2015-ig - a jelenlegi 19 millióhoz képest - 30 millió digitalizált anyag vál­hatna ott elérhetővé. Ennek érde­kében most tagállamonként meghatározták a következő négy évben feltöltendő tartalmak mi­nimális számát. Magyarország­tól a bizottság 417 ezer anyag di­gitalizálását kéri, de például Né­metországnak 5,5 millióval kel­lene kiegészítenie jelenleg ren­delkezésre bocsátott könyvtárát. Kroesék azt is szorgalmazzák, hogy az unióban több szerzői jogvédelem alatt álló és kereske­delmi forgalomban már nem kapható anyag online hozzáfér­hetőségét tegyék lehetővé. A három éve 2 milliós kiindu­ló állománnyal létrehozott Europeana könyveket, festmé­nyeket, filmeket, múzeumi tár­gyakat, kulturális archívumokat és más műalko­tásokat, a kultu­rális örök­séghez anyago­kat tesz el­érhető­vé bár­ki szá­már A digita zációval összefügj beruházások új vállalk zásokat és új munkahelyeket teremtenek - mutatott rá Kroes. A magyar vállalati, állami, in­tézményi szférában a jelenle­ginél sokkal konkrétabb infor­matikai (it) biztonsági szabá­lyozásra lenne szükség, ha­sonlóra, mint amilyen a ban­kokra vonatkozik - mondta Kimer Attila, az ISACA (Information Systems Audit and Control Association) Ma­gyarországi Egyesület elnöke szerdán Budapesten sajtótájé­koztatón. Hozzátette, hogy a magyar szabályozás lassú és gyakran hiányos. Budapest. Ellenpéldaként a bankokat hozta fel, s elmondta, a pénzintézetek sokkal jobban odafigyelnek a bizton­ságra, a személyes adatokra, aminek ösztönzője a Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyelete is. Szabolcs András, az egyesület titkára az általuk végzett friss, biztonsági ku­tatás előzetes eredményét ismertetve kiemelte, hogy a magyar szervezetek 17 százaléka semmilyen informatikai biztonsági auditot nem végez. A független, átfogó, a kormányszer­vekre, oktatási intézményekre, kórhá­zakra, bankokra és telekommunikációs cégekre is kiterjedő felmérés szerint az azonosított hiányosságok közül a leg­gyakoribb, hogy sokkal többen férnek hozzá a gazdasági, üzleti és személyes adatokhoz, mint az szükséges lenne. Ez minden második szervezetnek problé­mája. Az elmúlt 12 hónapban a szervezetek több mint 18 százalék érzékelt valami­lyen behatolási kísérletet, miközben a 63 százalékuk nem, vagy csak nem tud róla. A szerveztek 27 százaléka közöl­te: az elmúlt egy évben szembesült az­zal, hogy elloptak tőle információbiz­tonsággal kapcsolatos eszközt. Ezért nem meglepő, hogy a szervezetek 35 százaléka az idei év legfontosabb fel­adatának az informatikai eszközök lel­tárát tartja a legfontosabbnak - fejtette ki Szabolcs András. A kutatást részletesen az egyesület november 9-i, 20 éves jubileumi konfe­renciáján mutatják be. A 2 millió forint értékű kutatást internetes alapon, tele­fonos támogatással a Bell Research vé­gezte. A nonprofit ISACA Magyarországi Egyesület az 1969-ben alapított nemzet­közi ISACA tagszervezete. A magyar egyesület 1991-ben alakult, jelenleg 427, kizárólag természetes személy tag­ja van, az alapszabály szerint ugyanis vállalat nem lehet tagja a szervezetnek. Az egyesület egyik célja az ISACA által kiadott minősítések hivatalosan elismer­tetése, illetve elősegí­ti a szakmai ajánlá­sok kialakítását, honosí­tását, folyamatos fejleszté­sét, valamint támogatja a magyar törvényalkotók munkáját. Az ISACA az informá­ciórendszer-menedzse­rek és ellenőrök nem­zetközi szakmai szer­vezete, világszerte 160 országban, 193 tagszervezete van, több mint 95 000 tagot számlál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom