Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-15 / 266. szám
2011. NOVEMBER 15., KEDD ORSZÁGJÁRÓ 5- GAZDASAG Szeptemberben is emelkedtek a mezőgazdasági árak A gyümölcsök termelői ára 13,7 százalékkal emelkedett. Budapest. Az agrártermékek termelőiár-színtje szeptemberben 16,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, a növényi termékek termelői ára 19,2, az élő állatok és állati termékeké 12,7 százalékkal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. A KSH tájékoztatása szerint 2011 január-szeptember között a mezőgazdasági termékek árszínvonala 28,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest, a növényi termékeknél 37,1, az élő állatok és állati termékek esetében 14,1 százalékos volt az áremelkedés. Az előző havi közlés szerint idén január-augusztus között az előző év azonos időszakához mérten a mező- gazdasági termékek árszínvonala 30,9 százalékkal nőtt. Az élő állatoknál és állati termékeknél 14,4, a növényi termékek esetében 40,6 százalékos volt az áremelkedés. Tavaly szeptemberben az agrártermékek termelői- ár-szintje 24,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 39,7 az élő állatoké és állati termékeké 4,3 százalékkal emelkedett. 2010. január-szeptemberben az agrártermékek termelőiár-szintje 10,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakára jellemzőt. Az idén szeptemberben a friss zöldségek ára 3,1 százalékkal maradt el a tavaly szeptemberitől. A gabonafélék termelői ára 2011 szeptemberében 26,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. A búza és a kukorica ára augusztushoz képest minimálisan csökkent, előbbiért 48.800, utóbbiért 48.600 forintot fizettek tonnánként. Az ipari növények termelői ára 28,8, ezen belül az olajnövényeké 20,6 százalékkal nőtt 2010 szeptemberéhez mérten. Az ipari növények jelentős áremelkedéséhez leginkább az ebben a hónapban megjelenő cukorrépa egy évvel korábbinál számottevően magasabb árszintje járult hozzá. A burgonya termelői ára szeptemberben - a tavalyi jelentős emelkedés után - 44,9 százalékkal csökkent, a gyümölcsöké viszont 13,7 százalékkal emelkedett. Átlag felett, 21 százalékkal növekedett az alma ára, az őszibaracké viszont éppen csak meghaladta az előző év azonos időszakit. A szőlőnél a felhasználás iránya szerint ellentétes ármozgás figyelhető meg: az étkezési szőlőért 17 százalékkal kevesebbet, a borszőlőért 23 százalékkal többet kaptak a termelők. A vágóállatok termelői ára 13,1 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál szeptemberben. Minden megfigyelt állatcsoport ára nőtt, a vágómarháé kiemelkedően, 54,1 százalékkal, a legkevésbé a vágósertésé, 4,5 százalékkal emelkedett. Az állati termékek ára 11,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a tej ára 14,5, a tojás ára 6,6 százalékkal haladta meg az előző év szeptemberében mért szintet. A KSH adatai szerint 2011 január-szeptember között a gabonafélék ára 55,9 százalékkal haladta meg a 2010 január-szeptemberit, a zöldségfélék ára viszont 11,7 százalékkal csökkent. A burgonya ára 2011 első fél évében még 41,8 százalékkal haladta meg az előző évit, a tavalyi gyenge termés eredményeként a piacon kis mennyiség volt, magas áron, ezt követően azonban az idei, várhatóan jó terméseredmény miatt az árak jelentősen visszaestek, ezért az első kilenc hónapi index már 0,8 százalék csökkenést mutat. A gyümölcsökért 23,2 százalékkal magasabb árat kaptak a termelők az előző év január-szeptemberihez képest. A vágóállatok termelői ára 13,2, az állati termékeké 16,1 százalékkal emelkedett 2011 január-szeptember között. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 2011 január-szeptemberben 14,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 16,8 százalékos növekedéséből, valamint a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 1,3 százalékos csökkenéséből következett. A folyó termelőfelhasználáson belül az energiaárak 12,3 százalékkal növekedtek, főként a felhasználásban jelentős arányt képviselő üzemanyagok 16,7 százalékos áremelkedésének következményeként. A műtrágyaárak 26,3 százalékkal nőttek, ezen belül az egyszerű műtrágyáké 28,6, az összetett műtrágyáké 22,2 százalékkal. A takarmányok ára is jelentősen, 34,5 százalékkal emelkedett január-szeptemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva: az egyszerű takarmányoké 49,1, a keveréktakarmányoké 26,5 százalékkal. A betakarítást követően az utolsó három hónapban a búza és a kukorica felvásárlási ára csökkent, a visszaesés a takarmányok árában is érzékelhető volt. Jelenleg a takarmányok ára a 2008. II. negyedév árszintjén van. A mezőgazdasági beruházásokon belül a mezőgazdaságigép-beruházások árának 3,4 százalékos csökkenése, valamint az épületberuházások árának 2,1 százalékos emelkedése figyelhető meg. A mezőgazdasági terme- lőiár-index és ráfordításiár-index hányadosaként számított agrárolló értéke 2011. január-szeptemberben 112,1 százalék volt - azaz 2010 azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordítási árak - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Hiábavaló harc az adókedvezményekért? nyílt levél Már csak az Országgyűlés akadályozhatja meg a k+f-et ösztönző jóváírások eltörlését A Magyar Innovációs Szövetség ellenzi, hogy az Országgyűlés a kutató-fejlesztő vállalatok rovására módosítsa az ilyen költségek leírásának törvényi szabályozását. Ezt nyílt levélben tudatta a parlamenti képviselőkkel a szakmai testület. VG-összeállítás „A parlamenti szavazásra váró adótörvény-javaslatokat már csak a képviselők módosíthat ják" indokolta lapunknak kéz deményezésüket Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke. Az új szabály« zás értelmében a vállalatok nem írhatnák le innovációs járulékukból a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyek nél megrendelt kutatás-fejlesz tési (k+f) projektek költségét. „Ez eddig fontos eszköz volt a ku tatás-fejlesztés és innováció, illetve a kutatóhelyek és vállalko zások ilyen együttműködésének ösztönzésében, ennek felszáram lásával pozitív folyamatokat állítanának le a képviselők” - adta értésre Szabó Gábor. Kérdésünkre, hogy a szövetség miért nem avatkozott be a változ tatás megakadályozása érdekében, Szabó Gábor a feszített jog Az új adócsomag egyes elemeinek a hatásai kiszámíthatatlanok szabály-alkotási tempóval és az zal magyarázta ennek elmaradását, hogy nem kapták meg véleményezésre a javaslatcsomag vonatkozó részét. Elismerte ugyan akkor azt, hogy maguk is tudják: korábban előfordultak visszaélések a k+f költségek leírásánál, de „ezek megakadályozására elegendő lenne a kiskapuk bezáró sa”. A MISZ ezért üdvözli azt a változtatást, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala bázisán létrejönne egy olyan intézmény, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek k+f szempontú minősítését. „A csomag fájdalmasan érintheti azokat a cégeket, amelyek több, eddig meglévő kedvezménytől esnek el a változtatások miatt, az átláthatóbb keretek és egységesebb szabályozás megteremtése viszont hosszú távon kedvező folyamatokat indíthat el” - véli Márkus Csaba, a Delo itte Zrt kutatás-fejlesztési és ál lanti támogatások üzletágának igazgatója. Utalt arra, hogy tavasszal a Nemzeti reformprog ramban 2020 ra 1,8 százalékos GDP-arányos k+f ráfordítás elérését tűzte ki célul a kormány. Ezzel gyakorlatilag a jelenlegi, A tervezett változtatások várható következményei • a vállalatok 2012-től nem írhatnák le a kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kapcsolódó költségeiket adóalapjukból • innovációs járulékfizetésre köteleznék az 50 fősnél kisebb cégeket is, így nőnének a mikro- és kisvállalkozások bürokratikus terhei és befizetései • az üzleti szektor visszafogná k+f és innovációs tevékenységét • gyengülne Magyarország veisenyképessége évek óta egy százalék körüli szinten mozgó ráfordítás megduplázódását szeretné elérni, s ebben nagy szerepe lenne a vállalati k+f ráfordítások növelésének is. , Az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosításokból egyelő re nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének az átalakítása rövid távon támo gatja-e ezeket a célkitűzéseket” - állapította meg a Deloitte szakér tője. Szerinte a javaslatcsomag azon része, amelynek értelmében a k+f tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá az, hogy ennek bérköltsége és a szoft verfejlesztők alkalmazására elszár molt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként, nem szol gálja ennek elérését Márkus Csa ba szerint a csomag több, pozitív irányba mutató eleme és néhány ma még pontosításra váró részlet miatt egyelőre nem lehet megjó solni, hogy a megnövekedett mii ós forrásból összességében any- nyival több jut-e a Magyarországon működő cégek számára, hogy a k+f adókedvezményekhez kap csolódó tervezett módosítások hatását is kompenzálva megdupláz za vagy akár megháromszorozza a hazai vállalati k+f ráfordításokat 2020 in. „Fontos, hogy a törvényalko tók a fürdővízzel ne öntsék ki a gyereket: a kreativitás, az innováció lehetőség a magyar gazda ság számára versenyképessége növeléséhez” - reagált a nyílt le vélre Gaál József, a Bács Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparka mara elnöke, a Magyar Kereske delmi és Iparkamara alelnöke. Szerinte a gazdaság, a költség- vetés jelenlegi állapota kényszerpályára szorította az orszá got, mégis biztosítani kellene, hogy a vállalatoknál képződött forrásokat helyben használják fel kutatás-fejlesztésre és inna vációra. Gaál József is fontosnak tartja a minőségbiztosítást, ám ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára bízná. ■ Biztosítani kellene, hogy a vállalatoknál képződött forrásokat helyben használják fel kutatásfejlesztésre és innovációra GAÁL JÓZSEF ■ Egyelőre nem egyértelmű, hogy az adókedvezmények átalakítása támogatni fogja-e a kormány k+f célkitűzéseit MÁRKUS CSABA IA költségleírásoknál korábban előfordult visszaélések megakadályozására elegendő lenne a kiskapuk bezáSZABŐ GÁBOR
