Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-12 / 264. szám
2011. NOVEMBER 12., SZOMBAT A HÉT TEMAJA 7 euróválság Eddigi legsötétebb napjait élte az euróövezet a héten. A vészes közelségbe került görög államcsőd ugyanis az egész valutaunióra végzetes lehet. ATHÉN ROMBA DÖNTHETI EURÓPÁT Mára mindenki tényként kezeli: a görög euróövezeti tagság korrupció, hazugságok és szűnni nem akaró válságok sora. A megoldást nem találta meg Európa. Fábos Erika Gyükeri Mercédesz Valódi görög tragédiává fajult a héten az euróövezeti válság. Hétfőn este ugyanis Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök bejelentette: népszavazásra bocsátaná azt a megállapodást, amely hozzásegíti országát az államcsőd elkerüléséhez. A világ tőzsdéi 5 százalékot meghaladó zuhanással, az amúgy is lejtmenetben lévő forint további eséssel reagált a bejelentésre, amelyet nemhogy az unió vezetőivel, de saját pénzügyminiszterével sem osztott meg előzetesen a szocialista kormányfő. A pánik magyarázata egyszerű: az euróövezet vezetői több sikertelen egyeztetés után néhány nappal korábban tudtak csak megegyezni a csődmentés feltételeiről. Ebben komoly áldozatot várnak el azoktól a bankoktól is, amelyek a görögök fizetés- képtelensége esetén bajba kerültek volna. Nem is ez volt a probléma, inkább az, hogy már az államcsőd elkerülésére tavaly elfogadott első, 110 milliárd eurós hitelcsomag is áldozatot követelt a megszorításokhoz egyáltalán nem szokott görögöktől. Nem is szerették, amire bizonyíték a már- már mindennapossá váló sztrájkok és zavargássá fajuló tüntetések sora. Vagyis Papandreu számára politikai öngyilkossággal ért volna fel, ha simán rábólint az újabb hitelmegáUapodásra. Nem nehéz azt sem kitalálni, hogy az iránt az ellenzék sem rajongott. Látva azonban, hogy a referendum ötlete miatt az európai politikusok, élen Nicolas Sarkozy francia államfővel és Angela Merkel német kancellárral gyakorlatilag a görög kormányfő fejét követelik, jobbnak látták, ha támogatni kezdik a megállapodást. A dráma ekkor - csütörtök délután - már inkább tragikoméGörög idill napjainkban. Vége lehet a nyugodt délutáni borozgatásoknak, a korkedvezményes nyugdíjaknak, a pazarló költségvetési pénzszórásnak. Görögország államadóssága (az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában) 150 142,8 30 1999 2000 2001 2002 2003 VG-GRAFIKA 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 FORRÁS: EUROSTAT, MTVA-SAJTÓADATBANK, MTI diára emlékeztetett. Különösen, amikor a görög kormányfő tudatta: ha az ellenzék támogatja a hitelmegállapodást, nem lesz népszavazás. Innentől vált görög belpolitikai civakodássá a kérdés: a tőzsdéken enyhült a feszültség, a régiós valuták - így a forint is - újra erőre kapott A görög kérdés hosz- szabb távú megoldása azonban még mindig elemi érdeke az Európai Uniónak, hiszen a görögök csődje és az euróövezetből való - jogilag nem is tisztázott - kilépésük végzetes következményekkel járhat az egész euróövezet számára. Pedig Görögország nem az egyetlen euróövezeti tagállam, amely hitelcsomagra szorult, vagy felelőtlenül gazdálkodik. Athén azonban nem a 2008-ban kezdődött válság negatív hatásaival nem bír megbirkózni. Nyílt titok, hogy az ország gazdálkodását két szóval lehet jellemezni: korrupció és adóelkerülés. Azzal is tisztában volt mindenki, hogy az 1981-es csatlakozás után bőkezűen folyósított európai pénzeket vagy ellopták, vagy oktatásfejlesztés, netán befektetésösztönzés helyett irreálisan kedvező - 35 év munka utáni visszavonulást lehetővé tevő, 14-ik havi kifizetéseket tartalmazó - nyugdíjrendszerre fordították. Vagy egy olimpiára: a 2004-es játékok a kezdeti, 1,3 milliárd dolláros költségvetéshez képest hivatalosan 12 milliárd euróba kerültek. Az ezredfordulón, vagyis a valutaunió kialakítása idején valahogy mégis elfogadta az Európai Bizottság az Athénből érkező híreket: azt, hogy a görögöknek sikerült az elvárt mutatókat produkálni. És 2002. január elsején, az euró bevezetésekor Brüsszel azzal példálózott: milyen jó is lesz a görög strandokon is a közös pénzzel fizetni a jeges kávéért. Néhány évvel később aztán kiderült: a görögök - az élen Kosztasz Szimitisz kormányfővel - hamis adatokkal kerültek be a valutaunióba. Ha ma végignézzük az uniós statisztikai hivatal tábláit, egyetlen évet sem találunk, amikor a deficitet az elvárt 3 százalék alá tudta volna szorítani Athén. 1999 óta a bruttó államadósság nemhogy az előírt 60 százalékos szintet nem közelítette meg. A rendszer 2010 tavaszára vált tarthatatlanná, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap ekkor 110 milliárd eurós hitellel segítette ki Görögországot. Mára az is kiderült, ezzel nemhogy segítették volna a notóriusan rosszul gazdálkodó államot, hanem éppenséggel még nagyobb bajba sodorták, hiszen a törlesztés aláásta a növekedést, a megszorítások pedig olyan politikai bizonytalansághoz vezettek, amely a héten látott drámában csúcsosodtak ki. Különböző módon látják a közgazdászok és pénzügyi szakemberek egy második gazdasági világválság bekövetkezésének esélyét f i OSZKÓ PÉTER, A BAJNAI-KORMÁNY VOLT PÉNZÜGYMINISZTERE „Egyre biztosabban látszik, hogy lélekben és gazdasági intézkedések szintjén is fel kell készülni egy-komoly recessziós válságra Európában. Ennek a mértéke leginkább attól függ, hogy a szükségszerű görög csődöt mennyire tudja kontroll alatt tartani az unió. Amennyiben a görög gazdaságot a rendezett csőd felé lehet terelni, a nagyobb gondok talán elkerülhetők lesznek. Amennyiben nem, úgy a pánik és a pénzhiány miatt, ebben a gazdasági zónában biztosan érzékelhető negatív hatásai lesznek, főként azokban a sérülékeny országokban, amilyen jelenleg hazánk is. Lassuló gazdaság, romló foglalkoztatás és az exportpiacok gyengülése is elkerülhetetlennek látszik. ” * « BOD PETER ÁKOS KÖZGAZDÁSZ „Optimista vagyok és nem tar-\ tok hasonló válságtól, mint /' fl ** üli 2008-ban. Ez ugyanis egy teljesen más helyzet. Akkor Amerika, Japán és Európa egyszerre került krízisbe, ehhez képest most egy regionális problémáról van szó. Nem arról, hogy az euró van válságban, »csak« arról, hogy néhány olyan ország van válságban vagy annak a közelében, amelyik eurót használ. Kétféle forgatókönyvet valószínűsítek, az egyik, hogy a mindenkori görög kormány, ha kelletlenül is, vállalja a megszorításokat, az Európai Unió pedig, ha rendszeres viták árán is, de pénzt ad. A másik, ha nem tartják be az unió feltételeit, a görögök számára rosszabb. Ezzel felgyorsul a folyamat, amelynek következményeként Görög ország ugyan egy nagy visszaeséssel járó krízisen esik át, Európa viszont olcsóbban és gyorsabban megússza. Tisztább helyzet lenne, hiszen az európai pénzek nem mennének máshová, a világgazdaság pedig továbbra is szívesen használhatja az eurót, ráadásul ez figyelmeztetésül szolgálna a hasonlóan eladósodott Olaszország és Spanyolország vezetőinek számára is. ” WW SZALAY- BERZEVICZY ATTILA, A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE VOLT ELNÖKE Jl A „Az euróválsá- é P* JHm got nem egyszerű megoldani, és az eurózóna válsága a világot is maga alá temetheti. Az alapvető probléma az, hogy hosszú távú intézkedésekre van szükség, miközben gyors eredményeket kell elérni Az unió a szétesés szélére került és egybentartását jelenleg Németország finanszírozza annak érdekében, hogy exportpiacai és a válságzóna állampapírjaival kitömött bankjai talpon maradjanak. Ahhoz azonban, hogy hosszú távon is egyben lehessen tartani 17 olyan országot, amely gazdaságilag annyira különböző szinten áll, a közös jegybankon kívül közös pénzügyi kormányzás is kellene, ami tovább csökkentené a tagállamok önállóságát. Ez viszont olyan alapvető változtatást jelentene, amire egyrészt nem látszik a politikai akarat, másrészt, mivel a tagállamok szuverenitását csökkentené, valószínűsíthetően társadalmi támogatottsága sem lenne. ” SOROS GYÖRGY ÜZLETEMBER Az euróválság elsősorban bank- és államadósságválság, de a kettő egymást erősíti. És van egy harmadik válság is, ami politikai. „Nagyon fontos azt látni, hogy az eurókrízisnek van egy olyan lehetséges hatása, hogy szétveri az unió egységét" - összegezte a közgazdász a Közép-európai Egyetemen tartott előadásában a kialakult helyzetet. Soros fontosnak nevezte, hogy fordulat következett be Németország euróöve- zethez való viszonyában. Felismerték, hogy későn álltak neki és eddig rosszul kezelték a válságot, mára jóval elkötelezettebbé váltak a közös valuta megmentésében. Tudják, hogy az euró nem tökéletes, de azt is belátták, hogy az eurózóna szétesése beláthatatlan gazdasági következményekkel járna és nemcsak Európa számára Soros szerint „az euró olyan, mint egy omlett: ha már megsült, nem lehet újra tojást csinálni belőle”.
