Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-12 / 264. szám

2011. NOVEMBER 12., SZOMBAT A HÉT TEMAJA 7 euróválság Eddigi legsötétebb napjait élte az euróövezet a héten. A vészes közelségbe került görög államcsőd ugyanis az egész valutaunióra végzetes lehet. ATHÉN ROMBA DÖNTHETI EURÓPÁT Mára mindenki tényként kezeli: a görög euróövezeti tagság korrupció, hazugsá­gok és szűnni nem akaró válságok sora. A megoldást nem találta meg Európa. Fábos Erika ­Gyükeri Mercédesz Valódi görög tragédiává fajult a héten az euróövezeti válság. Hét­főn este ugyanis Jeórjiosz Pa­pandreu miniszterelnök bejelen­tette: népszavazásra bocsátaná azt a megállapodást, amely hoz­zásegíti országát az államcsőd el­kerüléséhez. A világ tőzsdéi 5 százalékot meghaladó zuhanás­sal, az amúgy is lejtmenetben lé­vő forint további eséssel reagált a bejelentésre, amelyet nemhogy az unió vezetőivel, de saját pénz­ügyminiszterével sem osztott meg előzetesen a szocialista kormányfő. A pánik magyaráza­ta egyszerű: az euróövezet vezetői több sikertelen egyeztetés után néhány nappal korábban tudtak csak megegyezni a csődmentés feltételeiről. Ebben komoly áldo­zatot várnak el azoktól a bankok­tól is, amelyek a görögök fizetés- képtelensége esetén bajba kerül­tek volna. Nem is ez volt a probléma, in­kább az, hogy már az államcsőd elkerülésére tavaly elfogadott el­ső, 110 milliárd eurós hitelcso­mag is áldozatot követelt a meg­szorításokhoz egyáltalán nem szokott görögöktől. Nem is sze­rették, amire bizonyíték a már- már mindennapossá váló sztráj­kok és zavargássá fajuló tünteté­sek sora. Vagyis Papandreu szá­mára politikai öngyilkossággal ért volna fel, ha simán rábólint az újabb hitelmegáUapodásra. Nem nehéz azt sem kitalálni, hogy az iránt az ellenzék sem ra­jongott. Látva azonban, hogy a re­ferendum ötlete miatt az európai politikusok, élen Nicolas Sarkozy francia államfővel és Angela Merkel német kancellárral gya­korlatilag a görög kormányfő fe­jét követelik, jobbnak látták, ha támogatni kezdik a megállapo­dást. A dráma ekkor - csütörtök délután - már inkább tragikomé­Görög idill napjainkban. Vége lehet a nyugodt délutáni borozgatásoknak, a korkedvezményes nyugdíjaknak, a pazarló költségvetési pénzszórásnak. Görögország államadóssága (az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában) 150 142,8 30 1999 2000 2001 2002 2003 VG-GRAFIKA 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 FORRÁS: EUROSTAT, MTVA-SAJTÓADATBANK, MTI diára emlékeztetett. Különösen, amikor a görög kormányfő tudat­ta: ha az ellenzék támogatja a hitelmegállapodást, nem lesz népszavazás. Innentől vált görög belpolitikai civakodássá a kérdés: a tőzsdé­ken enyhült a feszültség, a régiós valuták - így a forint is - újra erő­re kapott A görög kérdés hosz- szabb távú megoldása azonban még mindig elemi érdeke az Eu­rópai Uniónak, hiszen a görögök csődje és az euróövezetből való - jogilag nem is tisztázott - kilépé­sük végzetes következményekkel járhat az egész euróövezet szá­mára. Pedig Görögország nem az egyetlen euróövezeti tagállam, amely hitelcsomagra szorult, vagy felelőtlenül gazdálkodik. Athén azonban nem a 2008-ban kezdődött válság negatív hatása­ival nem bír megbirkózni. Nyílt titok, hogy az ország gazdálko­dását két szóval lehet jellemezni: korrupció és adóelkerülés. Azzal is tisztában volt mindenki, hogy az 1981-es csatlakozás után bő­kezűen folyósított európai pén­zeket vagy ellopták, vagy okta­tásfejlesztés, netán befektetés­ösztönzés helyett irreálisan ked­vező - 35 év munka utáni vissza­vonulást lehetővé tevő, 14-ik ha­vi kifizetéseket tartalmazó - nyugdíjrendszerre fordították. Vagy egy olimpiára: a 2004-es já­tékok a kezdeti, 1,3 milliárd dol­láros költségvetéshez képest hi­vatalosan 12 milliárd euróba ke­rültek. Az ezredfordulón, vagyis a va­lutaunió kialakítása idején vala­hogy mégis elfogadta az Európai Bizottság az Athénből érkező híreket: azt, hogy a görögöknek sikerült az elvárt mutatókat produkálni. És 2002. január el­sején, az euró bevezetésekor Brüsszel azzal példálózott: mi­lyen jó is lesz a görög strandokon is a közös pénzzel fizetni a jeges kávéért. Néhány évvel később aztán ki­derült: a görögök - az élen Kosz­tasz Szimitisz kormányfővel - ha­mis adatokkal kerültek be a valu­taunióba. Ha ma végignézzük az uniós statisztikai hivatal tábláit, egyetlen évet sem találunk, ami­kor a deficitet az elvárt 3 százalék alá tudta volna szorítani Athén. 1999 óta a bruttó államadósság nemhogy az előírt 60 százalékos szintet nem közelítette meg. A rendszer 2010 tavaszára vált tarthatatlanná, az Európai Bizott­ság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap ek­kor 110 milliárd eurós hitellel se­gítette ki Görögországot. Mára az is kiderült, ezzel nemhogy segí­tették volna a notóriusan rosszul gazdálkodó államot, hanem ép­penséggel még nagyobb bajba sodorták, hiszen a törlesztés alá­ásta a növekedést, a megszorítá­sok pedig olyan politikai bizony­talansághoz vezettek, amely a héten látott drámában csúcso­sodtak ki. Különböző módon látják a közgazdászok és pénzügyi szakemberek egy második gazdasági világválság bekövetkezésének esélyét f i OSZKÓ PÉTER, A BAJNAI-KORMÁNY VOLT PÉNZÜGYMI­NISZTERE „Egyre biztosab­ban látszik, hogy lélekben és gazdasági intézkedések szint­jén is fel kell készülni egy-ko­moly recessziós válságra Euró­pában. Ennek a mértéke legin­kább attól függ, hogy a szük­ségszerű görög csődöt mennyi­re tudja kontroll alatt tartani az unió. Amennyiben a görög gazdaságot a rendezett csőd felé lehet terelni, a nagyobb gondok talán elkerülhetők lesznek. Amennyiben nem, úgy a pánik és a pénzhiány miatt, ebben a gazdasági zó­nában biztosan érzékelhető negatív hatásai lesznek, fő­ként azokban a sérülékeny or­szágokban, amilyen jelenleg hazánk is. Lassuló gazdaság, romló foglalkoztatás és az ex­portpiacok gyengülése is elke­rülhetetlennek látszik. ” * « BOD PETER ÁKOS KÖZGAZ­DÁSZ „Optimista va­gyok és nem tar-\ tok hasonló válságtól, mint /' fl ** üli 2008-ban. Ez ugyanis egy telje­sen más helyzet. Akkor Ameri­ka, Japán és Európa egyszerre került krízisbe, ehhez képest most egy regionális problémá­ról van szó. Nem arról, hogy az euró van válságban, »csak« arról, hogy néhány olyan or­szág van válságban vagy an­nak a közelében, amelyik eurót használ. Kétféle forgató­könyvet valószínűsítek, az egyik, hogy a mindenkori gö­rög kormány, ha kelletlenül is, vállalja a megszorításokat, az Európai Unió pedig, ha rend­szeres viták árán is, de pénzt ad. A másik, ha nem tartják be az unió feltételeit, a görö­gök számára rosszabb. Ezzel felgyorsul a folyamat, amely­nek következményeként Görög ország ugyan egy nagy vissza­eséssel járó krízisen esik át, Európa viszont olcsóbban és gyorsabban megússza. Tisz­tább helyzet lenne, hiszen az európai pénzek nem menné­nek máshová, a világgazdaság pedig továbbra is szívesen használhatja az eurót, ráadá­sul ez figyelmeztetésül szolgál­na a hasonlóan eladósodott Olaszország és Spanyolország vezetőinek számára is. ” WW SZALAY- BERZEVICZY ATTILA, A BUDA­PESTI ÉRTÉK­TŐZSDE VOLT EL­NÖKE Jl A „Az euróválsá- é P* JHm got nem egyszerű megoldani, és az eurózóna válsága a vilá­got is maga alá temetheti. Az alapvető probléma az, hogy hosszú távú intézkedésekre van szükség, miközben gyors eredményeket kell elérni Az unió a szétesés szélére került és egybentartását jelenleg Né­metország finanszírozza an­nak érdekében, hogy exportpi­acai és a válságzóna állampa­pírjaival kitömött bankjai tal­pon maradjanak. Ahhoz azonban, hogy hosszú távon is egyben lehessen tartani 17 olyan országot, amely gazda­ságilag annyira különböző szinten áll, a közös jegyban­kon kívül közös pénzügyi kor­mányzás is kellene, ami to­vább csökkentené a tagálla­mok önállóságát. Ez viszont olyan alapvető változtatást je­lentene, amire egyrészt nem látszik a politikai akarat, másrészt, mivel a tagállamok szuverenitását csökkentené, valószínűsíthetően társadalmi támogatottsága sem lenne. ” SOROS GYÖRGY ÜZLETEMBER Az euróválság elsősorban bank- és állam­adósságválság, de a kettő egy­mást erősíti. És van egy har­madik válság is, ami politikai. „Nagyon fontos azt látni, hogy az eurókrízisnek van egy olyan lehetséges hatása, hogy szétveri az unió egységét" - összegezte a közgazdász a Kö­zép-európai Egyetemen tartott előadásában a kialakult helyzetet. Soros fontosnak ne­vezte, hogy fordulat követke­zett be Németország euróöve- zethez való viszonyában. Felis­merték, hogy későn álltak ne­ki és eddig rosszul kezelték a válságot, mára jóval elkötele­zettebbé váltak a közös valuta megmentésében. Tudják, hogy az euró nem tökéletes, de azt is belátták, hogy az eurózóna szétesése beláthatatlan gazda­sági következményekkel járna és nemcsak Európa számára Soros szerint „az euró olyan, mint egy omlett: ha már meg­sült, nem lehet újra tojást csi­nálni belőle”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom