Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-11 / 237. szám

2 2011. OKTÓBER 11., KEDD NÓGRÁD MEGYE Az EU élelmiszersegély­programja Játékosan sokkal szebb a világ! Nagyné Mákos Izolda lányai társaságában Szécsény-Szentlőrinckáta. Az idén Magyarországon az EU élelmiszersegély-program amely jelenleg a legnagyobb ilyen jellegű program hazánk­ban - hatodik éve kerül végre­hajtásra. Tavaly az ország 19 megyéjében, közel 2600 telepü­lésen, több mint 900 000 rászo­ruló között, 15,5 millió kilo­gramm élelmiszert osztottak szét. Hazánkban a programot az Európai Unió finanszírozza, végrehajtását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal fel­dolgozott termékek intervenci­ós osztálya koordinálja. Hogy melyek azok a gazdasági szer­vezetek, amelyek a program le­bonyolításában részt vesznek, pályázat útján derül ki. A szentlőrinckátai PEAU d’ ESPAGNE Kft. a sikeres pályá­■ zók között sze­repel. A Kft. két fordulóban a segélyszer­vezetek részére, a Gyermekét­keztetési Alapítvány, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet, a Karitas Hungarica (Katolikus Karitas Szervezet), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a szerződésben vállalt termékek mennyiségét szeptember 9-ig leszállította. A kft. által 2011. év első fordulóban elnyert- és leszállított termékek a követke­zők: étolajkeverék, konzervek (kukorica és zöldborsó) puszed- lik, vitaminozott lisztek. A vita- minozott liszt a szécsényi ma­lomüzemben készült. Az élel­miszersegélyt a magyarországi rászorulók között osztják szét. ▲ Szenográdi Ferenc Varsány-Szécsény. Miközben hallgatom amit mond, olyan, mintha üdítő, friss levegő jutna a bensőmbe. Amit mond és aho­gyan mondja, azáltal a színek színesebbek, a fény ragyogóbb, s még a ború is képes szépet mutatni... Ha ő mesél róla, tény­leg remek játszóhely a patak­part, a kertalja, a mező, s játsza­ni hívni nagyon kevesen tud­nak úgy, mint ő. A játszani tu­dását elvesztett emberben - a nagyokban, s még inkább a ki­csikben - folyton-folyvást a já­tékos kedvűt keresi... és higy- gyék el, sikerül is neki. Ez az a „titok”, amit boldogan osztogat szét, hétköznap, amikor dolgo­zik, és vállalkozóként, amikor bebarangolja a nagyvilág egy- egy apró szegletét. Egyszerűen magával ragad Nagyné Mákos Izolda világa, pe­dig - mint később elmagyarázza - a bennünk lévő világ semmi­vel sem kevésbé színes és érté­kes, csak elő kell hívni, le kell ki­csit porolni... Rá kell tudni cso­dálkozni...! És éppen ez az, ami­ben ő nagyszerű segítő, partner és tanító. Partner, mert nem eről­teti a játszást, inkább előcsalo­gatja, s azért tanító, mert ráéb­reszt, hogy igenis megvan ben­nünk ez a képesség, „csak” ki kell bontani a borúlátás többré­tegű csomagolópapírjából. S ab­ban mesterkedik, hogy ez sike­rüljön a felnőtteknek is, de nem titkolja, hogy a gyerekekkel job­ban szeret foglalkozni. „Hiszen a gyermek egy csoda, kincs...” A gyermekjóléti szolgálatot is magában foglaló varsányi gon­dozási központ vezetőjeként kü­lönböző generációkhoz tartozók körében - végzettsége szerint szociálpedagógusként - méret­heti meg felfogását, rátermettsé­gét. Újra és újra „hozza” a követ­kező és aztán a másik ötletet. Az idősek klubjában rendeztek már szentkép-, rózsafüzér-, feszület-, Biblia-kiállítást, de más, szebb­nél szebb otthoni kincsek, így például a bögrék, a termények bemutatójára is sort kerítettek már a kis intézményben. Ezek­kel is az a cél, hogy rávilágítson ő és a kollektíva, hogy „tele va­gyunk értékekkel,” az eredeti­ség életünk része, csak észre kell vennünk, tudatosítanunk kellene ezt magunkban. Nagyné Mákos Izolda és a fér­je, Nagy Lajos részben ennek szel­lemében hoztak létre egy nagy, népi játszóteret, amellyel rendez­vényekre, iskolákba, óvodákba mennek. Ez úgy kezdődött, hogy HIRDETÉS sokszor, sok helyen, rájuk bízták a gyerekek szórakoztatását, fog­lalkoztatását, az ügyességük, gon- dolkodtatásuk élénkítését. S nem ütök, hogy szívesen, hozzáértés­sel végezték és végzik azt, de ab­ban, hogy ezt vállalkozás formájá­ban csinálják, a kényszer nyomá­sának nem csekély szerepe volt és van. A kellékek tárát elkezdték gyűjteni, gyarapítani: összeszed­tek régi játszóeszközöket, a férj, ha kellett, megjavította a darabo­kat Fa körhinta, hordólovagló, gó­lyalábak, diótörő, egyszemélyes libikóka, horgászós játék, cél- badobó, óriás csúzli, csörgők, hin­talovak, kézműveseszközök alkot­ják egyebek mellett a népi játszó­teret. A fogadtatás lényegét pedig talán az fejezi ki a legjobban, hogy a kicsik képesek ezekkel önfeled­ten játszani, a játékosan foglala­toskodó felnőttek pedig ráébred­nek: jó kikapcsolódni, jó felszaba­dultan kacagni az esetlenségün- kön, jólesik megfeledkezni a gon­dokról, bajokról. S nekik éppen ez a ráébresz- tés a céljuk. Azt szeretnék, hogy az emberek merjék és akarják magukat jól érezni. Szécsényben élnek, s ami Nagyné Mákos Izoldát illeti: lel­kesíteni tudása szülői otthoná­ban gyökerezik. Anyagiakban nem bővelkedtek, édesanyja azonban megmutatta, ötlettel, akarással nagyon sok mindent készíthet magának vagy mások­nak az ember. Egymás segítésé­vel, a másik fél elfogadásával, ez még inkább érvényre jut. ......, ................. (M.J.) Je les gyarmatiakra emlékeznek Balassagyarmat 1979 óta Hor­váth Endre pénzjegytervező grafikusművész halálának év­fordulója körül rendezik meg a városban az őszi emléknapot, amelyen más jeles balassagyar­mati személyiségekre is emlé­keznek. Idén a Madách Imre Városi Könyvtár és a Balassa­gyarmati Honismereti Kör szer­vezésében október 13-án, csü­törtökön kerül sor a Horváth Endre-emléknapra. 15 órakor a városi képtárban a száz éve született Zórád Ernő festő- és grafikusművészről a Zórád-fal- nál Csemniczky Zoltán, a Mik­száth Kálmán Művelődési Köz­pont igazgatója, a városi képtár házigazdája beszél az érdeklő­dőknek. Zórád Ernő (Balassa­gyarmat 1911. október 16. - Bu­dapest 2004. április 8.) Festő- és grafikusművész, illusztrátor, karikaturista, képregényrajzo­ló. Az iparművészeti iskolában végezte tanulmányait 1927-29 között, mestere Haranghy Jenő volt. Évfolyamtársa Ehrenfeld Miklós és Tóth Imre, akik ké­sőbb Michel Gyarmathy, illetve Amerigo Tot néven váltak is­mertté. Részt vállalt a magyar diafilm sikeres éveiben. Kiala­kította a képregény művészeté­nek igényes formáját, a műfaj egyik, nemzetközileg is elis­mert, legszínvonalasabb képvi­selője lett. 1990-ben jelent meg önéletrajzi riportregénye, az Egy vándorfestő ifjúságai. 1997- ben saját szerkesztésében és képeivel a Tabán, 1998-ban a Krúdy világa. Művei Balassa­gyarmaton és Ipolyságon (Sahy) a városi képtárban látha­tók. Munkáját Balassagyarmat Horváth Endre-díjjal ismerte el. 16 órakor a temető ravatalozójá­ban a 115 éve született Horváth Endre bankjegytervező grafi­kusművészre Csemniczky Zol­tán Munkácsy-díjas szobrász- művész emlékezik. Horváth Endre (Bazin 1896. március 3. - Budapest 1954. október 13.) Bankjegytervező grafikusmű­vész, rézmetsző, kisgrafikák, bé­lyegtervek készítő­je, a Pénzjegy- nyomda művészeti igazgatója. Alkotá­sain művészi fokon jelenítette meg a magyar népvisele­tet, a népi motívu­mokat. Balassa­gyarmaton van sír­emléke, melyet a három párkát ábrázoló grafikájának felhasz­nálásával Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész ké­szített. Művészete előtti tisztel­gésül 1967-ben utcát, 1969-ben galériát neveztek el róla Balas­sagyarmaton, 1979-től állandó kiállítás mutatja be munkássá­gát (Rákóczi u. 107.). A nyolcvan éve született Kovalcsik Andrásról, Balassa­gyarmat díszpolgáráról Csach Gá­bor alpolgármester mond emlék­beszédet. Kovalcsik András (Ma­kó 1931. november 28. - Balassa­gyarmat 2007. február 9.) Gim­náziumi tanár, Balassagyarmat díszpolgára, helytörténeti kutató, a Balassagyarmati Honismereti Kör örökös elnöke. A képzőművé­szet iránti vonzalmának köszön­hető nagy felfedezése, Horváth Endre pénzjegytervező grafikus- művész hagyatéka, mellyel Rebmann Rókusnénál, a művész nővérénél ismerkedett meg. Rebmann Rókusné létrehozta a Horváth Endre Alapítványt azzal a céllal, hogy a Balassagyarmat­hoz kötődő képzőművészeket el­ismerjék. Kovalcsik Andrásra bízta a végrehajtást, aki kuratóri­um közreműködésével huszonöt embert tartott mél­tónak a Horváth Endre-díjra. Köny­vet írt Horváth End­re pénzjegytervező grafikusművész és Megyery Sári költő, színésznő életéről, az Arcok Balassagyar­mat múltjából három kötetében pedig hírt adott jeles gyarmati elődeinkről A tíz éve elhunyt Csikász István költő, képző-és elő­adóművész alakját Csábi István előadóművész, a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatóhelyettese idé­zi fel. Csikász István (Kehida 1933. június 13. - Balassagyarmat 2001. szeptember 13.) A Magyar Írószö­vetség tagja, előadóművész, kép­zőművész. 1958-ban költözött Balassagyarmatra, ahol több társsal együtt megalakították a Madách Imre Irodalmi Színpa­dot. 1974 júniusától a családi ün­nepeket rendező iroda vezetője volt. 1982-ben alakította meg a napjainkban is működő Varietas Pódium Színházat, melyet jelen­leg Csábi István előadóművész vezet. 1991-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Vallatás, majd 1998-ban a Levelek Bálint úrhoz. Számtalan kiállítása, önálló tárlata volt országon belül és határainkon túl. Képzőművé­szeti tevékenységét Horváth Endre-díjjal, Balassagyarmat kulturális életében végzett mun­káját Pro Űrbe díjjal, majd dísz­polgári címmel ismerték el. A beszédek elhangzása után a résztvevők megkoszorúzzák a sírokat. 17 órakor a Csillagház­ban a 150 éve született Szerémy Zoltán színművész alakját ele­veníti fel Csukáné Szerémy And­rea drámapedagógus, a Rózsa­völgyi Márk Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény tanára. Szerémy Zoltán (Nógrádmegyer 1861. december 14. - Budapest 1937. október 31.) Színész. Gyer­mekkorát Balassagyarmaton töl­tötte. Emlékiratában színes ké­pet fest a székváros életéről, az itt zajló színielőadásokról. Jogi tanulmányok után a Színiakadé­mián végzett 1889-ben. Pályáját Kassán kezdte, majd Kolozsvá­rott játszott, 1896-ban a Vígszín­ház első társulatának tagja lett. Sokoldalú epizodista, jellemszí­nész, több némafilmben szere­pelt, többek között az Uher Film­gyárban készített Jókai-adaptá- cióban, a Mire megvénülünk c. filmben együtt játszott a Balas­sagyarmaton született Megyery Sári színésznővel. Az ünnepi alkalmon különle­ges bélyegekről szól Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Zrt. fi- latéliai igazgatója. A száz éve született Zórád Ernőről Csach Gábor művészettörténész be­szél. Közreműködik Csábi Ist­ván előadóművész és Végh Gyu­la gitáros, énekes. Sz. ŐSZI DIVATNAPOK Október 14. péntek 20.00-24.00 NIGHT SHOPPING ÉJSZAKAI VÁSÁRLÁS 55 ÜZLET ÓRIÁSI KEDVEZMÉNYEIVEL 19.00 Divatbemutató* 20.00 Zumba show 20.00 Közönségtalálkozó Dukai Reginával az éttermeknél 20.30 Divatbemutató* 22.00 Sztárfellépő: DUKAI REGINA Október 15. szombat 16.00 Csináljunk Bohociskolát! Cinivei és Sanyi bohóccal 15.00 Divatbemutató* 16.30 Salsa show 16.50 Divatbemutató* 18.00 Sztárfellépo: VARGA VIKTOR 15.00-18.00 Papirvitézek kézműves jatszóház Dobó István Vármúzeum ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom