Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-10 / 236. szám

2011. OKTÓBER 10., HÉTFŐ 5 GAZDASÁG Hatékony a visegrádi együttműködés Államfők egymás között a hétvégi találkozón kíp és szöveg: mti Együttműködésük elmúlt húsz évének eredményeit méltatták a visegrádi országok (V4) államfői szom­baton Visegrádon, kiemelve, hogy az együttműkö­dés elérte eredeti célját, a tagországok euroatlanti integrációját, és az után is hatékony kooperációs forma maradt. Tovább csökkenhetnek a kgfb díjak Budapest Ahogy közeledik október 30., a jövő évi kötelező gépjármű fele­lősségbiztosítás (kgfb) díjhirdetése, úgy kapnak szárnyra a híresztelések a további díjcsökkenésről, vagy ép­pen emelkedésről - a netrisk.hu pi­acvezető internetes alkusz 5-7 száza­lék csökkenést valószínűsít A kalkulációt az MTI által megkér­dezett biztosítók úgy készítik, mint ha a kormány nem állított volna be a par­lament elé került jövő évi költségve­tésbe 27 milliárd forint baleseti adót. A kiszivárgott hírek szerint a kor­mányzati elképzelés az, hogy a köz­lekedési balesetek költségeit a közle­kedés részvevői fizessék meg. Az idén erre a biztosítók 4,7 milliárd fo­rintot fizetnek be az egészségbiztosí­tási kasszába, és a jövő évi költségve­tés is ezt az összeget tartalmazza. Ezen felül lesz a 27 milliárd forint. Miután a jövő évi adótörvények még nem kerültek az Országgyűlés elé, csak találgatni lehet az új adó ala­nyait és alapját Két lehetőség szivár­gott ki: a kgfb áfa-köteles lenne, illet­ve a súlyadó nőne annyival, hogy az kiadja a 27 milliárdot A 4,2 millió ma­gyar rendszámú autóra, egyenként közel 6 ezer forint jutna az új adóból. Ha eltekintünk az új adó bizonyta­lanságától, a javuló kárstatisztikák és a biztosítóknál végrehajtott költség- csökkentés egyaránt a további díj- csökkenés irányába hatnak - állítja a netrisk. A tavalyi kampányban 17 ezer forint volt az éves kgfb átlagdíj, ez csökkenhet tovább 5-7 százalékkal. Ezzel szemben egy másik - igaz kisebb - internetes alkusz, a kotelezo.hu díjemelkedésre számít. Az ügyfelei körében végzett felmérés eredménye az, hogy 44 százalékuk díjemelést vár. Visegrád. a V4-országok - Ma­gyarország, Szlovákia, Cseh­ország és Lengyelország - ál­lamfői tanácskozásuk után közös sajtótájékoztatót tartot­tak, amelyen Schmitt Pál ma­gyar köztársasági elnök hang­súlyozta, „a regionális együtt­működésnek nincs alternatí­vája”, a V4 országai földrajzi, történelmi és gazdasági szem­pontból is egymásra vannak utalva. Schmitt Pál szerint a V4 fennállásának 20 éve alatt te­kintélyt szerzett magának Eu­rópában és alvilágon. A létre­hozásakor megfogalmazott célt, a tagországok euroatlanti integrációját, pedig teljesítette - mutatott rá. A köztársasági elnök beszá­molt arról, hogy tanácskozásu­kon a makrorégiók kérdését is áttekintették, és egyetértettek abban, hogy a két makroregio- nális stratégiában, amelyben érintettek - a Duna- és a Balti­tengeri stratégiában - aktív sze­repet kell vállalniuk. Emellett az energiahálózat és a közlekedési útvonalak észak-déli irányú ösz- szeköttetéseinek fejlesztését is fontosnak tartják mondta Schmitt Pál. Mint közölte, a civü szerepvál­lalás is szóba került a plenáris ülésen, ezzel kapcsolatban a tíz éve működő visegrádi alapot méltatták, amely ösztöndíjaival a diákok és az oktatók mobilitá­sát segíti és kulturális projekte­ket támogat A magyar államfő visegrádi partnereinek felvetet­te, hogy a sporttal, az ifjúsági programokkal kapcsolatban is fo­kozhatnák együttműködésüket Václav Klaus cseh államfő szerint a V4-nek köszönhetően országaik között „megerősödött a barátság”. A cseh elnök is el­ismeréssel szólt a V4 eddigi húsz évéről, és úgy fogalmazott, a jövőben a feladat a közös érde­kek meghatározása gs ezek képviselete az unióban. Bronislaw Komorowski len­gyel elnök is azt emelte ki: a V4-nek a jövőben is hatékony­nak kell maradnia, hogy a szer­veződés közösen képviselhes­se a négy ország érdekeit az EU-ban. Az uniós közös fellé­pés lehetőségei között említet­te a kohéziós és az energiapo­litikát. A V4 révén az tagor­szágok szerinte „közép-euró­pai öntudatot" alakíthatnak ki, amelynek segítségével köny- nyebben találhatják meg he­lyüket az unióban. Ivan Gasparovic szlovák ál­lamfő hangozatta, a V4-ben nem azt kell hangsúlyozni, ami eltávolíthatja az országokat egy­mástól, hanem azt, ami össze­köti őket. Ez jellemezte az el­múlt 20 évet is - jegyezte meg. A szlovák elnök hangsúlyoz­ta, a régiónak fontos kérdések megtárgyalásához tiszteletben kell tartani mindazt, „ami a II. világháború után itt kialakult”, ami „a győztes hatalmak dön­tése következtében kialakult”. Kérdésre válaszolva úgy fo­galmazott, bizonyos mértékig szükség van közös politikákra az EU működéséhez, de nem szabad elfelejteni, hogy a tagál­lamok csak „kölcsönadják” szuverenitásukat az uniónak. A NAV megvizsgálhatja, honnan van a pénz Budapest A vagyonosodási vizsgálat kiterjed a hitelek visszafizetésére fordított pénz eredetének firtatására is - tudta meg azenpenzem.hu az adóhatóságnál; a „kishalaknak” azonban a portál szerint nem kell félniük. A nagyobb összegű devizahitelt fel­vettek között a portálhoz érkezett jel­zések alapján sokan akadnak, akik nem szükségből adósodtak el - írta a portál. Arra gondoltak, egy eseüeges adóhivatali vizsgálatnál az igazolt le­gális jövedelem híján jó szolgálatot tehet a hitel. Az árfolyamok nekilódu- lása miatt azonban már ők is szíve­sen kiszállnának ezekből a kölcsö­nökből (persze szeretnék zsebre vág­ni az állami ajándékot is, ami az ala­csonyabb árfolyamból adódik). Fél­nek azonban, hogy ez a lépés felhívja rájuk az adóhatóság figyelmét. Ilyen típusú aggodalmak nem csak ebben a körben akadnak. A devizahi­telesek között ugyanis sokan most a teljes rokoni körüket igyekszenek mozgósítani, hogy össze tudják szed­ni a szükséges pénzt Ők is tartanak a pénz eredetét firtató kellemetlen kérdésektől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) azenpenzem.hu érdeklődésére elmondták: a vagyonosodási vizsgá­latok kiterjednek a hitelek visszafize­tésére fordított pénzek vizsgálatára is, ilyen ellenőrzésre azonban több­nyire azoknál kerítenek sort, akiknél nem csak ez jelzi, hogy feketén gya­rapodtak. Az idén eddig a NAV nem egészen 900 vagyonosodási vizsgálatot vég­zett (közülük csak minden tizedik tudta tisztázni magát), amelyeknél áüagosan 11 millió forint volt a feltárt adóhiány. Kevés mikrovállalkozás költ informatikai biztonságra Budapest Bár a magyar mikrovál- lalkozások egy része már felis­merte az informatikai biztonság fontosságát, többségük működé­sét még kettősség jellemzi ezen a területen, amit mutat az is, hogy a következő években csak 1 szá­zalékuk tervez informatikai be­rendezésekhez kapcsolódó biz­tonsági fejlesztést. A Magyar Telekom felmérésé­ből kiderül, hogy az 1-9 főt fog­lalkoztató mikrovállalkozások több mint fele rendszeresen használja a világhálót munkája során, és közel háromötödüknek az üzlet miatt is fontos az infor­matikai rendszerek megbízható működése. A telefonos felmérés során a legkisebb cégek 23 százaléka közölte, fontos, hogy szakembe­rek segítségével működtesse vál­lalkozása informatikai rendsze­rét, mert ez növeli a megbízható­ságot. Ugyanakkor a vállalkozá­sok több mint kétharmada nem költ érdemben informatikai rendszereinek üzemeltetésére. A cégek 10 százaléka használ infórmatikai biztonsági megol­dásokat, miközben nagy részük nem vesz igénybe külsős segít­séget, például fizetős vírusirtót, tűzfalat vagy spamszűrést. A kutatás eredményei alapján az informatikai rendszerükhöz kapcsolódó döntések meghoza­talakor a vezetők elsősorban ba­rátaik, rokonaik és ismerőseik véleményeire támaszkodnak, 68 százalékuk jobban bízik ben­nük, mint a professzionális meg­oldásokban. A cégek az informatikai rend­szereikhez kapcsolódó beruhá­zásoktól elsősorban hatékonysá­guk növelését és költségeik csök­kentését várják. A vállalkozások főként e-mailes kapcsolattartás­ra használják rendszerüket: a megkérdezettek fele jelölte meg ezt a lehetőséget. A cégek 10 százaléka különbö­ző honlapokhoz, internetes alkal­mazásokhoz kapcsolódó tevékeny­ség miatt megy fel a világhálóra, de csak 5 százalékuk veszi A ku­tatás kimutatta azt is, hogy a mint­egy 350 ezer, 1-9 főt foglalkoztató magyar cégre és egyéni vállalko­zóra 580 ezer asztali és hordozha­tó számítógép jut, amelyeken ke­resztül a munkavállalók megkö- zeh'tőleg háromnegyede csatlako­zik a világhálóra. A hazai mikrovállalkozások jellemzően nem költenek az informatikai biztonságra (képünk illusztráció) HIRDETÉS A Széchenyi Kártya segítségével gyorsan és rugalmasan megoldhatja vállalkozása finanszírozási nehézségeit. Az állami támogatás mellett nyújtott folyószámlahitelt szabadon felhasználhatja, összege pedig a hitelbírálattól függően elérheti a 25 millió forintot. A hitel igénybevételéhez nem szükséges tárgyi fedezet, és üzleti tervet sem kell benyújtania. Az UniCreditnél ráadásul ingyenesen vehet fel készpénzt Széchenyi Kártyájával itthon és további 17 országban a több mint 19 ezer UniCredit automatából, valamint kedvezményes díjakon végezhet átutalást az Európai Unión belül.* Várjuk bankfiókunkban: Salgótarján, Rákóczi út 13. További információk: 06 40 50 40 50 vagy www.unicredltbank.hu Jelen tájékoztató nem minősül szerződéses ajánlattételnek. A részletes kondíciókat a bank mindenkori hatályos Széchenyi Program kondíciós listája tartalmazza. Az egyéb feltételeket az egyedi szerződések és a bank Általános üzleti feltételei rögzítették. A bank fenntartja a kondíciók egyoldalú változtatásának jogát, valamint a hitel igénylése esetén a hitel nyújtásáról saját hitelbírálata alapján dönt. * Az akció visszavonásig érvényes, és az UniCredit Csoport díjmentes köréhez tartozó tagbankjainak országaiban található bankautomatáin lakossági és vállalati magyar UniCredit betéti bankkártyákkal kezdeményezett készpénzfelvételi tranzakciókra vonatkozik. Az akció co-branded bankkártyákra nem vonatkozik. Az ajánlatról és az UniCredit Csoport díjmentes köréhez tartozó tagbankjairól a www.unicreditbank.hu honlapon tájékozódhat. űf UniCredit Bank & VEGYE KEZÉBE CÉGE SORSÁT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom