Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-28 / 252. szám

2011. OKTÓBER 28., PÉNTEK 1 NÓGRÁD MEGYE Mi legyek, ha nagy leszek? 2012 Salgótarján éve lesz NÓgrád megye. A Nemzeti Tehet­ségsegítő Tanács 2006 őszén kezdte meg programját, amely­ben tehetségpontok létrehozá­sával tartja naprakészen és fej­leszti a magyarországi és hatá­ron túli magyar tehetséges fia­talok segítését. Simon Tibor igazgató és Dudok Györgyné, a program keretében regisztrálták a Salgótarjáni Köz­ponti Általános Iskola és Diákott­hont, így 2006-tól elérhető a di­ákok számára. Ezzel bekerültek az országos tehetségpont-háló- zatba, amellyel több segítséget tudnak nyújtani a fiataloknak, szélesebb látókört számos terü­roly tagiskolában egy kolléganő gyöngyfűzéssel, üvegfestéssel és tűzzománccal foglalkozott, Maconkán pedig Dancsó János asztalosmester vállalta, hogy a hetedik és nyolcadik osztályos tanulókat beavatja az asztalos­szakmába. Több alkalommal, felnőtt kísérettel - amelyben szülők is részt vehetnek - jön­nek el ide és megtanulják, ho­gyan kell a fát megmunkálni. Áprilistól decemberig tart a mű­hely és nagyon élvezik a gyere­kek. Egyáltalán nem morzsolód­tak le, sőt inkább egyre több a jelentkező. Véleményem szerint fontos, hogy segítsük a tanuló­kat az iskola- és a pályaválasz­tásban. Fontos, hogy a tanuló segíti őket. Választhatnak, hogy ezen az úton mennek tovább, vagy másik jövőt választanak és hobbi szinten foglalkoznak a fa megmunkálásával. Az asztalos- mester is lelkesen várja őket, ké­szíti a faanyagokat nekik, csinál­tak már dobozt, madáretetőt, sámlit. Mikor utaznak haza a bu­szon, boldogan mutogatják, amit készítettek és örömmel viszik haza a szülőknek is. Szinte mindenki szembesült már a tanácstalansággal, mikor a nyolcadik osztály második fél­éve előtt el kell dönteni, melyik iskolában tanuljon tovább a gye­rek. A szülőknek nagy a felelős­ségük e téren, mert mindenek­előtt azt kell megvizsgálni, mely létén. Nem csak a tehetséges gyerekeket találják meg könnyebben, a pályaválasztás te­rén is segítik a diákokat. Dudok Györgyné, aki sok éven át segí­tette a gyerekeket pályaválasz­tási szaktanácsadóként, mint a SKÁID Arany János Tagiskola kémia-technika szakos tanára és tehetségfejlesztési szakértő, la­punknak elmondta:- Az Oktatásért Közalapítvány több alkalommal írt ki pályáza­tot tehetséggondozó műhelyek, illetve nyári táborok szervezésé­re, így éltünk a lehetőséggel. Ki­lenc iskolát vontunk be, tehát sokkal több diáknak tudunk se­gíteni. A közelmúltban kézmű­ves tehetséggondozó műhelyt hoztunk létre az Oktatásért Köz- alapítvánnyal, több helyszínen, ötödik és hatodik osztályos ta­nulóknak. A Bóna Kovács Ká­kipróbálhassa magát egy adott szakmában és eldönthesse, va­lóban érdekli-e őt, hogy lát-e benne fantáziát és erre építse a jövőjét. Amikor Maconkán jártunk, a gyerekek nagy munkában vol­tak. Fadobozt készítettek és na­gyon ügyesen használták az esz­közöket. Kérdésünkre elmond­ták, hogy szeretnek a fával dol­gozni és volt köztük olyan is, aki már tudja, hogy asztalos lesz.- A kreativitás fejlesztésére nagy szükség van. Egy kivételé­vel, ezek a gyerekek nem igazán jeles tanulók, de attól még jó szakemberek lehetnek például az asztalos szakmában. Dancsó János rendszeresen dicséri őket, hogy egyik-másiknak milyen jó kézügyessége van. Ez nagy le­hetőség nekik, kipróbálhatják magukat és a döntéshez hozzá­dolgokhoz van érzéke gyerme­küknek és mi az, amit szeret csi­nálni. Érthető tehát, miért van jelentős szerepe a műhelymun­káknak. Akik rendszeresen járnak Maconkára, azok létszáma 8-10 fő. Közöttük van olyan diák, aki focizik is. Egyik alkalommal Bu­dapestről jöttek fiatalokat bevá­logatni, a fiú mégis ezt választot­ta, mert nem akart egy alkalmat sem elszalasztani. Egyre jobban híre megy a szü­lők körében is, mert újdonság számukra az ingyenes iskolai előkészítő. Különös figyelmet fordítanak arra is, hogy hátrá­nyos helyzetű tanulók is lehető­séget kapjanak. A természettu­dományi tehetséggondozó mű­helyekben például többen van­nak, akik halmozottan hátrá­nyos helyzetűek. Kft. tulajdonába került, de bízik benne, hogy az öblösüveggyár megmentésért folytatott „harc”, ezzel a döntéssel még nem feje­ződött be. A napirendi pontok közül a legtöbb hozzászólást kiváltó, a város kizárólagos, vagy többségi tulajdonban lévő gazdasági tár­saságok átalakításáról, működé­sük gazdaságosabbá tételéről szóló stratégiai tervezet volt. Ezek közé tartozik a Tarjánhő Kft., a Salgó Vagyon Kft., a Sal­gótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft., valamint a nonprofit cégek, mint például a Létesítmény és Sport Nonprofit Kft., vagy a Salgótarjáni Városi Televízió. A koncepció több ver­ziót is felvázol, amelyeket még megvitatnak és megfelelő mó­don előkészítenek. A legreleván­sabb viszont az, hogy ezeket a cégeket kvázi holdingba fogják rendezni. Méghozzá úgy, hogy komoly gazdasági tevékenységet végző, profitot termelő kft.-ket a Salgó Vagyon Kft. ernyője alá szervezik, egyrészt utat nyitva egy profi, egységes ügyfélszol­gálat megteremtésének lehető­sége előtt, másrészt felszámol­nák a párhuzamos tevékenysé­geket, illetve racionalizálnák is azt. A másik „társasági formá­ba” a nonprofit cégeket illeszte­nék, ilyen módon oldva meg ezek hatékonyabb, és a XXI. századi kihívásoknak jobban megfelelő működtetésüket. A napirendi pont javaslatát Eötvös Mihály alpolgármester ismer­tette, aki hangsúlyozta, ez csak egy tervezet, amelynek végle­ges formába öntését nagyon sok konzultáció fogja megelőzni, de azt is hozzátette, hogy a város érdeke, hogy ezek a cégek mi­nél hatékonyabban és az adófo­rintokat nem pazarló módon működjenek. Fontos napirendi pontok kerültek Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének képviselői elé. A város elöljárói pályázatokról, a város 2012. évi belső ellen­őrzési tervezetéről, valamint a salgótarjáni önkor­mányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok hatékonyabb működtetésére és cégátalakításokra tett stratégiai előkészítésének javaslatáról döntöttek. nepségsorozat programjai a je­les jubileumi dátumhoz igazod­va, 2012. január 27-től, egészen 2013. január 27-ig tartanak. A programok menetét pedig, egy szakmai alapon megszervezett emlékbizottság fogja kialakíta­ni. A képviselő-testület megem­lékezett a nemrégiben elhunyt Pál Józsefről is, aki többek kö­zött a Szerdatársaság alapítója, a salgótarjáni irodalmi élet jeles alakja volt. Székyné dr. Sztrémi Melinda sajnálattal állapította meg, hogy a nagy múltú öblös- üveggyár nem az önkormányzat által támogatott, az üveggyártá­sért aggódó, salgótarjáni lokál- patriótákból álló Tarján-Glass Salgótarján. A képviselő-testület, elsőként Székyné dr. Sztrémi Me­lindának, a város polgármeste­rének a beszámolóját hallgatta meg és fogadta el. A város veze­tője beszámolójában elmondta, hogy az önkormányzat megad minden adminisztratív segítsé­get, amely az október 15-én le­égett csokigyár újbóli talpra állí­tásához szükségesek. A polgár- mester - Salgótarján, 90 éve vá­rossá válásának méltó megün­neplése érdekében - javaslatot tett, hogy a 2012-es évet a köz­gyűlés emlékévvé nyilvánítsa. Az emlékévhez kapcsolódó ün­FOZESBEN MERTEK ÖSSZE TUDÁSUKAT Salgótarján. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközép- iskola és Szakiskola rendezésében a már-már hagyománnyá vált „Keri-napokat” tartották a héten. Baranyi Zoltán igazgató lapunk érdeklődésére elmondta: a rendezvénysorozat keretein belül tucatnyi szakmai program, vetélkedő és mint az képünkön is látható, főzőverseny várta a nebulókat. Szemléletet formálnak a „Szent Imrében" Sz. A. Balassagyarmat. A Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola nevelő jelle­génél fogva nagyon fontosnak tartja a tanulók sze­mélyiségformálását a környezetvédelem és kömye- zettudatosság, a fenntartható fejlődés tekintetében is. Minden évben megszervezik a szelektív hulla­dékgyűjtést, megemlékeznek az állatvédelem világ­napjáról, a Föld, az energiatakarékosság, a madarak és fák, valamint a vizes élőhelyek napjáról. Idén egy különböző korosztályokat magába foglaló, nagysza­bású programsorozattal hívják fel a diákok ügyei­mét arra: rajtuk is múlik, milyen világban élnek. A környezet és energia operatív programon belül a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó vi­selkedésmintákat ösztönző kampányok, a szemlé­letformálás, informálás és képzés terén nyertek el pályázati támogatást Az első rendezvényen 1-2. év­folyamos kisgyermekek rendhagyó órán ismerked­tek az égitestekkel, állatokkal, növényekkel, majd „bioreggelit” fogyasztottak el, s rövidülmet tekint­hettek meg a hulladékok újrahasznosításáról. Me­sekönyvet is nézegethettek egy erdő lakóiról, akik maguk is szelektíven gyűjtik a hulladékot, majd az animációs filmből kiindulva járták körül a hulla­dékgyűjtés témakörét Az ajándékkészítő csoport- foglalkozáson megtanulhatták, hogyan hasznosít­sák újra az egészen egyszerű tárgyakat is. A tanév során a 3-4. osztályosok az energiatakarékosság és újrahasznosítás problémáját járják körül. Megújuló energia címmel rajzfilmet láthatnak, majd a hulla­dékhasznosítás lehetőségeiről tartanak ötletbörzét. Az 5-6. osztályosokban a fenntartható életmóddal kapcsolatos felelősségérzetet egy kétórás dokumen­tumfilm gyönyörű látványvilágával ébresztik fel, a 7-8. osztályosok egy éghajlatváltozással kapcsolatos Blmet néznek meg, s felelevenítik a környezetisme­ret és földrajz órán tanultakat A tanulók minden al­kalom után interaktív óramenet keretében, kisebb csoportfoglalkozásokon elemzik a látottakat, rajz­versenyek, vetélkedők, pályamunkák mélyítik el az új tudást és szemléletmódot Az eseménysorozat mintegy 250 diákot érint, akiknek ügyeimét fel sze­retné hívni az iskola arra, hogy egy kis odafigyelés­sel egy jobb világban élhetnének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom