Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-27 / 251. szám

2011. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK 6 Kicsiny hazám Születésem óta egy körülbelül 1700 főt számláló faluban, Nógrád- megyerben lakom. Nagyon szeretek itt élni, és néhány érdekesség bemu­tatásával szeretném megismertetni az olvasókkal a települést. Kis be­mutatómat a Kisboldogasszony ka­tolikus templommal kezdeném. 1794-ben épült barokk stílusban. A tornyot Végh Pál nógrádmegyeri származású, egerbattai plébános építtette 1906-ban. Az idők során há­romszor leégett a templom, máig is­meretlen okok miatt. A templom je­lenleg felújítás alatt áll. A külső fel­újítás és a nyílászárók cseréje már megtörtént, most az udvar feltöltése folyik. Kovács Attila atya és a temp­lom ministránsai, akikhez már hét éve én is tartozom, nagyon várjuk szépen felújított templomunkat, és már nagyon jó lenne Veres Jánosné, mindenki „kántor Erzsi nénije” cso­dálatos orgonamuzsikáját sokkal szebb környezetben hallgatni. Büsz­kén vállalom fel, hogy én is római katolikusként nevelkedem a mai na­pig is, és örülök, hogy ebben a hit­ben élhetek. A falu művelődési há­za 1959-ben épült, és 1960-ban ad­ták át. Régebben mozival rendelke­zett, valamint az évtizedek során sok híres ember megfordult már itt. Legkiemelkedőbb igazgatója nagy­bátyám, Horváth József, 30 évig te­vékenykedett itt a falu érdekeit szol­gálva kitartó munkájával. Ő alapí­totta meg 1981-ben a nógrádmegyeri hagyományőrző asszonykórust, amely országos arany, illetve ezüst minősítéssel rendelkezik. Az ország több megyéjében neves fesztiválo­kon vettek részt, és a mai napig is te­vékenykednek mind az asszonykó­rusban, mind pedig az idősek klub­jában. A nógrádmegyeri idősek ott­hona régen óvodaépület volt. Azóta többször átépítették. Az otthon or­szágos szociális hálózatot lát el. Több mint 30 lakója van. Itt lakik a falu két legidősebb embere, akik már 101 éve boldogítják a világot, és remélem, még sokáig élteti őket a Jó Isten! Jó egészséget kívánok nekik! A falu híres emberei közé tartozik Radics István, elhunyt festőművész, Simon József makettkészítő, akinek gyönyörű munkái készülnek fából. Szomszédom, Géczi Béla, akit na­gyon tisztelek és szeretek, gyéké- nyezéssel foglalkozik. A mestersé­get édesapjától tanulta, de komo­lyabban öt éve kezdett ezzel foglal­kozni. Használati- és dísztárgyakat egyaránt készít. A 2008-ban alakult Nógrád Megyei Kézműves Egyesület alapító tagja. Ha sikerült az olvasók érdeklődését felkelteni, egyszer láto­gassanak el ide, mert egy felejthetet­len élmény részesei lehetnek. Nógrádmegyer - én így szeretlek! Mulyad Alexandra Julianna 9. d Balassagyarmat Madách Imre Kollégium „Itt születtem én ezen a tájon...” Petőfi Sándor így emlékszik vissza szeretett Alföldjére. Én sem tudnám szebben kifejezni gondolataimat a falum iránt Ha kérdezik, hogy hon­nan jöttem, büszkén mondom, hogy varsányi vagyok. Varsány Nógrád megyei település mintegy 1700 lakost számlálva. Szécsénytől 5 km-re helyezkedik el. A város fe­lől érkezve a varsányi táblát elhagy­va a Magyarok Nagyasszonya-ká- polna fogadja az idelátogatókat. Minden év szeptember 8-án itt ren­dezik meg a Kisboldogasszony ün­nepét. A főúton továbbhaladva a fa­lu központjában a művelődési házat körülvevő park ad otthont a helyi rendezvényeknek, ahol kemencék hada sorakozik a messze híres var­sányi túrós lepények elkészítésére. Beljebb lépve magasodik román stí­lusú templomunk, amelynek ha­5A7TÓ V) TAMutAj Karancsalja, szeretlek! Nem tudom, hogy másnak e tájék mit je­lent, nekem szülőhazám... Salgótarjánban születtem, de Balassagyarmaton voltam a gyermekotthonban, egész 3 és fél éves ko­romig. Majd mikor örökbe fogadtak, onnan­tól kezdve Salgótarjántól 5 kilométerre fek­vő faluba, Karancsaljára kerültem az új csa­ládomhoz. Azóta is ott élek. Az utcánktól nem messze van a Csengő csárda amolyan „búfelejtő”: ide az emberek sokszor betér­nek, hogy egy kicsit lazuljanak, és hogy jó társaság tagjai lehessenek. A Csengő csár­da után van a Coop-bolt, ide mindig szíve­sen járnak az emberek vásárolni, mert ol­csó és jó minőségű árukat találhatnak. Ahogy a falu közepébe érünk ott találhatjuk, a polgármesteri hivatalt, ennek a kis falu­nak Pál Gyula a polgármestere. A lakosság nagyon szereti őt, mert tisztességes ember. A hivatal melletti lévő óvoda sok kisgyerkőc kedvence. A Karancsaljai Általános Iskolá­ról sem feledkezhetek meg, hiszen én is e csodálatos intézménynek a diákja voltam. Remek tanárokkal, tanítókkal és okos gye­rekekkel büszkélkedhet ez az iskola, amely- lyel szemben egy kis dombon található a Szent Miklósról elnevezett szerény templo­munk, ahova szeretettel, lelkűk megnyug­vására mennek a hívek. Plébánosunk Szász Gyula atya, mellette Varga Sándor káplán szolgál. Fontos megemlíteni, hogy a fiatal káplán atya Egyházasgergén él, szakisko­lánk lelki vezetője! Ahogy a falu végére érünk, ott található egy új kis üzem, mely sok ember számára ad reményt, munkához jutást, kenyérkeresetet biztosít. Azért szeretek itt élni, mert sok barát, és emlék ide köt. Nógrád megye földrajzilag nagyon szép, barátságos emberek lakják. Mikszáth Kálmán igazi jó palócai. A megye hírességei: Madách Imre, Mik­száth Kálmán, színészek közül például Tol­nai Klára, aki gyermekkorában élt nálunk, vagy Zenthe Ferenc, akinek Salgóbányán avattak a közelmúltban szobrot. A mai ze­nészek közül az Edda gitárosára Alapi Ist­vánra, és a külföldön is jól ismert Snétberger Ferencre vagyok büszke. Falunk a Karancs hegy lábánál van, in­nen turistautak vezetnek ki a hegyen lévő híres búcsújáróhelyre a Karancs-kápolná- hoz. Onnan Salgó és Somoskő vára is jól lát­szik. Gyönyörű táj Ipolytarnóc, az ősma­radványok méltó értékei Európának. To­vább haladva Szécsény városába először az enyhén ferde tűztorony látható, majd a Kubinyi Ferenc Múzeum gyönyörű kastélyegyüttese köszönti a látogatót. To- vábbmenvén képzeletünkben: ezen a vo­nalon Balassagyarmat következik, ott szin­tén egy múzeum látható és a régi palóc há­zak portái. Majdan Gyarmaton túl a Szon­di György hősiességét őrző Drégely int felém... de Hollókőt sem felejthetem, hisz a világörökség része, amire igen büszkék le­hetünk. A 21-es főúton lefelé haladva Zsig- mond király városába, Pásztora érdemes betérni, amely büszkén viseli a „Mátra ka­puja” címet. Koós Szabina 10. b osztály Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola, Egyházasgerge Hogy hol laknék szívesen, s elvágyódom-e innen? Nem, mert ide köt gyermekkorom világa. Lánypajtásaim, akikkel együtt nevelkedtünk, hancúroztunk, ri- csajoztunk a falu közepén talál­hatójátszótéren. Meg aztán lép- ten-nyomon tapasztalom, hogy nem visszafejlődött, inkább ígé­retesen gyarapodott a falu, élhe­tő az idős és fiatal számára egy­aránt. Erősödött az a megtartó Vanyarc, egy hely, ahol elég érdekes emberek élnek, és a na­pok gyorsan telnek. Ahhoz ké­pest, hogy egy kis faluról beszé­lünk alacsony populációval (ami évről évre csökken), el­mondhatjuk, hogy itt nem lehet unatkozni. Vanyarcon sok látnivaló van. Van tájház, babamúzeum (vanyarci népviseletes porce­lánbabákkal), a Dessewffy- Bánffy-kúria (könyvtár lett be­lőle), a millenniumi emlékpark, és Veres Pálné sírja. A legna­gyobb, és a leghíresebb évi ren­dezvény itt a vanyarci haluska- fesztivál, ami szeptember köze­pén szokott lenni. Más települé­közösség, amely engem is ma­rasztal és arra biztat, hogy ter­vezzem itthon a jövőmet - lehe­tőleg. S ez az utolsó szó nem vé­letlen, mert mai világukban sok kihívás elé kerülhet az ember. Lehet, hogy éppen a sors azt hoz­za, hogy esetleg máshol, más emberek és körülmények között kell keresni a boldogulást. Bi­zony erre is fel kell készülni és én felkészültem... Örömteli dolog, hogy az el­múlt években sokat fejlődött, szülőfalum, rengeteg felújított szép épület, látnivaló található Kazáron. sekrői és még Szlovákiából is jönnek emberek, hogy részt ve­gyenek a haluskafőző vérse- nyen, vagy csak a rendezvény különleges műsorát megnéz­zék, és részt vegyenek a progra­mokban. Mindenkinek szíve­sen ajánlom a haluskafeszti- vált. Szinte minden megtalálható itt, amire az embernek szüksé­ge van: van három játszótér, szolárium, pizzéria, kocsma, hat bolt. Olyan kis helység, hogy itt szinte minden ember ismeri a másikat, ezért a min­dennapi veszekedések elma- radhatatlanok. Én személy sze­rint alig ismerem Vanyarc lako­Ha összegyűjtöm, akkor egy színpompás csokorra valót nyúj­tok most át: tájház, bányászház, kézművesház, mackó- és baba­gyűjtemény, vasaló- és öntvény­gyűjtemény, Magtár közösségi ház, gyűjtemények háza, római katolikus templom, Szabó István tudós pap emlékszobája és a lát­ványos riolittufa. Egykori kedves iskolámat, az Aba Sámuel Általános és Alapfo­kú Művészeti iskolát nemrég újí­tották fel. Gyakran szerveznek fesztiválokat is. A díszes kazári népviseletet hétköznapokon már csak pár idős néni viseli, sainak a 30 százalékát, de ez így jó. Szeretek is Vanyarcon él­ni, meg nem is. Jó, hogy általá­ban friss itt a levegő, nem jár sok autó, és sok minden közel van. Másrészt viszont az embe­rek „hadjáratokat” végeznek egymás ellen, kipletykálják egymást, veszekednek, és néha sajnos verekednek is. Manap­ság is vannak még olyanok, akik gyűlölik egymást. A táj vonzó. A környék idilli, kisebb-nagyobb szépséghibák­kal. A városi embereknek, akik itt megfordulnak, furcsán tisz­ta a levegő. Az eldobált szemét mennyisége sem jelentős. Erre­felé mindenki foglalkozik min­rendezvényekkor többen is fel­veszik a nyugdíjasklub tagjai. A szépkorúak, köztük a nagyma­mám, írtak egy rövid invitáló versikét is a faluról amit most örömmel osztok meg a kedves olvasókkal. így szól: „Büszkék vagyunk gyönyörű kis falunkra. Biztosítunk sok le­hetőséget a turisták számára: tájház, templom, kulcsos ház, a mi kis falunk minden látogatót szeretettel vár.” Hunyadi Alexandra 10. a Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola, Egyházasgerge denkivel, szinte már túlságosan is. Egy új hír Vanyarcon egy nap alatt elterjed, és már min­denki tud róla. Ez nem írható Vanyarc javára, de minden bűn megbocsátható. Vanyarc nem mondható a legjobb helynek Nógrád me­gyében, de azért legrosszabb­nak sem. Sok negatív dolog ne­hezíti meg a vanyarci ember életét, de annyi jó is van, hogy eltekintünk mellette. Én végül is szeretek Vanyarcon élni, büszke vagyok, hogy Vanyar­con élhetek. Nguyen Tuan Dániel Madách kollégium, Balassagyarmat Találkozzunk a Fő téren a Józsi” előtt! Palócország „fővárosát” sze­retném bemutatni, amely a sem­miből nőtte ki magát megyei jo­gú várossá! „Kenyereden tarján­ként” emlegették akkor városun­kat, amíg az iparosodás nem in­dult meg. Köszönhető annak, hogy fő energiaforrásunk a szén, gazdag volt területünkön. Meg­indult a „fekete gyémánt” kibá- nyászása a város környékén. Ez­által sorba telepedett be az ipar a bányászterületre. Az acélgyár, öblösüveggyár, ötvözetgyár, tűz­helygyár, síküveggyár, bánya­gépgyár. Innentől egy dinami­kus fejlődésen ment keresztül a város. Nem csak a város lakossá­gának tudott munkát biztosítani, hanem a környék falvainak, te­lepüléseinek is hosszú távú megélhetést garantált. így a „ke­nyereden Tarjánból” lassan me­gyeszékhely lett. Rangjához mél­tóan megkezdődött a városban a modern építkezés. E völgykat­lanban a régi és új épületeket, oly harmonikusan sikerült ösz- szehangolni, hogy sokáig példa­ként emlegették végzős mérnö­köknek a műegyetemen! De saj­nos az utóbbi húsz év alatt le­épült az a gazdasági iparszerke­zet, amelynek gyárait néhány sorral feljebb még büszkén so­roltam. Fokozatosan romlott a város középületeinek állaga, rengeteg pénzt emésztett fel megújításuk. Örömmel és büsz­kén jelenthetem, hogy ennek eredményeként megszépült a város központja, Salgótarján fő­tere, amely az itt élő emberek­nek, különösen a fiataloknak kedvenc sétáló és találkozóhe­lye. Hányszor hangzik el mos­tanság: - Találkozzunk a Fő té­ren a „Józsi” előtt... S ez így jó! Salgótarján legkiemelkedőbb látványossága a bányamúzeum, amely egykor virágzó bányásza­tunknak állít emléket. Megyénk főbb nevezetességei közé sorol­nám például a sziráki kastélyt, Hollókőt, amely a világörökség része, a Kubinyi Ferenc Múzeu­mot, valamint a szécsényi kas­télyt, az ipolytarnóci őslelet- parkot, amely Európában is egyedülálló. Aki a Palócországot választja turisztikai élményének gazdagítására az bizonyára nem fog csalódni, sem a látnivalók­ban, sem a hagyományosan hí­res palóc vendégszeretetben. Csizmadia Norbert 10. a osztály Szent József Ka tolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola, Egyházasgerge Valóság feketén-fehéren „Itt születtem én../7 rangszója minden nap hívja lakosa­it misére. Ide betérve a léleknek megnyugvást, a szemnek pedig cso­dálatos látványt nyújt a templom nyugati falán lévő szekkó, mely Krisztus életét jeleníti meg. A szekkó készítője Korga György fes­tőművész. A templom szomszédsá­gában áll iskolánk, mely Magyar- ország egyik leghíresebb királyáról kapta nevét, Hunyadi Mátyásról. Nyolcéves tanulmányaimat itt vé­geztem és az itteni tanároknak kö­szönhetem mostani jelenemet. A varsányiak nagy hagyomány- őrzői a Palócföldnek. Ezt mutatja a Muskátli Hagyományőrző Egyesü­let is, amely messze földön híres. Minden évben több rendezvényt szerveznek Varsányban. A tájak, ízek, kultúrák elnevezésű rendez­vény a megye falusi vendéglátó­inak fesztiválja, de a lepényfeszti­vál, a Szent Mihály-napi palóc bú­csú is sok embert vonz a környék­ről. Az „ófaluban” található a helyi falumúzeum, mely a régi szép idők emlékeit őrzi: használati tárgyak, népviseleti ruhák. Varsány büszkélkedhet több nemzetközi kapcsolattal, testvértele­pülésekkel. Ilyen a lengyelországi Sedziejowice és Otmuchów, a szlová­kiai Ragyolc, a szerbiai Patics és a ro­mániai Karácsonyfalva. E kapcsolat a különböző kultúrájú embereket közelebb hozza egymáshoz. A faluhoz közeli Tábpuszta festői szépségű látványával kápráztatja el a kikapcsolódni vágyókat. Itt áll­nak még a tábi kastély romjai, mely a II. világháborúban német és szov­jet csapatok martalékává vált. A kastélytól néhány méterre a helyi víztározó várja a pihenni és kikap­csolódni vágyókat, emellett a hor­gászok paradicsoma lett. A tótól 2,5 km-re áll a tábi szomorú fehér fűz, melynek földre érő gallyai gyökeret eresztettek és ebből új fa fejlődött ki. Az évek múltával egy egész lu­gas alakult ki. Varsány az életem egyik legfon­tosabb részévé vált: itt van a csalá­dom, rokonaim és barátaim. Egy szelet túrós lepényt mutattam be Palócországból, mely egy igazi kincsesládának számít a mai világ­ban. Nagy Tibor Balassagyarmat, Madách kollégium Kisváros a Mátra alján Pásztó a Mátra tövében lévő völgyben fekszik, és egy re­mek turisztikai központ. A belvárosban lévő strand, az os­kolamester háza, a Móricz Zsigmond-szobor, a gótikus stí­lusban épített templom, a múzeumok, a romkert, és még számos érdekes hely színesíti a várost. Rengeteg étterem, fodrászszalon, ruhaboltok, bevásárlóközpont, cipőboltok és játékboltok elégítik ki a vásárlók igényeit. Őszintén meg­vallva, nagyon szeretek Pásztón lakni, hiszen itt születtem, itt nőttem fel, ide jártam iskolába, a Dózsa György Általá­nos iskolába, amire nagyon büszke vagyok, és itt tanultam meg mindent, ami fontos egy ember (gyerek) számára. Szí­vesen gondolok vissza, mikor még a lakópark melletti ját­szótéren játszottunk, még nyolcadikban is. Még most is eszembe jutnak azok a napok, amikor túrázni mentünk a Nyikomra és Kékestetőre, ami Magyarország legmagasabb hegye. Egyszóval Pásztó egy remek hely, és csak azt tudom ajánlani minden kedves olvasónak, hogy látogasson el vá­rosunkba. Higgyék el, hogy érdemes! Varga Vivien Mercédesz Balassagyarmat, Madách kollégium Szülőfalum, Kazár

Next

/
Oldalképek
Tartalom