Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-26 / 250. szám
8 SZTORI 2011. OKTÓBER 26., SZERDA A legfájdalmasabb gyermekbetegség reuma Az artritisz nem csak a középkorúakat támadja, már csecsemőkorban is megjelenhet „Mozgással az ízületekért” - ez volt a mottója az artritiszes betegek közös sétájának, amellyel az érintettek jogaira kívánták felhívni a figyelmet Ha reumáról hallunk, szemünk előtt kizárólag idős, botra támaszkodó nénik, bácsik képe rajzolódik ki, miközben nem is tudjuk, hogy gyerekek egész sora szenved ebben a fájdalmas betegségben. Kun J. Viktória Merd és Niki testvérek, látszólag két helyes tinilány, akiknek sok gondjuk nem kellene, hogy legyen a világban. Pedig van. Amikor Merd feláll, már jól látható: mégsem klasszikus gyereklánnyal van dolgunk. Arca fájdalmasan torzul, amikor pró bálja súlyát a lábára terhelni. Íz mai most is folyamatosan gyűl ladásban vannak. „Mercike másfél éves volt, ami kor nyaralni mentünk. Egyik reggel képtelen volt felállni, csak sírt, vigasztalhatatlanul. Láttam, hogy az egész lábfeje be van dagadva - kezd történetükbe Erzsi, a 15 éves lány anyukája. Bevittük a kórházba. Vizsgálgat ták, röntgenezték, de semmi oko sat nem tudtak mondani, csak hogy vigyük haza, majd a salgó tarjáni kórházban nézzék meg a gyereket. Akkor már Merci mindkét lába be volt dagadva, rengeteg fájdalomcsillapítóval próbálták enyhíteni a kínjait, s csak annyit mondtak: valami érdekes, csontkopásszerű dolgot látnak a felvételeken. De nézték a manduláját, vettek vért, sem mi.” Erzsi egy hónap után már könyörgött az orvosuknak: mind egy, mibe kerül, csak mondja meg, hová vigyék a kislányt. „Vigyék a reumára!” kapták az ukázt, miközben a kislány már annyira rossz állapotban volt, hogy semmit sem akart esi nálni. Leginkább megmozdulni mondván gyermekreuma nem is létezik. Aztán feljutottunk Pestre, és ott mái' tudták: igenis van. Ráadásul neki annak legagresszí- vebb fajtája, sokízüleü gyulladása van. A lába már annyira tele volt folyadékkal, hogy meg kellett szúrni, és azonnal be is fektette a lányt a kórházi osztályra. Közben viszont rohamosan terjedt a gyulladás. Mindig máshol jelentkezett, a csípőjén, a szemén, mái- a szívburkában is folyadékot talál tak” - folytatja az anya. Miközben az addigra 10 éves Mercédesz állapotát próbálták feljavítani, egyszer csak az akkor betegségével lesz dolguk. Hol a bal, hol a jobb lábán, hol a gerincén jelentkezett a gyulladás, nála is kezdődtek a kezelések. Aztán jött Erzsi is: 9 10 hónapos terhes volt harmadik kislányukkal, amikor ő is a térdét kezdte fájlalni. Nála azonnal egyértelmű volt a diagnózis: mint kiderült, 16 éves korában egyszer már előjött ez a betegség, csakhogy senki nem tudta a diagnózist. „Ha akkor tudom, másképp tervezek családot, mert a betegség öröklődik. Van még két fiam, ők teljesen egészségesek. Szörrázza, hol folyik a víz róla. Akko ra fájdalmat él át, amekkorát mi nem is tudunk elképzelni. A fájdalomcsillapító, a szteroid pedig csak lassan, s ideig-óráig segít” - mondja Erzsi. A kislánynak ráadásul nem elég a testével vívott csatája, de iskolatársai csúfolódásainak is folyamatosan ki volt téve. Bán tották kacska kezéért, sántának csúfolták és ott gonoszkodtak vele, ahol tudtak. Ma már teljesen más a helyzet. Gimnazista társai pontosan értik a betegségét, tudják, hogy egy üdítőt sem tud kinyitni, hogy a harmadik negyeő, bár jobban is viselem. Van már csípőprotézisem is. Úgy tűnik, Merci sem fogja kinőni, vagyis átment a gyerekbetegség felnőtt koriba” - mondja Erzsi. Bár az artritisz, az ízületi gyűl ladás leggyakrabban középkorú nőknél jelentkezik először, már gyerekkorban is kialakulhat a betegség, amely aztán egy életen keresztül megmarad. Magyaron szágon mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében általános, hogy későn diagnosztizálják a sok fájdalommal járó kórt. A gyógykezelés heti két injekciót és háromhetente laboratóriumi A többség későn fordul orvoshoz FELNŐTTKORBAN ö betegség rendszerint középkorban és elsősorban nőknél alakul ki. A beteg általában azzal keresi fel a háziorvost, hogy reggel nem búja mozgatni az ujjait, nyomásérzékenyek, fájnak a kisízületei, nem tud kézügyességet igénylő feladatot végezni, például hámozni. Gyerekeknél gyanúra ad okot az ízületek tartós vagy elmúló, majd újra jelentkező merevsége, duzzanata, melegsége, vagy hogy bár a gyerek nem panaszkodik fájdalomról, de nem szívesen jár. A többség későn jelentkezik az orvosnál panaszaival, pedig az időben megkezdett te rápiával a betegség lefolyása kontrollálható: csökkenthető a fájdalom és megelőzhető az ízületek károsodása A ke zelések három alappillére a gyógyszeres, a fizioterápiás és az ortopédsebészi kezelés. A leghatékonyabb kezelés az úgynevezett biológiai teiúpia A szakemberek szerint sokan nem tudják, hogy gyerekkorban is kialakulhat krónikus ízületi gyulladásos betegség. Pedig a gyermekkori artritisz gyakorisága megegyezik más krónikus betegségekével. Magyarországon háromezer gyerekbeteg van, az érintett felnőttek száma pedig meghaladja a százezret. A salgótarjáni család, főleg Mercédesz történetének ismeretében talán még érthető, miért is fontos, hogy ezek a betegek összefogjanak és együtt bizonyítsák: ők sem kevesebbek, mint mások. A héten, a betegség Még áll a Rakosi-bunker Budapest alatt F4-ES objektum A szupertitkos atombunkerről még az építői sem sejtették, hogy kinek készül A budapesti kettes metró vonalának alagútjából megközelíthető atombunker 2200 embert fogadhatott volna. Az építését valamikor 1950 táján kezdték, de erre csak a beépített anyagokon szereplő dátumokból tudnak következtetni. Ma a BKV kezeli, de csak a pénzt emészti az objektum. Árvay N. Tivadar Éjfél felé jár az idő, kéttucat- nyian álldogálunk a kettes metró Kossuth téri állomásának peronján. Bakancsban, kopott farmerben, elemlámpákkal várjuk az utolsó szerelvényt A biztonsági sáv szabadon hagyása helyett ezúttal arra figyelmeztet a hangszórókból áradó női hang, hogy a befutó metró az utolsó, mindenki hagyja el az állomást. Kapatos fiatalok csődülnek a mozgólépcső felé - pedig csütörtök van -, nem nagyon értik, mire várunk az éjszaka közepén. Aztán csend lesz. Antal Nimród Kontroll című filmje jut az eszembe, ahogy az alagút felé sandítok. Oda bemenni? Mégsem olyan jó ötlet. De megérkezik kísérőnk, Vajda Zoltán, a metró felújítási és üzemviteli főmérnöke. Öltönyben, bőrcipőben. Lehet, hogy alulöltöztünk? - fordul meg a fejemben, de nincs idő az aggodalomra, áramtalanítják a síneket, indulunk az objektumhoz... Kettes sorba rendeznek bennünket, majd legalább háromszor végigszámolják a csapatot, hiába, legutóbb kevesebben jöttek fel, mint ahányan elindultak. Vajda úr arra gyanakszik, hogy a felfedezők a Deák tér felé vették az irányt - leléptek a csoporttól, amikor visszaindultak a kijárathoz. A sínek között baktatva a metróbiztonságról csevegünk. Kiderül, hogy tűz esetén akkor van esély a menekülésre, ha a szerelvény eljut a legközelebbi állomásig. A vonal felújításakor hatalmas ventilátorok kerültek az alagútba és a mozgólépcsők fölé. Utóbbiak nyomják befelé a tiszta levegőt, a lent találhatók pedig külön járatokon szívják el a füstöt. Vészhelyzetben így percekig van friss levegő. Éppen az egyik ilyen gépszörny mellett állunk meg, innen nyílik a ma már nem titkos átjáró a Rákosi-bun- kerhez. Vasrács, néhány kanyar, egyméteres vastagságú vasajtó - ez biztosítaná a légmentes zárást atomtámadás esetén -, egy szűk csigalépcső a mélybe és bent vagyunk az F4-es objektumban. Hogy miért négyes, arra nincs válasz. Annak idején így - egy F és a szám - jelölték a főid alatti építkezéseket. De, hogy az Fl-es hol van, vagy létezik-e, arra Vajda Zoltán sem tud választ adni, noha ő láthatóan otthonosan mozog idelent. Homály fedi az F2 és F3 létezését is, de amikor megtudjuk, hogy az F4-ről is csupán harminc éve tudnak a metrónál, nincsenek illúzióink: biztos itt rejti valahol a föld mélye a test- vérbúnkereket is. A Rákosi-objektum építése valamikor 1949 és 1953 között folyt. Erre a falakba épített szovjet alagútfalazó elemekbe vésett dátumokból következtet Vajda úr. A kérdésre, hogy kik építkeztek, és mi lett a sorsuk, a főmérnök eloszlatja a véres elképzeléseket: senkit nem lőttek le, vakítottak vagy némítottak meg, aki látta a bunkert. Az viszont tény, hogy a munkára idevezényelt bányászok azt hitték, metrót építenek. A H alakú objektumban egyébként fél évszázada minden érintetlen. Úgy a vécék, mint a víztároló - amely egy elfalazott komplett alggútdarab - vagy az akkumulátorszoba. A mellékhelyiségek rosszabb állapotban vannak, mint egy lepukkadt nyilvános WC, az akkumulátorszoba padlóján sorakozó dobozkák viszont némi karbantartás után használhatók lennének. A külvilágból beáramló radioaktív port tisztító légszűrők is katonás rendben sorakoznak, de a papírfilterek már elrothadtak, a funkciójukat nem látnák el még egy gyengébb parlagfűszezonban sem, nemhogy nukleáris csapás után. Egyben van a dízelgenerátor is, de a bele hiányzik - elhordták az évek során. Amikor a BKV 1981-ben átvette a bunkert, puritánul volt berendezve - mondja Vajda Zoltán. Asztalok és székek még voltak a nedves, penészes folyosókon, de ágyak nem. A főmérnök szerinte óvóhelyként sosem használták a bunkert, Rákosi Mátyás talán nem is járt benne. Egy időben azt terjesztették a jól informáltak, hogy a Parlamenttel is összeköttetésben áll az objektum, de Vajda úr ezt is cáfolja. Ő legalábbis sosem talált titkos átjárót az ország háza és a metró között. Talán ez a rejtélyes Fl-es objektum. Kifelé még bekukkantunk a víztárolóba, ahol ma is poshadt, barna folyadék lötyög. A visszhang viszont igazi, a távolban felsejlő zárófal komplett szavakat visszamond. A Kossuth téren újabb népszámlálás: többen vagyunk, mint induláskor, pedig kétszer is ellenőrzik. Megkerült a korábbi kószáló? - tesz- szük fel a kérdést, de hajnal 2 felé már senki nem vevő a humorunkra. Vajda úr viszont barátságosan ráz velünk kezet. Azt mondja, most utoljára engedtek civileket a föld alá, egy időre vagy tán örökre bezár a Rákosi- bunker.
