Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-25 / 249. szám
8 2011. OKTÓBER 25., KEDD AGRÁRIUM Élnünk kell a lehetőséggel Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára szerint Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a vetőmag előállításához, s ezt az előnyt ki kell használnia. Feldman Zsolt az agrártárca közleménye szerint az európai vetőmag-kereskedelmi találkozón beszélt erről. A közlemény ismerteti: ez az első alkalom, hogy az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) nem Brüsszelben, hanem az Európai Unió egyik tagállamának fővárosában, Budapesten tartja éves közgyűlését október 16. és 18. között, az európai vetőmag-kereskedelmi találkozó szakmai tanácskozásaival együtt. A budapesti konferenciára 650 résztvevőt regisztráltak szerte a világból. A kelet-európai vetőmaghálózat, az EESNET is részt vett a tanácskozáson. A helyettes államtitkár „Az innováció támogatása a magyarországi vetőmagszektorban” című előadásában egyebek között elmondta, hogy a vetőmagtermesztés a magyar mezőgazdaság jelentős, nagy hagyományokkal rendelkező ágazata. A vetőmag- és szaporítóanyag-termesztés gazdasági jelentőségét mutatja, hogy Magyarországon évente 120-130 ezer hektáron állítanak elő vetőmagot, ami a szántóterület 3 százaléka. A termesztett vetőmag és szaporítóanyag értéke meghaladja a 190 milliárd forintot, ami a növénytermelési szakágazat bruttó termelési értékének 10-11 százaléka. Feldman Zsolt a közlemény szerint hangsúlyozta, hogy a vetőmag-előállítás az átlagos mező- gazdasági termelésnél több kézi munkát, nagyobb szakmai felkészültséget igényel, s a foglalkoztatás szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemel, mivel több ezer embernek ad munkalehetőséget. A növényfajták állami elismerésére, valamint a vetőmagvak és szaporítóanyagok előállítására vonatkozó nemzeti jogszabályok jelenleg is megfelelnek az EU előírásainak. A magyarországi vetőmagtermesztés magas színvonalát igazolja, hogy Magyarország a világon a 11., az Európai Unió tagállamai között pedig a 3. legnagyobb exportőr - ismertette a helyettes államtitkár az ESA budapesti tanácskozásán. Nagy biztonság és kis kockázat Ma már a tőzsdeguruk is földeket vesznek részvények helyett sítheti, hogy a prognózisok szerint a föld lakossága 2040- re a mai 7 milliárd főről 9 milliárdra bővül, így az élelmiszerigény is jelentősen nő. A világ megművelhető termőterülete ugyanakkor korlátozott, a főid felszínének mindössze a 8 százalékát teszi ki. A közelmúltbeli nemzetközi események is azt mutatják, hogy a termőföldek A termőföld lépett elő mára az egyik legbiztonságosabb és legkockázatmentesebb hazai befektetési lehetőséggé az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági válsága nyomán. A nemzetközi események is azt mutatják, hogy tőzsdeguruk és tehetős pénzemberek a vagyonukat nem részvényekbe, hanem egyre inkább mezőgazdasági területekbe fektetik. Hazafi László Az egyik legbiztonságosabb befektetési lehetőséget kínálja ma a termőföldpiac - állítják ágazati szakértők. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a földárak a 2008-09-es gazdasági válság időszaka alatt is nőttek, miközben más befektetési piacok összeomlottak, a tőzsdék kiszámíthatatlanná váltak, az épületingatlanok értéke pedig 30 százalékkal csökkent. A közelmúltban az FHB Bank Zrt. termőföldárindexet, az OTP Bank Nyrt. földértéktérképet jelentetett meg, amelyben mindkét pénzintézet a magyarországi földárak jelentős emelkedését mutatta ki az utóbbi években. A földpiaci adásvételekben meghatározó tős hazai drágulás várható. A földbefektetések hozama részben ebből az értéknövekelegutóbbi törvénytervezete is csak a Szakértők szerint a földpiac biztonságosságához alapvetően hozzájárul, hogy a befektetések alacsony kockázatúak. Egyértelmű előnyt jelent, hogy a megvásárolt termőföld saját tulajdonba kerül, így a bankok vagy a befektetési vállalkozások esetleges csődje nem veszélyezteti. További pozitívum, hogy a földterületek nem sérülékenyek és nem amortizálódnak. Emellett a földár a gazdasági konjunkturális időszakok hatásaitól csaknem független. Mivel a trendek a folyamatos értéknövekedés irányába mutatnak, a negatív hozam lehetősége - ellentétben más befektetési formákkal - meglehetősen alacsony. miskolci Tiszacash Zrt. tapasztalatai szerint pedig a földárak három-négy évente megduplázódtak a hazai piacon. Ma a hektáronként 0,5-1,1 millió forint között mozognak, míg az átlag 700-800 ezer forintra tehető (szántó esetén). Az uniós árak ugyanakkor ennek legalább a három-ötszörö-sét teszik ki, de ennél - például a 14 millió forintnak megfelelő holland árat alapul véve - sokkal nagyobb különbségek is vannak. Szakértői számítások szerint az uniós szinten kiegyenlített magyarországi hektáronkénti áraknak 2-4 millió forint közöttieknek kellene lenniük, ebből az következik, hogy a következő tíz-tizenöt évben további jelendésből is adódhat, amely éves szinten 20-30 százalékot hozhat. A 30-40 ezer forintos hektáronkénti mai földhaszonbérleti díjakkal pedig évi 3-6 százalékos hozam érhető el. Miközben a földbefektetés közép- és hosszú távú üzletnek számít, a földbérleti díjak ezen időszak alatt is folyamatos és stabil jövedelemforrásul szolgálhatnak. A földvételeket 4 százalékos illeték terheli, de a bérleti díjak - legalább öt évre szóló szerződések esetén - adómentesek. Mivel a földpiaci folyamatok jól modellezhetők és kiszámíthatók, a vásárlások nem tekinthetők spekulatív befektetési ügyleteknek - hívják fel a figyelmet szakértők. A kormány nem mezőgazdasági, hanem egyéb jellegű (iparterületté minősítés, belterületbe vonás) hasznosítást minősíti spekulatívnak és sújtja - a tervek szerint - 48 százalék jövedelemadóval. Ugyanakkor a termőföld - folyamatos jövedelem- termelő képessége révén - javíthatja a tulajdonosok életminőségét, de nyugdíj-előtakaré- kossági lehetőséget is nyújthat. Emellett a szülők földpiaci befektetéseikkel gyermekeik életkezdését is megalapozhatják. Ha pedig valaki mezőgazdasági tevékenységbe fogna, a földtulajdonlás egyben munka- és megélhetési lehetőséget is adhat. A termőföldek iránti keresletet globális értelemben is erőiránti érdeklődés világszinten is nő. Az egyik legkomolyabb angol ingatlanpiaci szakértő vállalkozásnak számító Savills egyértelmű keresletbővülést tapasztal, míg például kínai befektetők Magyarországnyi nagyságú területeket vesznek Brazíliában. A napokban Jim Rogers amerikai tőzsdeguru is azt jelentette be, hogy vagyonát tőzsdei részvények helyett leginkább mezőgazdasági földekbe fekteti. Itthon pedig Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató élelmiszer-gazdaságban utazó Bonafarm cégcsoportja azt tette közzé, hogy terjeszkedésének egyik célpontja az afrikai kontinens lehet. Sertésállomány Magyarországon 1995-2010 I ezer darab mk t 6000 5000 4000 3000 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 december december december december december december december december december december december december Forrás: KSH MTVA ■ Sajtóadatbank / MTI mii) www.m6.hu Szőlőtermesztés Magyarországon 1990-2010 Betakarított összes termés (kertben és lugason termelt szölőmennyiséggel együtt), ezer tonna 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH MTVA-Sa|tóadatbank / MTI mtíj ‘becsült adat
