Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-19 / 244. szám

2011. OKTOBER 19., SZERDA 7 EGÉSZSÉGÜGY Rákszűrés konyhai ecettel A méhnyakrák korai el változásait egyszerű be­avatkozással könnyű lát­hatóvá tenni és ebben az időszakban jó eséllyel ke­zelni is. Az Egészségügyi Világszervezet a minap jóváhagyta a szegény or­szágokban is bárhol al­kalmazható, házi szűrő- vizsgálatot. Méhnyakrák következtében a világstatisztika szerint évente 250 000 nő hal meg, 85 százalé­kuk igen szegény vagy szegény országban. Ugyanakkor az Egye­sült Államokban ez a rosszindu­latú daganat ma kevesebb halált okoz, mint az emlőrák, a tüdőrák, a béldaganat és a bőrrák együtt. Az iparilag fejlett országokban a méhnyakrák okozta halál azért lett ritkább, mert jó szűrővizsgá­lati lehetősége van: a Pap-kenet. Az egyszerűsített elnevezés • Giorgios Papanicolaou, az Egye­sült Államokban dolgozó, görög származású kórboncnok nevéből származik, aki fél évszázada föl­fedezte ezt a módszert. A méh­nyak felszínéről vett szövetmintá­ból jól képzett szakemberek meg­állapítják, hogy van-e ott rosszin­dulatúan elfajuló sejt. Egy évtizede a leghíresebb amerikai orvostudományi egye­tem, a lohn Hopkins Medical School intézeteiben kimutatták, hogy az 5 százalékos konyhai ecet a méhnyak felszínére kenve 3-5 perc alatt elszínezi az egész­séges sejteknél több fehérjét és kevesebb vizet tartalmazó daga­natos szövetet. Az elváltozás né­hány napi tanulás nyomán egy ápolónő számára is fölismerhető. Ma Zimbabwétől Thaiföldig 20 szegény országban folyik a méhnyakrák szűrővizsgálata ez­zel a filléres és könnyen kivitelez­hető módszerrel. Ráadásul egy mélyhűtött fémpálcával a gyanús területet megérintve a kezelés is megoldható. A fagyasztás egy-két napig égő érzéssel jár, de 90 szá­zalékban hatékony. Az ecetes ecsetelés is kitűnő módszer, leg­feljebb gyakrabban jelez kóros­nak tűnő elváltozást, mint a Pap szövetminta, de az utóbbihoz bo­nyolult laboratóriumra és maga­san képzett szakemberekre van szükség, a VIA/cryo technika, ahogy az új, olcsó eljárást neve­zik, bárhol minimális oktatással elindítható. Az Egészségügyi Vi­lágszervezetjóváhagyta a minde­nütt könnyedén bevezethető eljá­rást, és így a súlyos, rosszindula­tú daganatos betegség korai fölis­merése és kezelése világszerte megoldható. Tovább romolhat az ellátás E-ALAP Biztos a gyógyszerkassza csökkentése és az intézmények eladósodása tár központi tenderrel szerzi majd be a készítményeket. Az Európai Unió tagállamai­ban sem a patikákban, hanem a kórházakban jutnak hozzá a be­tegek a drága orvosságokhoz - ismerteti a nemzetközi gyakorla­tot Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. Ám az alelnök felhívta a figyel­met: ahhoz, hogy a betegek ez­után is megkapják a szükséges gyógyszereiket, a pénzt a kórhá­zak működési költségeitől elkü­lönítetten kell kezelni, és a TÁJ szám alapján kell kiadni a szá­mukra. Mivel az átcsoportosítás miatt a 370 milliárdos patikai gyógy­szerforgalom csökken, 300-400 millióval csökken a patikai ár­Az egészségügyi kiadások alakulása Magyarországon 2003-2009 | egészségügyi kiadások, milliárd forint milliárd Ft 2000 1500 1830,5 + egészségügyi kiadások aránya a GDP-ből, % 1922,8 "1888,5 1932’8 194°’9 J33Ü 1567,2 500 I I I I I I 0 I 1 EMIIM I ..............I I IIIIIIIMII™ I ß 20 03 2004 2005 2006 2007 2008 2009 mtij www.mti.hu Forrás: KSH/ MTVA • Sajtóadatbank / MTI Közel 190 milliárd forinttal csökkenhet jövőre az Egészségbiztosítási Alap (EA) költségvetése az idei 1460 milliárdos kiadási előirányzatához képest. A bal eseti különadó, a chipsadó és a járulékemelés ugyanis nem fedezi az áfa- és minimálbér növelésének költsé­gét és az adósságállományt. ját, két éve minden hetedik szár­Nógrádi Tóth Erzsébet Az EA jövő évi költségvetés­ének kiadási és bevételi tételeit nehéz összehasonlítani, mivel az ideitől eltérő szerkezetben ké­szült - mondta a Világgazdaság­nak Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Tudomá­nyos Társaság elnöke. Az azonban biztos: az idén 300 milliárd fo­rintos gyógyszerkas­sza-előirányzat jövőre , 83 milliárddal lesz ke- fü­vesebb. Az intézkedés elsősorban a gyógyszergyártók ter­heit növeli. Számítá­sok szerint jövőre a cé­gek állják a biztosító által támogatott orvos­ságok költségeinek minden ötödik forint­mazott tőlük. Bevételt növelő té­tel lehet, ám bizonytalan az egészségbiztosítási járulék mér­tékének emelésétől, a népegész­ségügyi termékdíjtól és a balese­ti különadó kivetésétől elvárt 57 milliárd forint körüli összeg. Vi­szont az áfa 25-ről 27 százalék­ra, a minimálbér 73- - ról 92 ezer forintra emelése 60-70 milliárd forint- I .— tál növelheti a kiadásokat, ezt az ágazat nem ké­pes kitermelni - véli Dó­zsa. Az EA költségvetési részleteit böngészve Sinkó Eszter, a Sem­melweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője a szakrendelői és a kórházi ellátás költségeit tartalmazó szakellátás fejezet­ben talált 56,2 milliárd forintos növekedést aí idei 561,5 milli­árdhoz képest. Ám a növek­ményből 10-15 milliárd jut csak a kórházaknak, a többi az eddig patikai forgalomban kiváltott gyógyszerek finanszírozásának kórházi kasszába történő átcso­portosítását el­lentételezi. A változ­tatás po­zitív ha­tása az lehet, hogy az egész­ség - pénz­Kétséges spórolás Jelentős változás lesz jövőre, hogy a rokkantnyugdíjak finan­szírozása a nyugdíjalapból át­kerül az EA-ba. Erre az idei 346 milliárddal megegyező összeg­gel növelik az egészségpénztár költségvetését, pedig a tényle­ges kiadás várhatóan 28 milli­árddal több lesz. A kormány ugyan számol a rokkantnyug­díjak felülvizsgálatából szárma­zó megtakarítással, ám ez bi­zonytalan. Mivel egyesével kell felülvizsgálatra hívni a rokkant- nyugdíjasokat, így az abból származó eseüeges megtakarí­tással januártól nem, csak ké­sőbb számolhat az állam. rés is. Ennek ellentételezésére a gyógyszerészi kamara benyúj­totta kompenzációs igényét. Az árréscsökkenés nem érinti egy­formán a 2400 patikát, elsősor­ban a kórházakban vagy az azok közelében működők járnak majd rosszabbul - állítja Hankó Zoltán. Az EA 2012-es költségvetése tükrözi a kormány szűkös pénzügyi mozgásterét, de béremelés nél­kül számolni kell az orvoselván­dorlással, az intéz­mények eladóso­dásával. A szer­kezetváltás hatá­sa csak pár év múlva hozhat megtakarítást - véli Sinkó Eszter. Csökkenő tendencia Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) adatai szerint az utóbbi évtized­ben több mint húsz szá­zalékkal csökkent a malá­riában meghaltak száma világszerte. Egy új jelentés szerint a 108 országnak, ahol a malária nép­betegségnek számít, egyharma- da 10 éven belül minimálisra csökkentheti az ilyen jellegű megbetegedések számát. Szak­értők úgy vélik, hogy a jelenlegi ütemet tartva 2015-ig akár to­vábbi 3 millió életet is megment­hetnek. A szúnyogok által ter­jesztett betegség leginkább Fe- kete-Afrikában jellemző: a halál­esetek 85 százaléka köthető ide. 2009-ben 781 ezren haltak meg váltólázban. A WHO 1955-ben indított küzdelmet a malária fel­számolásáért, és eddig tucatnyi országban, illetve térségben si­került visszaszorítania a fertőző betegséget. Az ENSZ több szako­sított intézménye és a Világbank kezdeményezésére indított Roll Back Malaria Partnership nevű projekt azt célozza, hogy 2015 végéig további 8-10 országban számolják fel a váltólázat. A WHO szerint a malária je­lentős gazdasági károkat okoz az érintett országoknak, és a legfer­tőzöttebb államokban akár a ha­zai össztermék 1,3 százalékának kiesésével is számolni kell e kór miatt. Kampánya megelőzésért Rendszeres szűréssel megelőzhető a látásrom­lás és a vakság - erre hívja fel a figyelmet a látás világnapja alkalmából indított kampányában az egészségügyi államtitkárság. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a bu­dapesti sajtótájékoztatón kiemelte: korábbi kampá­nyaikhoz hasonlóan - ilyen volt a „Megnézheted magad!” vagy a „Rizikó­faktor” - a civil szféra, az üzleti élet és közszereplők összefogásával igyekez­nek ráirányítani a figyel­met valamilyen fontos népegészségügyi kihívás­ra. Most „Lássunk tisz­tán!” címmel a látás világ­napja alkalmából indítot­tak kampányt - mondta az államtitkár, hozzátéve: következő akciójuk témája a dohányzás lesz. - A 60 év felettiek látásvesztésével járó betegségek terhe csaknem hétmilliárd forintot jelent az állam számára. Ha a megelőzés révén megspórolnák ezt az összeget, azt a dolgozók bérére fordíthatnák vagy az egészségügy más területén válhatna az hasznukra - hangsúlyoz- m ta az államtitkár. Németh János, a Semmelweis Egyetem szemészeti kli­nikájának igazgatója ki­emelte: céljuk, hogy az emberek rendszeresen járjanak szűrővizsgálat­okra. Fontos, hogy az em­berek már a korai tünete­ket is felismerjék, így idő­ben forduljanak orvos­hoz, megelőzve ezáltal lá­tásuk romlását. „Érdekes” javaslat A brit állami egészség- ügyi szolgálat (NHS) áll­ná a temetési költségeit azoknak, akik haláluk előtt hivatalosan fel­ajánlják szerveiket átül­tetésre. Legalábbis az egyik legtekintélyesebb brit orvosetikai tanács­adó csoport kedden elő­terjesztett javaslata sze­rint, amelynek célja a krónikus és súlyos do­norhiány enyhítése. Nagy-Britanniában jelenleg nyolcezer szervátültetésre szo­ruló beteg vár megfelelő donor­ra. Az átlagos várakozási idő három év, és a várólistán lévők közül naponta átlagosan hár­man halnak meg azért, mert nem sikerült időben átültethe­tő szervet találni számukra. A Nuffield Council of Bioethics nevű csoport most úttörő jelle­gű javaslattal állt elő. A hu­mánbiológiai és orvostudomá­nyi kutatások etikai problémá­ival foglalkozó független szer­vezet - amelynek gyakorló or­vosok, valamint egészségügyi és jogi szakértők a tagjai - elő­terjesztésében azt indítványoz­ta, hogy aki feliratkozik a hiva­talos brit donorlistára, annak temetkezési költségeit „éssze­rű kereteken belül” az NHS vál­lalja magára. Nagy-Britanniá­ban rendkívül drága a temetke­zés; a legolcsóbb búcsúszertar­tás is 1500 fontba (félmillió fo­rint) kerül, de a költségek jóval meghaladhatják akár az ötezer fontot is. A brit törvények hatáp^ot- tan tiltják a szervdonorok köz­vetlen anyagi jutalmazását, ám a Nuffield Council of Bioethics szakértői szerint az általuk ja­vasolt megoldás ezt az etikai problémát megkerülné, ugyan­is így nem maga a donor jut pénzügyi előnyökhöz, hanem halála után a család anyagi ter­hei csökkennének. A Brit Orvosi Szövetség (BMA) keddi nyilatkozatában „érdekesnek” nevezte az ötle­tet. A BMA azonban közölte, hogy a maga részéről tovább­ra is az általa régóta javasolt „opt-out” rendszert tartaná a leghatékonyabbnak a donorok számának növelésére. Ennek a sokat vitatott elképzelésnek a lényege az, hogy mindenkit potenciális szervdonornak te­kintenének, kivéve azokat, akik kifejezetten nyilatkoznak arról, hogy nem kívánják ha­láluk után szerveiket átülte­tésre felajánlani, vagy akik­nek hozzátartozói az elhalálo­zás után nem járulnak hozzá az elhunyt szerveinek felhasz­nálásához. Ez éppen a fordí­tottja lenne a jelenlegi brit rendszernek, amelyben arról kell nyilatkozni, hogy valaki hajlandó-e felajánlani szerve­it a rászorulóknak. A brit egészségügyi minisz­térium szóvivője a BBC-nek a Nuffield Council of Bioethics által javasolt ösztönző mód­szerről csak annyit mondott, hogy a szervek felajánlásának továbbra is önkéntes, függet­len és személyes döntésnek kell maradnia, valamint men­tesnek bármiféle anyagi meg­gondolástól. A tárca szóvivője mindazonáltal hozzátette, hogy a minisztérium megvi­tatja a javaslatot a állami egészségügyi szolgálat illeté­keseivel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom