Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-19 / 244. szám
2011. OKTÓBER 19., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE RÓLUNK SZÓL Fejlődőképes település Nőtincs. Szegner László, a település polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a község folyamatosan próbál megújulni, közösségi életét színessé varázsolni. Ennek keretében az iskola 8 millió forint értékben kapott új interaktív táblákat, de a projektnek köszönhetően az informatikai fejlesztés sem maradhatott el. A sikeres pályázatok segítettek az iskola épületének felújításában, akadálymentesítésében is. Az óvoda szinte teljes kapacitással működik és újabb csoport indítására is lehetőség nyílt. A település kulturális élete is fejlődik, a Seholsziget élménypark látogatottsága egyre nő. A horgásztavuk és az étterem is jó kihasználtsággal üzemel, bár a válság utóbbiaknál jobban érezteti hatását. Szent-Györgyire emlékeznek Terény-Kiskérpuszta. a község önkormányzata és a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása szervezésében Szent- Györgyi Albert halálának 25. évfordulóján október 20-án 10 órától ünnepséget rendeznek Kiskérpusztán, ahol a nagy tudós gyermekéveit töltötte. 10.15-kor Brozsó Andrásáé, Terény polgármestere mond köszöntőt, majd a balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola műsora következik. Igei köszöntőt Füke Szabolcs evangélikus lelkész mond. 10.45-kor megkoszorúzzák az emléktáblát. A terényi Istállógaléria-akolban Lencsés Zsolt festőművész, házigazda köszönti 12 órakor az egybegyűlteket, majd Patkós István mondja el élményeit hogyan lettem Nobel-díjas? címmel. A bujáki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola műsorát követően kihirdetik a C-vita- min népszerűsítése című kistérségi rajzpályázat eredményeit. 13 órakor tiszteletadás lesz Szent-Györgyi Albert mellszobra előtt, melyet Párkányi Raab Péter szobrászművész készített. Draskóczy Lídia hegedűn, Széles László ütőgordonon közreműködik. Ezen a napon Szent-Györgyi életéhez és munkásságához kapcsolódó kiállítás tekinthető meg az Istállógalériában. BARÁTHI OTTÓ Népszámlálás - vizsga is Túl vagyunk a népszámlás adatszolgáltatási szakaszának első felén, a minap lejárt az internetes kitöltés határideje. Az eltelt időszak több tanulsággal szolgált, amelyek közül néhányat - a tények és tapasztalataim alapján - érdemes felidézni Kezdjük a tényekkel a felülvizsgálóként hozzám delegált öt salgótarjáni, belterületi - városias jellegű lakóövezeti - körzetbe 585összeírandó (elvileg: lakás) cím tartozik, amelyekről 91 internetes önkitöltés érke zett a monitoringrendszerbe, azaz az önkitöltések aránya 15,6 százalék. Ami jobb a salgótarjáni és a Nógrád megyei átlagnál, mely utóbbi viszont alatta marad az országosnak. Ugyanakkora számlálóbiztosok ösz- szeími teljesítménye - mennyiségileg és időarányosan - egészen jó. Mindenki - szakemberek és a lakosság - megelégedésére szolgálhat, hogy a népszámlálás megyénkben törvénye sen, a jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően kerül vég cehajtásra, eddig nagyobb zökkenők nélkül Véleményem szerint a nép- számlálás egyfajta, különleges vizsga is, amelyben a szereplők megmé tettetnek Közülük meghatározóak a számlálóbiztosok és az összeírandó állampolgárok, akik egyidejűleg vizsgáznakfelkészültségből, kapcsolatteremtő és együttműködési készségből toleranciából és udvariasság ból, egymás iránti tiszteletből és meg becsülésból Közös munkájuk - dmi egyrészrőljogszabályifelhatalmazás és munkaszerződés alapján elvég zendőfeladal másrészről törvény által előírt kötelezettség- végrehajtása felér egy húzós intelligenciateszttel Amelynek eredményei eddig elfogadhatóak jó, voltak egyeztetési eltérések, nézetkülönbségek, viták is-és még lehetnek is-de ez nem meglepő, a népszámlálás „természeténél” fogva - és stílszerűen szólva - kódolt Éppen a konfliktusok kezelése a vizsga rázósabb része, de elégedetlenségre nincs okunk A népszámlálás elektronikus „kapuja ” bezárult, ám a munka folytatódik, előtérben a papír kérdőívekkel Aki még nem válaszolt a kérdő ív kérdéseire, számítson rá, hogy a számlálóbiztos felkeresi Rajtuk - és minden további közreműködőn - múlik, hogy a cenzust siker koronázza. Ne feledjük: nagy szükségünk van rá! Mikszáth-órát kapott a Palócföld szerelmese Október 15-én tartotta a Mikszáth Kálmán Társaság hagyományos Kálmán-napi rendezvényét. A dejtári Mikszáth Kálmán Általános Iskola diákjainak színvonalas műsora után a társaság tagjai megkoszorúzták ifj. Szabó István alkotását, a „nagy palóc” ülő alakos szobrát. HorpácS. A faluházban folytatódott a közgyűlés, ahol Balassagyarmat festőművésze, Réti Zoltán átvette a társaság kitüntetését, a Mikszáth-órát. A művész munkásságát Pásztor Sándor, a Mikszáth Kálmán Társaság al- elnöke méltatta, aki kiemelte: a Palócföld varázsa tartja fogva munkájában évtizedek óta Réti Zoltán festőművészt.- Különleges akvarelljein ragyogó színekkel adja vissza az Ipoly mente zöld rétjeit, bokrait, az itt-ott felbukkanó folyócska víztükrét, a Bánki-tó partján békésen ringatózó horgászladikokat. És az emberek! Az ünneplőbe öltözött hollókői asszonyok, az éjféli misére igyekvők tarka ruhás tömege vagy a kétbodonyi temetés domboldalra kaptató gyászolói - idézte fel a Réti-képek hangulatát az alelnök, röviden ismertetve a tartalmas életutat is. Réti Zoltán 1923. május 14-én Nagyorosziban látta meg a napvilágot, majd édesanyja szülőfalujában, Érsekvadkerten nevelkedett, itt végezte el az elemi iskolát. A balassagyarmati Balassi gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait, majd a miskolci evangélikus tanítóképzőben szerzett kántortanítói oklevelet 1942- ben. Addigi tanulmányai alatt a festészet iránti fogékonysága, sze- retete folyamatosan végigkísérte, így egy év múlva felvételt nyert a budapesti képzőművészeti akadémiára. De közbeszólt a II. világháború. Tiszti iskola, Németország, hadifogság, szökés, honvágy. 1946 tavaszán tért haza. Nyolc évvel ezután házasodott össze feleségével, azóta is hű társával, Mártával. Két gyermekük és gyarapodó családjuk körében élnek több mint ötven éve. Tanári pályájának állomásai Balassagyarmaton a Bajcsy iskola, a Balassi gimnázium és a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola, amelyet húsz éven át, 1983-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig vezetett. Természetesen ez idő alatt sem lett hűden másik szerelméhez, a festészethez. Folyamatosan alkotott. Műveit itthon és külföldön sok kiállításon csodálhatták meg az érdeklődők. Nógrád megyén kívül Budapesten a Műcsarnokban, a miskolci galériában, Sátoraljaújhelyen, Egerben, Losoncon és Japánban is voltak kiállításai többek között. Réti Zoltán menténk olyan irodalmi nagyságokat adott a hazának, mint Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán. A szűkebb pátriája nagy szülötteire büszke, műveiket jól ismerő érzékeny lelkű művészt megihlették a Tragédia, A jó palócok, Tót atyafiak és a végvári költő, Balassi versei. így készültek el Az ember tragédiája illusztrációi 1982/83-ban, ’97-ben Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulóján a „nagy palóc” műveihez kapcsolódó illusztrációk, a Balassi versei által ihletett képek és 2008-ban Madách Mózesének albuma - utalt a művész kimeríthe- teüen gazdagságú életművére Pásztor Sándor, külön Is megemlékezve arról a művészi látásmódról, amely olyan Mikszáth-illuszt- rációkat hozott létre, mint a Galandáné, A néhai bárány vagy a Lohinai fű. - Ahogy Gélyi János a szakadék felé hajtja lovait, szekerén a hűden asszonnyal, átsüt a képen a pillanat tragédiája. Ugyanezt a megdöbbentő hatást éri el a két Péri-lányról készült festmény is - szögezte le a méltató, hozzátéve: a művész pályája során egy sor elismerésben, kitüntetésben részesült. Balassagyarmat, Nagyoroszi, Patvarc és Nógrád megye díszpolgára, Madách-díjas, 75. születésnapján a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta meg. - Réti Zoltán festőművész társaságunk tagja. Művészetével nagyban hozzájárult egyik alapvető célunk, a mikszáthi írói örökség ápolásához és a Palócföld szellemi értékeinek széles körű bemutatásához - hangsúlyozta az alelnök, majd dr. Praznovszky Mihály, a társaság örökös tiszteletbeli elnöke átnyújtotta a festőművésznek a Mikszáth-órát. Réti Zoltán az akvarell bűvésze. Ő maga így vall erről: „Amit csinálok, azt szívből csinálom. Az akvarell finom nyelv, mint maga a természet, amely bekalkulálja a sajátos véletleneket. De nem igaz, hogy ezeket a véledeneket a művész nem irányíthatja. Ha valaki akvarellt csinál, gyorsan kell dolgoznia, mert minden pillanatban változik minden.” - Szép Ipoly- dolgoztassa fel! évenként van szükség, ekkor - Vállaljuk paplanok átdolgozó- háztartási vegyszerek és a momár a textil is megkopik, foszlik és a toll állományában is előnytelen változások állnak be. Szükséges legalább kiszitálni a tollat, de a speciális mosás se tesz rosszat, viszont az elporladt, töredezett tollat pótolni kell. A párnák a nagyobb igénybevétel miatt 4-5 évenkénti felújítást kívánnak. Jobban törik a toll és az angin is szennyeződik a hajunk és a bőrünk által kibocsátott zsíroktól és a verejtéktől. Garai Géza, a cég vezetője családi vállalkozásként 1968- ban nyitotta meg első műhelyét Angyalföldön. A kisterenyei felvevőhelyük már a negyedik. sát, párnák áthúzását, természetesen ehhez hozzátartozik a toll tisztítása, fertőtlenítése, pótlása (az utóbbiért külön kell fizetni). Ha a megrendelőnek túl idős vagy elhasznált a tolla - javasoljuk a megsemmisítést. Vezérelvünk: nem vállalunk el olyan munkát, ami nem jelent többletértéket a megrendelőnek - közölte Garai Géza, aki szerint a rendszeresen karbantartott toliágynemű nem oka semmiféle betegségnek.- Az illetékes orvosok sajnos csak találgatnak, tippeket adnak az allergiás jelenségekre, de nem tudják vagy nem merik tudni az igazi okokat. Én bátorkodom felsorolni néhányat. Az allergiát az élelmiszer-adalékok, a dern test- és szépségápoló szerek okozzák, nem beszélve a káros földsugárzások egyre erősödő hatásáról - szögezte le a tulajdonos, aki szerint a múlt század közepén még tízezrelékekben mérték a lakosság allergiás megbetegedéseit. Akinek felkeltette érdeklődését a cikk tartalma, paplanok átdolgozására, párnák áthúzására, tolltiszításra, fertőtlenítésre vagy pótlásra lenne szüksége, az Kisterenyén, a Madách út 5. szám alatt megtalálja Garai Géza vállalkozását, ahol készséggel segítenek az érdeklődő családoknak minden kedden 9-től 16 óráig. A toll érték A toll a második takaró-alapanyag évezredek óta (az első az állatprém volt). Képes 100-150 évig szolgálni az embert. Rendkívüli hőszigetelő-képessége a rugalmassággal párosulva jó komfortérzetet biztosít a használónak. A régi időkben a dunyha volt a paraszti és a polgári takaró, mert nem volt 24 órás fűtés. A főúri házaknál használtak csak paplant, részben a selyem drágasága miatt, másrészt az állandó fűtés biztosította csak a 15-16 fokos szobahőmérsékletet. Ma már szinte mindenki számára elérhetővé vált a paplan. Számos, nálunk jobb módú országok háztartásainak kétharmadában van nyári és téli takaró. Ennek a karbantartására 15-20
