Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-18 / 243. szám
2011. OKTÓBER 18., KEDD 5 SZOMSZÉDOLÓ Borkóstoló miniszteri részvétellel Márkáz. Szőlőültetvények telepítésére 17 milliárd forint áll október 1-jétől a gazdák rendelkezésére, a magyar borok marketingjére pedig évi 900 millió forintot fordít az állam - mondta Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter a közelmúltban a második nemzeti borkóstolón tartott sajtótájékoztatón. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, a nemzeti borkóstoló megrendezése kiváló ötlet, azzal csak egyet lehet érteni, hogy a szervezők rá kívánják irányítani a figyelmet a hazai szőlő- és borkultúrára. Kifejtette, hogy a hazai gazdákat több megrázkódtatás érte az elmúlt két évtizedben, de újabban már sikerült elérni több rangos nemzetközi elismerést is. A táji és a természeti adottságokat a gazdák kamatoztathatják is ez évtől: szőlőültetvénytelepítésre október 1-jétől 17 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre. Ennek az a célja, hogy kiváló magyar borokat termelhessenek az arra legalkalmasabb területeken. Igaz, az elmúlt években több tízezer hektár szőlőt vágtak ki a kedvezőtlen adottságú területeken, így most a hangsúlyt - az európai uniós irányelvnek megfelelően - a minőségi termelésre helyezik - mondta a tárcavezető. Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta, hogy a magyar termékek marketingjére a borforgalom után képződő 900 millió forintos keret áll rendelkezésre. Ebből a pénzből bel- és külföldön egyaránt reklámozzák a magyar borokat. Az állami szintű marketing mellett a magyar magánvállalkozók is több európai országban kínálják termékeiket. A magyar uniós elnökség idején is lehetőség kínálkozott a magyar borok megismertetésére, főleg az uniós rendezvényeken. Fontos feladatnak nevezte az orosz, a lengyel, balti államok piacának visszaszerzését, ehhez azonban - tette hozzá - minőségi borokat kell termelni. Tóth József (Fidesz) ország- gyűlési képviselő, Tiszanána polgármestere elmondta, hogy a Mátraalja a 22 hazai borvidék közül a második legnagyobb. Ezen a tájon történelmi hagyománya van a szőlőtermelésnek, de - mint emlékeztetett - az 1960-as évek mennyiségi szemlélete a minőség rovására ment. A cigányság érvényesülési eselyei nagyon rosszak! Interjúalanyunk prof. dr. Vasas Joachim kandidátus, egyetemi tanar, aki az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátó-ipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium igazgatója. Cikkünk első részében a cigányság helyzetéről, leszakadásának okairól beszélgettünk. A professzor - gyakorlati tapasztalatait is kamatoztatva - nem csak elmélkedésekbe bocsátkozott, hanem konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmazott. Báli Dániel Eget. Mint ismert, a cigányság jelentős hányadának iskolázottsági és szakképzettségi színvonala szinte esélytelenné teszi őket az elhelyezkedésre, tartós munkaviszony létesítésére. Tapasztalat, hogy a cigányság körében a munkanélküliek aránya 4-5-ször nagyobb az országos átlagnál.- Magyarországon a cigányság mintegy 70 százaléka falvakban él. Az elmaradott, hátrányos helyzetű térségekben a cigány munka- nélküliek száma helyenként eléri a 80-100 százalékot is. A cigányság magyarországi helyzetének megítélésében nagy szerepe van az egyre bővülő, aluliskolázott, kriminalizálódott rétegeknek, továbbá a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető életvitelnek. Ezek együttes hatására a cigánysággal kapcsolatos társadalmi feszültségek nem csökkentek, valószínű, hogy növekedni fognak. A cigányság további leszakadásának, halmozódó feszültségeknek a további reális veszélyeivel is szembe kell néznünk. Az elmúlt években a cigányság soha nem tapasztalt mértékben és ütemben szorult ki a munkaerőpiacról, és veszítette el megélhetésének alapjait - összegezte tapasztalatait az igazgató. A cigányság munkaképes hányadának munkaerőpiacon az érvényesülési esélyei nagyon rosszak, hiszen az országos átlagnál alacsonyabb képzettségűek, és már több éve állástalanok is. Az eddigi kormányzati döntésekkel összhangban célszerűnek látszik, a tapasztalati bázis szélesítése alapján is, a cigányság jelenlegi helyzetének megváltoztatása, javítása érdekében minőségileg új típusú hátrányos műveltséget csökkentő és szakmai képzés megszervezését segítő kísérleti oktatást, nevelést megszervezni.- Megítélésem szerint a cigány tanulók jelentős hányadát - elsősorban azokat, akik különböző okok miatt a nappali rendszerű képzésben nem vesznek részt, a 16. életévüket már betöltötték, de a 22. életévüket még nem - iskolarendszerű, vagy iskolarendszeren kívüli, vagy felnőtt levelező képzési formában az adott településen kellene tanítani és szakmai végzettséghez juttatni. További javaslataim lennének ezen a téren: mikroregionális központokban kellene megszervezni a nappali oktatásból kimaradt cigány tanulók képzését. A szakképző iskola tanárai utazzanak a diákokhoz és ne a tanulók. Ennek az anyagi feltételeit, motivációit is meg kell teremteni. A helyi (települési és községi) szakértelmiséget (agrármérnök, gyógyszerész, orvos, pedagógus) is be kell vonni a szakképzésbe. Prof. dr. Vasas Joachim A szakmai vizsgára való felkészítés és a vizsgáztatás a középfokú intézmény joga és feladata maradjon. A helyi önkormányzatok és a szakképző iskola közösen hirdetnék meg a szakképzési lehetőségeket és közösen ellenőriznék a résztvevők munkáját. Az ilyen típusú, szervezésű szakképzés számára az anyagi forrásokat is a szakképzést vállaló intézménynél kellene biztosítani.- Szakmai meggyőződésem szerint - hangsúlyozta Vasas Joachim - nem csak a tanköteles roma tanulók szakmai képzésével kellene foglalkozni, hanem az aktív munkaképes romák és a roma családok egészével,is. Ha ugyanis csak a részt fejlesztjük, akkor az egész kibontakozásának lehetőségét fogja visszahúzni. A felnőtt szakmai képzésnél figyelembe kell venni:- Az évszázados roma mentalitás és roma tradíciók elemeit, ilyen például, hogy a zárt munkahelyen való foglalkoztatást nehezen viselik. Ugyanez igaz a leányszakmákban való foglalkoztatásukra is. Sajnos, a legtöbb roma nem rendelkezik termelési eszközökkel, még a legegyszerűbbekkel sem. A szakmai termelési ismereteik hiányosak, vagy egyáltalán nincsenek meg. Jelentős hánya- duk sem dolgozni, sem tanulni nem akar. Először is nem árt leszögezni, hogy a közmunkaprogramok és az állami tulajdonú földek romák számára történt bérbe adása egy zsákutca, ezt az elmúlt évtizedek tapasztalatai is bizonyítják. A professzor megoldási javaslatait az alábbi pontokban lehet összegezni: 1. olyan területeken kell a romákat foglalkoztatni, amelyek nem zárt és nem ellentétes a tradícióikkal (például kertészet, erdőgazdálkodás stb.). 2. a romát először szakmai, termelési ismeretekhez, tapasztalatokhoz kell juttatni és csak azután termelőeszközökhöz, és ekkor kaphatna földet, amit szakértelemmel tudna megművelni és a maga hasznára fordítani. 3. az állami földalapból nem a romáknak, hanem gazdálkodóknak kellene földet osztani 25-50 évre térítésmentesen, aminek hozadékát és területalapú támogatását az aktívan gazdálkodó kaphatná meg. A nem roma gazdálkodó vállalná, hogy romát főállásúként foglalkoztatja, és a minimálbért biztosítja. A 8-9 hónapos gyakorlati munka után szakképzésben részesülne. Be lehetne a romákat vonni az erdőtelepítésbe méghozzá ott, ahol a gépi munka nem alkalmazható. De hasonlóképpen gomba, gyógynövény, erdei gyümölcsök gyűjtésébe is. Az aktív korú roma hölgyeket be lehet vonni szőlő- és gyümölcstermesztésbe a metszéstől egészen a betakarításig. Ezeket a munkákat nem csak magángazdálkodókra, hanem állami és önkormányzati földterületekre is ki lehetne terjeszteni.- Megkülönböztetett figyelmet kellene fordítani a szülőképes korban lévő cigány nők szakképzésére, anyaságtudattal, a gyermekek nevelésével összefüggő teendők megismertetésére, elsajátítására. Anyagi jellegű preferenciák beépítése, vagyis akik szakképesítést szereznek, azok egyszeri juttatást kaphatnának, vagy emelt összegű támogatásban részesülnének. A községek többségében óvoda és iskola is működik. Amíg a roma anyuka oktatásban vesz részt, ez idő alatt a gyermekével, vagy gyermekeivel az óvodában foglalkoznának. A helyi önkormányzatokat anyagilag is érdekeltté kellene tenni abban, hogy működési területükön mind több szakmai végzettség nélküli cigány ember szerezzen szakképesítést. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátó-ipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium kész arra, hogy jó színvonalú szakmai képzést nyújtson úgy, hogy a megfelelő anyagi érdekeltség biztosításával az oktatók a képzést a településeken (a helyszínen) végezzék - közölte az igazgató, hozzátéve: - Készek vagyunk arra is, hogy a képzés sikeréhez a szükséges felzárkóztató - kommunikációs - ismeretek oktatását biztosítsuk. Állampolgársági eskü Pétervására. A nemzet újrateremtésének útján tett következő lépésként arra készül az Országgyűlés, hogy megszüntesse a választójogban a határon túl élő magyar állampolgárokat sújtó hátrányos megkülönböztetést - jelentette ki Kövér László a napokban Pétervásárán. Mindennek nyomán a határon túl élő magyar állampolgárok is beleszólhatnak a jövőben a nemzet ügyeibe - közölte az Országgyűlés elnöke, amikor 43, az erdélyi Gyulakutáról érkezett székely tette le a magyar állampolgársági esküt a településen. Egyben arra figyelmeztetett: vannak olyanok, a magyar Országgyűlésben és a „ti vezetőitek között is”, akik a megkülönböztetés megszüntetése ellen fognak voksolni. Mint elmondta: a Trianon-em- léknapról, az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvények, valamint az új alkotmány csak a kezdetet jelentik azon az úton, amelynek a célja annak a szövetnek az újraszövé- se, amely Trianon előtt jellemezte a nemzetet. Az állampolgárság kiterjesztése éppen azt jelenti - folytatta - hogy senkinek ne kelljen a szülőföldjét elhagynia ahhoz, hogy beleszóljon a nemzet közös ügyeibe, vagyis a határon túli magyarság megmaradását segíti. Egyben többletfelelősséget is jelent, hiszen magyar állampolgárként, például a székelyek nem csupán szűkebb pátriájukért, hanem a tágabb nemzetért is felelőssé válnak - fűzte hozzá Kövér László. Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke az ünnepségen úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évi magyarországi választásokkal eljött a nemzet felébredésének pillanata. Ez annak tudatosulása, hogy nincs külön határon túli, illetve anyaországi magyar ügy, csak egy közös magyar ügy létezik - mondta. László Árpád Gyulakuta polgármestere azt hangsúlyozta, hogy ahogy egész Erdélyben, úgy Gyulakután is várakozással telve tekintett a magyarság 2011-re, arra az esztendőre, amikor visszatérhetnek a magyar nemzet kebelébe. Ehhez szükség volt egy olyan magyar akaratra, amelyet a Fidesz- KDNP-kormány testesít meg - fűzte hozzá a polgármester. A 2400 lelkes, 95 százalékban magyar nemzetiségűek lakta, Székelyudvarhelyhez közeli település 15 éve áll testvérkapcsolatban Pétervásárával. Nőtt a vendégek száma Eger. A kilenc turisztikai régió közül Észak-Magyarországon gyarapodott a legnagyobb mértékben, 5,4 százalékkal a turisták száma az év első hét hónapjában a KSH adatai alapján - tájékoztatta szerdán az MTI-t a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Marketingigazgatóságának médiareferense. Horváth Sándor hozzátette: a régió kereskedelmi szálláshelyein az első hét hónapban 9 százalékkal több külföldi és 4,7 százalékkal több belföldi vendéget regisztráltak, mint 2010 azonos időszakában. Úgy vélte, ez annak is köszönhető, hogy a marketingigazgatóság az idei évben öt akciósorozatba csoportosította a legfontosabb észak-magyarországi kínálatot, eseményeket. Januártól márciusig évindító wellnessakci- ót hirdettek, júniusban a Júniusi lakoma elnevezésű programban gasztronómiai túrákat kínáltak, június 20. és július 3. között pedig a régió öt kalandparkja biztosított kedvezményes belépőjegyet a látogatóknak. Hozzátette, hogy az idén már 4. alkalommal hirdették meg a fürdőlátogatásra ösztönző VizesKEDDj+ elnevezésű kampányt, amelynek keretében keddenként fél áron vásárolhattak meg ä fürdőbelépőket a régióban a vendégek. Ez az akció októberben és novemberben is folytatódik - közölte Horváth Sándor. Közmunkások Recsken Recsk. Illegális szeméttele- s pet felszámolásán dolgoz- % nak közmunkások Recsk I határában. A Belügyminisz- g térium közfoglalkoztatási 2 helyettes államtitkársága 2011. július 1-jei megalakulása óta 3842 főt vont be Startmunka keretében a közfoglalkoztatásba szeptember végéig. Az új típusú közfoglalkoztatás keretében az állam maga szervezi a közfoglalkoztatást, amelynél kiemelt célkitűzés az alacsony iskolai végzettségűek munkaerőpiacra történő bevezetése vagy visszavezetése. A program keretében a Heves megyei pétervásárai kistérségben 238 embert foglalkoztatnak. MTI
