Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-17 / 242. szám
6 2011. OKTÓBER 17., HÉTFŐ NOGRAD MEGYE Ő már legalábbis sejtette azt, amin manapság ámul a világ, azaz, hogy alig egy év elteltével lesz élet a vörösiszap után... Szluka Pál polgári védelmi alezredes, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese nemrég érdemjelet vehetett át a katasztrófa kezelése során tanúsított helytállásáért. „Teljesen más volt, mint korábban bármi" Salgótarján, a 49 éves Szluka Pál Salgótarjánban él családjával. Felesége a Madách Imre gimnázium igazgató-helyettese, lánya a budapesti Corvinus Egyetem államigazgatási szakán tanul, a fia pedig Székesfehérváron vesz részt felsőfokú informatikus mérnöki képzésen. Senki sem szívesen hagyja a családi idillt hátra, hősünk azonban, ha csak átmenetileg is, de szakmájából adódóan időnként kénytelen. Kezdjük azonban az elején! Szluka Pál 1987-ben került a polgári védelemhez; a szécsényi törzsparancsnokságon kezdte, majd nem sokkal később Salgótarjánban folytatta. Néhány esztendő elteltével a megyei igazgatóságra helyezték át, ahol többek között a lakosság felkészítésével is foglalkozott. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolát 1996-ban végezte el Szentendrén, azóta a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatásos állományának tagja. Itt több beosztást is betöltött: volt főelőadó a megelőzési osztályon, majd polgári veszélyhelyzet-kezelési osztályvezető lett. Egy évig ez utóbbival párhuzamosan végezte az igazgató-helyettesi feladatokat, amelyeket tavaly óta önállóan lát el. Számos katasztrófaövezetben megfordult már hazánk területén, tavaly például a borsodi árvizek következményeinek felszámolásában segédkezett. Szluka Pál tehát sokat látott embernek számít szakmájában - ehhez képest a Veszprém megyei iszapömlést követő helyzet... Teljesen más volt, mint korábban bármi... Az árvízi helyzet kezelése kapcsán valamiféle rutint szerez az ember, s megvannak a jól bejáratott intézkedési sorok, amelyek lehetővé teszik a gyors és „Egy elhúzódó mentesítési folyamatot kellett kezelni, amelynek a logisztikai háttere is komoly erőket kívánt meg. Az esemény nagyságrendje - három település vált „Mars-béli tájjá” - szintén olyan kihívásokat támasztott, amelyeknek csak egységes vezetéssel és széles összefogással lehetett eleget tenni.” Szluka Pál polgári védelmi alezredes, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese a katasztrófa kezelése során tanúsított helytállásáért érdemjelet vehetett át eredményes beavatkozást - hangsúlyozta Szluka Pál:- A vörösiszap viszont hosz szú időn keresztül jelentett veszélyforrást egy- egy területen és olyan eljárásrendet kívánt meg, amelyben még senkinek sem volt tapasztalata. Korábban ugyanis, mint ismeretes, ilyen jellegű katasztrófa még nem történt Magyarországon - tette hozzá. Szluka Pál a katasztrófa másnapjától, 2010. október 5-től a váltási rendnek megfelelően egészen ez év augusztusáig vett részt folyamatosan a vörös- iszap-katasztrófa elhárításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Eleinte, még a mentés idején, törzstiszti feladatokat látott el az operatív törzsben, majd a mentesítés és a helyre- állítás során az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ működési alatt lényegében parancsnok-helyettesi feladatokat látott el. Szluka Pál mindezen szolgálatai elismeréseként az idén, az iszapömlés egy éves évfordulója alkalmából rendezett belügyminisztériumi ünnepségen érdemjelet vehetett át a rendkívüli helytállásért. „Amit nem felejtek el soha, az magának Kolontárnak a kitelepítése: hétszáz lakos kiköltöztetését kellett nagyon rövid idő, egykét óra alatt megszervezni...” Mint mondta, egy elhúzódó mentesítési folyamatot kellett kezelni, amelynek a logisztikai háttere is komoly erőket kívánt meg. Az esemény nagyságrendje - három település vált „Mars-béli tájjá” - szintén olyan kihívásokat támasztott, amelyeknek csak egységes vezetéssel és széles összefogással lehetett eleget tenni.- Talán az első Időszak volt a legnehezebb, amikor három nap alatt két órát, ha aludt az ember... Amit nem felejtek el soha, az magának Kolontárnak a kitelepítése: hétszáz lakos kiköltöztetését kellett nagyon rövid idő, egy-két óra alatt megszervezni - fogalmazott Szluka Pál. Mint mondta, amikor kialakult az irányítási rendszer, elkészültek a tervek, s mindezekhez a szükséges pénzforrás is rendelkezésre állt, már legalábbis sejteni lehetett azt, amin manapság ámul a világ: rövid időn, alig egy esztendőn belül újra élet sarjad a vörösiszap áztatta földeken. Ehhez persze a mentésben, illetve az újjáépítésben részt vevők lelkiismeretes, s esetenként erőn felüli teljesítménye is kellett. SchveiczoMtrisztián Új együttműködés vált szükségessé Salgótarján. A vonatkozó kormányrendelet értelmében bányászati szakigazgatás terén Nógrád megye átkerült a budapesti bányakapitányság illetékességébe (szűkebb hazánk eddig a miskolci kapitánysághoz tartozott - a szerk.). Ennek kapcsán tartottak egyeztető megbeszélést pár napja, Salgótarjánban a Nógrád Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal budapesti bányakapitányságának vezetői. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot Berecz György tűzoltó alezredes, igazgató és Szluka Pál polgári védelmi alezredes, igazgató-helyettes képviselte; a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal budapesti bányakapitányságát pedig dr. Szabados Gábor bányakapitány, Pályi György helyettes bányakapitány, valamint Lőrincz György és Kókay Ágoston osztályvezetők. Egyetértés volt abban, hogy szükségessé vált egy új együttműködési szerződés előkészítése, amelyet várhatóan ez év novemberében írnak alá. Előzetes szóbeli megállapodás született továbbá közös gyakorlatok végrehajtásáról - amelyet a megye jelentős alá- bányászottsága is indokol -, a térinformatikai rendszerek rendelkezésre álló adatainak megosztásáról, valamint a folyamatos információcseréről. Nemzeti érdek a megyék konszolidációja Minden család, minden egyes Magyarországon élő gyermek és felnőtt azonos, magas színvonalú közszolgáltatásra jogosult. Ezt az alapjogot azonban a jelenlegi önkormányzati rendszer nem képes garantálni. Az 1990-ben meghozott hibás döntések, valamint a 2002 és 2010 között, az akkori kormány által sorozatban elkövetett hibák miatt a feladatok, a felelősség és a források egyensúlya helyreállíthatatlanul megbomlott. Magyarország érdeke, a fenntartható fejlődés és az itt élő emberek boldogulásának egyik legfontosabb feltétele a változás - a feladatok, a felelősség és a finanszírozás rendszerének teljes újragondolása. A kormány és a megyei önkormányzatok közötti ■ A kormány és a megyei önkormányzatok közötti megállapodás céjja, hogy mindenki számára kinyilvánítsa az aláírók elkötelezettségét a cselekvés mellett, és így valamennyi ellátott, a jelenleg megyék által fenntartott intézmények és az ott dolgozók jövőjét biztosítja. megállapodás, a két fél politikai szándéknyilatkozata, csak az első, de nagyon fontos lépés ezen az úton, amely megteremti a hatékony, gazdaságos és színvonalas közszolgáltatásokat. A megállapodás célja, hogy mindenki számára kinyilvánítsa az aláírók elkötelezettségét a cselekvés mellett, és így valamennyi ellátott, a jelenleg megyék által fenntartott intézmények és az ott dolgozók jövőjét biztosítja. E cél elérése érdekében az állam átvállalja az oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális feladatok ellátásának kötelezettségét, garantálja az intézmények biztonságos működésének feltételeit, átveszi valamennyi ott dolgozó munkatársat; az ellehetetlenített megyei önkormányzatoknak pedig segítséget nyújt az önhibájukon kívül keletkezett adósságaik rendezésére. A megyei önkormányzatok legfontosabb küldetése 2012. január 1-jétől a területfejlesztés, az aktív és programalapú fejlesztéspolitika területi képviselete, hatékony megszervezése. Az egészség- ügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alatt működő Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI), minden más intézmény a megyei kormányhivatalok kormánymegbízottja által irányított intézményfenntartó központokhoz kerülnek. A kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem ke■ A megyei önkormányzatok legfontosabb küldetése 2012. január 1-jétől a területfejlesztés, az aktív és programalapú fejlesztéspolitika területi képviselete, hatékony megszervezése. letkeztet. Egyértelműen rögzíti, hogy a felek milyen feltételekkel látják megvalósíthatónak az ön- kormányzati rendszer újraszervezését, az állami feladatok ellátását, a megyék további működését. Aláírását követi a jogalkotási munka, különös tekintettel az Országgyűléshez elé kerülő sarkalatos törvényekre. 2002 és 2010 között több száz- milliárdos bevételt vontak el a megyei önkormányzatoktól. A súlyos megszorítások következményeivel, valamint a rendszerváltás rossz döntéseivel szembe kell nézni, a hibákat ki kell javítani, az ellátások színvonalát, az intéz- mények működésének feltételeit helyre kell állítani. A kormány és a megyei önkormányzatok közötti megállapodás ezt az alapvető célkitűzést szolgálja - megteremti a cselekvés feltételeit. Budapest, 2011. október 12. Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége A jelenleg megyei büdzséből fenntartott intézmények működését, és az ott dolgozók jövőjét biztosítani kell megyei önkormányzatok közötti megállapodásnak többek között ez is célja a kormány és a
