Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-15 / 241. szám

4 20JL1. OKTÓBER 15., SZOMBAT KULTÚRA Színházi nyitány - vígjátékkal Ha szeptember - esetleg október - akkor Salgótarján­ban is felmegy a függöny s megkezdődik az új, a kö­vetkező naptári évbe is átnyúló színházi évad. Az is hagyomány, hogy az első előadáson elsőként a József Attila Művelődési és Konferencia-központ mindenkori vezetője jelenik meg a színpadon, hogy üdvözölje a közönséget és megköszönje a bérletvásárlók, az ér­deklődők - akik nélkül ugyancsak nincs színház - bi­zalmát. Az utóbbi években a köszönet a támogatók­nak is kijár... Tiszteletdiplomás(ok) Simon Lajos, a nyár folyamán létrejött Salgótarjáni Közművelő­dési Nonprofit Kft. - amelynek ré­szeként a művelődés központ mű­ködik - ügyvezető igazgatója is élt a szokásjoggal és köszöntötte a nyitóelőadás nézőit, név szerint is említve a program arany-, ezüst és bronz fokozatú támogatóit. El­mondta: igyekeztek változatos, színvonalas kínálatot összeállítani a 2001/2012-es színházi szezon­ra. Újdonságként említette, hogy a szokásos tíz produkció tizenegyre bővül, amelyben két előadás az egyre ígéretesebb helyi Vertích Színpadstúdió nevéhez fűződik. Ez is azt mutatja, hogy a követke­ző időszak nagyon fontos lesz a salgótarjáni önálló társulat, a saját színház kialakítása szempontjá­ból. Simon Lajos szólt arról is, hogy az előző évad legjobb előadá­sának a közönség által odaítélt Vastaps-díjat - az érintettek kéré­sének helyet adva - a későbbiek során adják át. Mondandójának befejeztével az igazgató meghívta az összes jelenlévőt az előadás szünetére egy üdítőitalra... * * * Az új évad - a vidéki „kirándu­lást” vállaló színházakkal történt egyeztetések következményeként - a mostanában viszontagságos sorsú budapesti József Attila Szín­ház vendégjátékával kezdődött. A társulat vezetésében és az intéz­mény jellegében bekövetkezett változások azonban ezen a pro­dukción semmi nyomot nem hagytak, hiszen az angyalföldi premier még 2010 áprilisában volt. A színészek játékkedvén sem érződtek a háttérben zajló, szá­mukra akár kedvező akár kedve­ződen események. Persze Pierre Sauvil „Add kölcsön a feleséged” című vígjátékát - mint bármelyik más bohózatot - nem is lehet más­ként csak felszabadult kedéllyel előadni. Ráadásul úgy kell komé- diázni, hogy a nézők nevessenek ugyan, de a játszók a lehető legko­molyabbak maradjanak a humo­ros szituációkban is. Ezekből pe­dig van bőven Pierre Sauvil darab­jában. Már a cím is azt sugallja, hogy furcsa konfliktusra épül a történet. Pénzt, ingóságot igen, de feleséget nem szokás senkitől köl­csönkérni. Pedig Antoine Bouladon (Józsa Imre) vidéki kép­viselő azzal a határozott kéréssel áll korábbi barátja, a miniszter Bertrand Guéraud (Zöld Csaba) elé, hogy feleségét, a mutatós Pauline-t (Létay Dóm) hadd vigye el egy romantikus szigeti utazás­ra. Miután a miniszterelnöki kar­rier előtt álló Bertrand értelemsze­rűen tiltakozik a számára őrült­nek és elviselhetetlennek tetsző ötlet ellen, Antoine felfedi a kártyá­it: birtokában vannak olyan doku­mentumok, amelyek egyértelmű­sítik Bertrand kétes, korrupt üzel­mek, panamáit. S ha nem viheti az asszonyt, akkor a nyilvánosság elé tárja a bizonyítékokat. Akkor pe­dig nemcsak az előrelépés esik kútba, de jó hírnevétől és jelenle­gi állásától is búcsúzhat a minisz­ter úr. Miután Bertrand sok - oly­kor feleslegesnek tűnő - huzavo­na, csűrés-csavarás után kényte­len-kelletlen beleegyezik felesége kiruccanásába, a cselekmény újabb fordulatot, mondhatni csa­vart kap. A papírok ugyanis egy újságíró, Nathalie Klein (Molnár Gyöngyi) kezébe kerülnek s ez a szituáció talán még veszélyesebb Bertrand jelene és jövője számára. Végül ezúttal is érvényesül a víg­játékokra jellemző, „mindenki jól jár”- megoldás: nincs kölcsönfele- ség, a miniszter marad a beosztá­sában, kormányfő pedig Antoine- ból lesz, aki szerelmét is megleli a rámenős újságírónőben. Sőt a mi­niszter homályos múltú titkára, Rauol Thibaut (Schnell Ádám) is társra talál a nagyszájú sajtófele­lős, Agathe Mareuil-ben (Márkó Eszter). A közönség elsősorban a 2 politikusok rovására szórakozik l jól, hiszen kimondva, megnevezve | hallja a rájuk (is) jellemző erkölcs­ig telenségeket. Annál is inkább, 1 mert Léner Péter rendezéséből ak­tualitások is kihallhatok. A színé­szek közül senki nem „lóg ki” se pozitív, se negatív értelemben s nagyjában-egészében azonos szín­vonalon, a hitelesség illúzióját kelt­ve jelenítik meg a különös sztori szereplőit. Amit lehet kihoznak a darabból... CsongrádyBéla Ferencz Gyulát elsősorban mint kiváló labdarúgót, az SBTC egykori nagyszerű kö­zéphátvédjét, csapatkapitá­nyát ismeri a közvélemény, de sikeres sportvezetőként ugyancsak hosszú éveken át jelen volt - s napjainkban is jelen van - a nyüvánosság előtt Értelemszerűen keve­sebbet tudni civü életéről, szakmai pályafutásáról, a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél és az Érdért Válla­latnál betöltött funkcióiról. Pedig több diplomája is van, alapvetően erdőmérnöknek tanult, s a későbbiekben szerezte meg a terv-matema­tikusi és a nemzetközi sport­menedzseri oklevelet. Első diplomája megszerzésének fél évszázados évfordulóján a mi­nap Sopronban a tanévnyitó ünne­pi tanácsülésen vehette át az aranydiplomát, amelyen a követ­kező szöveg olvasható: „ Ötven éven át kifejtett értékes szakmai te­vékenységét elismerjük. Ennek bi­zonyságául állítottuk ki ezt az arany oklevelet, amelyet a Nyugat­magyarországi Egyetem pecsétjével és aláírásunkkal hitelesítettünk Náhlik András dékán, Faragó Sán­dor rektor” Az elismerésen, az emelkedett hangulatú ünnepségen túlmenő­en azért is marad emlékezetes Ferencz Gyula számára (is) e jeles esemény, mert ismét találkozha­tott hajdani társaival, akik közül jó néhányan Kanadából érkeztek Sopronba és egy emlékoszlopot is Ferencz Gyula arany oklevelet kapott felállítottak ebből az alkalomból. Érdekesség, hogy az egykoron Sal­gótarjánba nősült Szilvási Lajos író regényben is feldolgozta a „kana­daiak" történetét. A jubilánsok együtt ellátogattak a mérnökkép­zés bölcsőjének számító Selmec­bányára is. Ferencz Gyulán kívül még három volt bányai mérnök részesült tiszteletdiplomában, méghozzá gyémántban, végzésük hatvanadik évfordulóján: Bakos Péter, a szorospataki aknaüzem egykori vezetője, Molnár László, a tröszt beruházási osztályvezetője (ők ketten már nem élnek a me­gyében, utóbbi éppen Sopronban lakik) és a kisterenyei Sült Tibor, a szénbányák műszaki vezérigazga­tó-helyettese. Az Országos Magyar Bányásza­ti és Kohászati Egyesület nógrádi szervezete nevében a legutóbbi bá­nyamúzeumi klubesten Józsa Pál köszöntötte a tiszteletdiplomáso­kat, akik közül Ferencz Gyula és Sült Tibor vett részt a rendezvé­nyen.- csébé ­Ritka pillanat: az előadás valamennyi szereplője (Zöld Csaba, Létay Dóra, Józsa Imre, Molnár Gyöngyi, Schnell Ádám és Márkó Eszter) színen van Ketten kettős szerepben A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet igencsak sokrétű, tartalmas helyi programot állított össze a múlt heti, „Beszéljünk egymással, ta­nuljunk egymástól” gondolatra épített országos könyvtári napokra. Ezt igazolja az „Öröklődő tu­dás” jegyében megrendezett kép­zőművészeti kiállítás és az „Apá­ról fiúra” elnevezésű rendezvény is. Mindkettőn főszerepet vállalt Földi Péter Kossuth- és Mun- kácsy-díjas festőművész és Földi Gergely, aki ugyancsak festőmű­vész. A Balassi Bálint Asztaltársa­ság tárlatának megnyitóján alap­vetően másként oldották meg a felkéréssel járó feladatukat. Földi Gergely - aki maga is tagja az asztaltársaságnak - beszédet mondott, amelyben elsősorban azt hangsúlyozta, hogy mi jellem­zi általában a társaságot s mi min­denre teszi képessé tagjait a kö­zösség. Az értékmegőrzés és a munka mellett a hit az megtartó erő, amely értelmet ad az alkotás­nak, az ecset, a véső, a toll, a ce­ruza munkálkodásának, akkor is, ha a műalkotás nem rengeti meg a világot, ha nem az adott műfaj hoz gyógyírt a bajokra.- Hinni abban, hogy egy vala­ki létezik a világon, aki megért minket... Igenis vannak világ- megváltó képek. Vannak energi­ák, amiket nem lehet mérni. Van­nak rezgések a mű és a befoga­dók között. És igen hinni, hogy van értelme annak, amit csiná­lunk - mondta Földi Gergely. Ez­zel ellentétben Földi Péter az egyéni teljesítményeket vette gór­cső alá, egyenként fejtette ki a vé­leményét a kiállított szobrokról, festményekről, tűzzománcokról, grafikákról, a színek, formák sze­repéről, a lírai vagy drámai tartal­makról. Az érintettek bizonyára sokat okultak a nyugalmazott fő­iskolai oktató, a jeles festőművész szubjektív, de szakmailag meg­alapozott megjegyzéseiből. A kiállításmegnyitót követően Földi Péter és Gergely, mint apa és fia ültek ki a dobogóra, hogy válaszoljanak Orbán György gra­fikus-tanár, asztaltársasági el­nök kérdéseire. A beszélgetés­ben két szuverén művészegyé­niség nyilatkozott ugyan meg, de mindvégig az eredeti célkitűzés­nek megfelelően érvényesült az „öröklődő tudás” szerepe. Kide­rült, hogy a fiúnak milyen gyer­mek- és fiatalkori emlékei, élmé­nyei vannak festőművész apjá­ról, hogyan alakult ki az ő von­zódása is a festészethez s meny­nyiben befolyásolta a közvetlen közeli példa a pályaválasztását. Arról is sok szó esett, hogy mű­vészként, pedagógusként mi­lyen a viszonyuk egymáshoz, di­ákjaikhoz, tanítványaikhoz. Ez a kérdéskör annál is inkább kö­zéppontba került, mert Orbán György is ösztönözte, hogy a be­szélgetőtársak szóljanak a Sal­gótarjánban élt és ma is élő fel­tűnően nagyszámú tehetségről. Mi sem természetesebb, hogy | szóba került a művészet mai | helyzete, az anyagi megbecsült- I ség, a finanszírozás bonyolult té­maköre éppúgy, mint az is, hogy két művésznek milyen elképze­lései vannak a közeli és távolab­bi jövőt illetően. A közönség nagy élvezettel fi­gyelte apa és fia őszinte, meg­szívlelendő gondolatokkal teli megnyilvánulásait, egyszer­smind élvezetes diskurzusát. A rendezvény elérte célját: min­denki sokat tanult az elhangzot­takból. Cs. B. Földi Gergely (balról) Orbán György (középen) közvetítésével beszélgetett édesapjával, Földi Péterrel GFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: rrA gepárd megette a gazellát. Nincs valahol egy nyugodt krimi Petikének?” Szerencsés nyertesünk: Hajdú László Dorogháza, Malom út 35. Kérjük, mai rejtvényünk meg­fejtését 2011. október 20-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Rákóczi út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át JL 1 j t

Next

/
Oldalképek
Tartalom