Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-13 / 239. szám

2011. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK 5 NÓGRÁD MEGYE A nagy visszaszámlálás (Folytatás az 1. oldalról.) a kérdőívet interneten ke­resztül, ez 9 százalék, Balas­sagyarmaton pedig 772 cí­men, ez az országos átlagot meghaladó 12 százalékos hányadnak felel meg. Ha egy háztartás az online kitöltés mellet dönt, akkor az ott lakók mindegyikének elektronikusan kell eleget tennie az adatszolgáltatási kötelezettségének. Az önkitöltött kérdőíveket a számlálóbiztosoknak kell leadni. Aki a fenü határidőig sem interneten, sem önkitöl­téssel nem válaszolt, azokon a címeken a számlálóbiztos­ok interjú formájában kérde­zik ki a lakosságot, október 17-30. között. A kérdezőbiztosokat titok- tartási kötelezettség terheli az összeírás során. Azonosítá­sukhoz az adatszolgáltatók el­kérhetik a számlálóbiztosi igazolványukat, amely a sze­mélyi igazolványukkal együtt érvényes. A népszámlálás megyei fe­lelőse - az első néhány nap ta­pasztalatai alapján - lapunk­nak elmondta, hogy a kézbe­sítés már megtörtént. Néhány esetben gondot okozott a borí­tékok pontos címre való eljut­tatása, emeletek átszámozása - főleg a megyeszékhelyen - házszámtáblák hiánya, illet­ve pontatlan címek miatt. De előfordult olyan eset is, hogy a borítékot kivették a postalá­dából, és kint hagyták a lép- csőházban, mint afféle „szó­róanyagot”.- A számlálóbiztosokat a megyében lakók kevés eset­től eltekintveszívesen fogad­ták. Az adatszolgáltatás egyébként a törvény előírá­sa szerint kötelező, a megta­gadókkal szemben szabály­sértési eljárást indíthat a te­lepülési népszámlálási fele­lős. Reméljük, a megyében erre nem kerül sor. A sike­res összeíráshoz szükséges a társadalmi együttműködés is, hiszen az adatokat a jövő­ben széles körben hasznosít­ják majd. Az emberek több­sége komolyan veszi a nép- számlálást. A KSH Miskolci Igazgatóság salgótarjáni osz­tálya arra kéri a lakosságot, segítsék a számlálóbiztosok munkáját - mondta Mezeiné Ozsvár Lívia. Találkoztak az egykori osztálytársak Mátraterenye. Újra összegyűlt az osztály. Azok, akik a régi homokterenyei - ma már mátraterenyei - iskolában végeztek. Innen indult el útjuk 1961-ben, az élet rögös ösvé­nyein, immár több mint 50 éve. Az osztály ballagóinak létszáma 17 volt. Sokan marad­tak a településen, de vannak akik Egerben, Budapesten, Gyöngyösön, Salgótarjánban, a Nyírségben, sőt az Amerikai Egyesült Ál­lamokban telepedtek le. A 17 főből, sajnos már ketten nincsenek az élők sorában. Akárcsak szeretett osztályfőnökük, Veres Katalin, aki a 25. jubileumi találkozón még ott volt, de pár éve már ő is elhunyt. Róluk egyperces néma csönddel és egy-egy mé­csessel emlékezetek meg. A találkozóra csak hárman nem tudtak eljönni. Egyik osztálytársukkal, Kovács Józseffel - aki az Amerikai Egyesült Államokban él - skype- on és webkamerán keresztül vették fel a kapcsolatot, így ő is részese lehetett az ün­nepségnek. Másik társuk sajnálatosan megbetegedett, és azért nem tudott a régi osztályával együtt lenni. A harmadik osz­tálytársuk hollétéről pedig nem tudnak semmit. Treska Kláráról az utolsó informá­ciójuk az volt, hogy férjhez ment, de azóta megszakadt vele a kapcsolat. Rokonait nem tudták felkutatni és az interneten sem nem találtak információt hollétéről. A tanárok közül ketten vettek részt a jubileumon Herczeg Vincéné és Pál Gyula. Az osztály tagjai gyakran összejárnak, tudnak egy- mesélni, hiszen voltak olyanok, akik nem más életéről. Nemcsak azok akik tudtak eljönni a 25 éves találkozóra, sőt va- Mátraterenyén, hanem azok is akik az or- lakivei már 50 éve nem találkoztak. Egy kis szág más részeiben élnek. A gyülekező dél­után volt az iskola épületében. Ezután kez­dődött az osztályfőnöki óra, ahol név sze­rint, ábécésorrendben mindenki beszámolt az eddigi életéről. Volt mit átbeszélni és el­kötetlen beszélgetés után, a vacsora követ­kezett. Régi történetek felidézésével, baráti beszélgetéssel telt el az idő. És úgy elröp­pent, akár a ballagástól számított, örömök­kel és küzdelmekkel eltelt 50 év. GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ Egyedülálló laboratórium létesül Gyöngyös. Környezetinformati­kai és távérzékelési eszközpark fejlesztése a Károly Róbert Főis­kolán című projekt nyitórendez­vényét tartják meg október 13- án, csütörtökön, azaz ma a vá­rosban. Együttműködési megál­lapodást köt a Károly Róbert Fő­iskola (KRF) és a Földmérési és Távérzékelési Intézet.- A projekt során megvalósítan­dó fejlesztések célja olyan korsze­rű módszerekre alapozott környe­zetinformatikai és távérzékelési laboratórium kialakítása, amely a természettudományi területek alapadatainak az előállítására, az adatok feldolgozására, kutatások megvalósítására és az eredmé­nyek hasznosítására alkalmas - emelte ki dr. Tömör Tamás főisko­lai docens, projektvezető. Az elérendő kutatási és okta­tási kapacitások bővítése hozzá­járul a kutatási együttműködé­sek, a képzés minőségi színvona­lának és a hallgatói létszám nö­veléséhez, a K+F+I tevékenység fejlesztéséhez, a természettudo­mányi és informatikai oktatás szintjének javításához. Maga­sabb színvonalú kutatás és okta­tás valósul meg a nagy felbontá­sú távérzékelt adatok feldolgozá­sához szükséges korszerű térin­formatikai laboratórium kialakí­tásával, amely rendelkezik a megfelelő számítási kapacitá­sokkal és a szoftverháttérrel.- Hazánkban jelenleg nincs olyan felsőoktatási vagy kutatóin­tézet, amely aktív és passzív szen­zorokat tartalmazó multiszen­zoros légi távérzékelő rendszerrel rendelkezne - hangsúlyozta a pro­jektvezető. A légi távérzékelés esz­közeinek fejlesztése hozzájárul a többcélú, nagyobb adat és költség­hatékonyságú légi felvételezés megvalósításához. A főiskola és a Földmérési és Távérzékelési Intézet a továbbiak­ban összehangolja a mezőgazda- sági, távérzékelési és térinforma­tikai kutatás területén végzett te­vékenységét, az igényeknek meg­felelően közösen alakítják ki az oktatási tartalmakat, képzéseket a vonatkozó szakmai területek szakemberképzéséhez. Az intézet részt vállal a mezőgazdasági, táv- érzékelési és térinformatikai té­mákat érintő képzésben résztve­vő hallgatók szakmai gyakorlata­inak szervezésében és lebonyolí­tásában, szakdolgozati munkák témavezetésében. Idősek ünnepe az Ezüstfenyőben Bátonyterenye. Az ENSZ közgyű­lése 1991-ben nyilvánította ok­tóber 1-jét az idősek világnapjá­vá. Napjainkban körülbelül 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, ép­pen ezért a gyorsan öregedő vi­lágban az idősek sokat segíthet­nek - önkéntes munkával, ta­pasztalataik átadásával. Ez alkalomból a hét elején az Ezüstfenyő Idősek Otthonában köszöntötték az otthon lakóit. Bóna Eleonóra, az intézmény igazgatója elmondta: - Már ha­gyománnyá vált, hogy évente egy alkalommal összejövünk, hogy kifejezzük hálánkat, tisz­teletünket, megbecsülésünket és szeretetünket azok iránt, akik hosszú, munkával eltöltött évek után köztünk töltik megérde­melt nyugdíjaséveiket. A köszöntő után a II. János Pál Pápa Katolikus Általános Iskola hatodik osztályos tanulói készül­tek műsorral, furulyáztak, éne­keltek, verset mondtak, majd ko­sárból cipókat osztottak az idő­seknek. A gyerekek előadása után Kratancsik Istvánná Vera néni énekelt nótákat. Az otthon lakói is készültek, verseket és idősek napi énekeket adtak elő. A rendezvényen jelen volt Bátonyterenye jegyzője, dr. Lengyelné Imreh Erika, Szlovacsek Gyuláné szociális re­ferens és Molnár Ferenc képvise­lő is tiszteletét tette. Fotó és szöveg: Krnjcsi Klaudia

Next

/
Oldalképek
Tartalom