Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-12 / 238. szám
6 2011. OKTÓBER 12., SZERDA Űj törvény Budapest. Néhány hónapon belül elkészül a tárcánál a turizmusról és vendéglátásról szóló törvényjavaslat, amelynek a végleges szövegezésébe bevonják a szakmát is - mondta Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a 30. Hoventa nemzetközi szálloda-, vendéglátó-ipari és gasztrotechnikai szakkiállítás megnyitóján kedden a Hungexpo vásárközpontban, Budapesten. A törvény szabályozza majd a minőséget garantáló védjegyet, a szakmai feltételeket, továbbá az üzleti profilokat is - tette hozzá a helyettes államtitkár. Búcsúznak Budapest. Kenderesi Tibor színművész hamvasztás utáni búcsúztatását október 12- én, ma 15 órakor tartják a Fiumei úti sírkert szóróparcellájában - tudatta a Vígszínház az MTl-vel. Kenderesi Tibort életének 92. évében szeptember 25-én érte a halál. A Gobbi Hilda- életműdíjas színművészt a Vígszínház és a MASZK Országos Színészegyesület saját halottjának tekinti. Kenderesi Tibor Újvidéken született 1920. május 15-én. 1953-ban végezte el a Színművészeti Akadémiát, de már 1951-től játszott a Szegedi Nemzeti Színházban és a Budapesti Nemzeti Színház stúdiójában. 1954-ben az egri Gárdonyi Géza Színházban kezdte pályáját. Játszott a Pécsi Nemzeti, a veszprémi Petőfi és az Állami Déryné Színházban. 1981 óta volt a Vígszínház tagja. Utolsó vígszínházi szerepét, A dzsungel könyve Kobráját több százszor játszotta a Pesti Színházban, 89. születésnapján még a színpadon ünnepelhette a társulat az előadás végén. Színházi szerepei mellett egy ország ismerte meg a Walt Disney-féle Kacsamesék főszereplője, Dagobert bácsi magyar hangjaként. Fontosabb szerepei között megtalálható Malvolio (Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok) és Tiborc (Katona József Bánk bán). Rádió- és szinkronszereplései mellett számos filmben is játszott, köztük az Egy óra múlva itt vagyok, a Tüske a köröm alatt és a Liszt című alkotásban. Nem maradnak magukra Budapest. A magyar kormány semmilyen vonatkozásban nem hagyja magára a vajdasági magyarokat, illetve azok legitim politikai képviseletét, a Vajdasági Magyarok Szövetségét (VMSZ) - jelentette ki Németh Zsolt, az Ország- gyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden. A külügyi tárca parlamenti államtitkára a közelmúltban elfogadott szerbiai kárpótlási törvényről azt mondta, hogy mindenkit hidegzuhanyként ért a jogszabály ilyen formában történő elfogadása. Ezzel a passzussal a szerb törvény- hozás újraalkotta a kollektív bűnösség elvét - fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve: a törvény számos ponton ütközik a nemzetközi joggal is. ORSZÁG-VILÁG Árverés új értékelés szerint Már az új rendszer szerint, a nyugati világban bevett becsértékes ármeghatározással árverez vasárnap a Virág Judit Galéria. Az árak eddigitől eltérő meghatározásának bevezetésére várakozással tekintenek a gyűjtők, a közönség és az aukciós ház is. Budapest. A becsérték a hivatalos meghatározás szerint „egy tárgy, dolog, forgalmi értékének meghatározása, az az összeg, amiért adott piaci viszonyok között különösebb nehézség nélkül értékesíthető”. Az aukciós piacon ez úgy érvényesül, hogy a kellő tájékozottsággal és piaci ismerettel rendelkező árverőház megállapítja a műtárgy becsült értékét, egy alsó és felső határ közötti sávot, amely reményeik szerint megfelel a reális vételi szándéknak. A gyakorlatban tehát egy műtárgyhoz két ár kapcsolódik, a becsült érték alsó és felső összege. A licit azonban nem az alsó határról indul, hanem annál alacsonyabbról, általában a sáv alsó összegének a feléről. Ezt nem szerepeltetik az aukciós katalógusokban. Emellett gyakorlat, hogy a beadók megegyeznek az aukciós házzal abban az összegben, amelynél olcsóbban nem adják el műtárgyaikat. Ez a (nem nyilvános) limit ár, amely az induló ár és a becsérték alsó határa között mozog. A Virág Judit Galéria őszi árverésén már az egyes festmények értékét megbecsülve, annak alsó és felső határát adják meg. Mivel a magyar aukciós közönség itthon még nem szokott hozzá ehhez a rendszerhez, a tájékoztatás segítésére most még a kezdő árat is megadják, amelyet a későbbiekben elhagynak.- Az új rendszer bevezetésére évek óta igény mutatkozik. Az új piaci helyzetben a vevőknek és az eladóknak egyaránt nagyobb szükségük van az ár-ér- ték arány realitására, biztonságára. A becsértékes ármegállapítás egyaránt védi az eladó és a vevő érdekeit. Az elmúlt húsz év tapasztalata alapján nagy biztonsággal megállapítható az egyes művek becsértéke. Jelenleg az aukciós leütési árak elmaradtak a válság előttiektől, az eladók pedig a bizonytalanná váló piacon nem szeretnének kockáztatni és tulajdonukat áron alul eladni. Erre nyújt biztonságos megoldást az európai és amerikai árverezőházak gyakorlatának megfelelő limit ár alkalmazása; a galéria a piaci körülményekhez alkalmazkodva indokolt esetben és reális összeg erejéig limitárakat fog elfogadni - mondta Virág Judit az MTI-nek. A156 tételes vasárnapi akcióval még nem éri el a galéria a válság előtti helyzetet, de a minőségben nincs változás. A kínálatban lehet találkozni festői életművek kiemelkedő darabjaival, az elmúlt évtized nagyjelentőségű kiállításain feltűnt alkotásokkal és különleges kultúrtörténeti művekkel. Kalapács alá kerül például Aba Novák Vilmos legjobb korszakából a cirkusz világát megelevenítő sorozatának egyik főműve, az 1930-32 közé datált Cirkusz (Néparéna) tempera, amelyhez 16 és 22 millió közötti becsértéket rendeltek. Az induló ár 12 millió forint. A Nyolcak művészcsoport 2010-11-es pécsi és budapesti kiállításán is szerepelt Czigány Dezső 1909-es önarcképe, ezt most 14 és 18 millió forintos becsértékkel kínálják. Ugyanebből a korszakból egy másik Czigány-kép, a Táj kazlakkal is elérhető 10 és 12 millió forint között. Márffy Ödön önarcképének negyvenévnyi rejtőzködés utáni felbukkanása kisebb szenzáció. Az alkotás a művész „késő- nyolcakos” korszakából, 1917- ből származik, amikor Márffy hadifestőként tevékenykedett, de nem hadi jeleneteket festett. Az önmagát is civilnek ábrázoló, 3 és 4 millió közé becsült portréját 1917-ben az őszi berlini Isonzó kiállításra küldte be. Három Czóbel Béla-festmény- re lehet ajánlatot tenni a galériában, köztük a festő Fauves- korszakának tiszta, élénk színekben pompázó 1908-as csendéletére. A fiatal Czóbel párizsi éveiből, amikor a kor legnagyobb mestereivel - Picassóval, Derainnel, Braque-kal - együtt emlegették, csak kevés műve maradt fenn. Ezért is kapta az aukció legmagasabb, 30-50 millió forint közötti becsértékét, 20 milliós indítással. A magyar sporttörténet számára is fontos alkotás Harry Hall festménye a legendás magyar csodalóról, Kincsemről. Harry Hall a 19. századi angol sportfestőnemzedék egyik legkeresettebb alakja volt, aki előszeretettel festette korának ismert versenylovait, műveit pedig rendszeresen kiállította az Angol Királyi Akadémián. A Kincsem egyetlen hiteles ábrázolását 4 milliós kezdő árral, 7,5 és 12 millió közötti becsértékkel lehet megszerezni. Nyolc Mednyánszky László-, hét Scheiber Hugó-, több Kádár Béla-, Vaszary János-, Rippl-Ró- nai József-, Perlrott Csaba Vilmos- és Egry József-festmény tartozik még az árverési kínálat élvonalába, miközben a kortárs válogatás - Csernus Tibor, fe Lugossy László, Frey Krisztián, Radák Eszter - is erős. Szerepelnek még múlt század eleji Zsol- nay-porcelánok is tizenegy tételben, többnyire egymillió forint köré becsülve. Kötelező a kétnyelvűség Valamennyi háromszéki (Kovászna megyei) közintézményre kötelezően ki kell helyezni a kétnyelvű feliratokat - szólította fel az ottani intézményvezetőket György Ervin, Kovászna megye prefektusa. Garzó Ferenc (MTI) Bukarest. A bukaresti Új Magyar Szó és az erdélyi Krónika keddi beszámolója szerint a román kormány megyei képviselője a kormány interetnikai kapcsolatokat felügyelő főosztályától kért hivatalos állásfoglalást arról, hogy az állami közintézményekre vonatkozik-e a 215-ös törvény által biztosított kétnyelvűség. A háromszéki prefektus néhány hete körlevélben javasolta az intézményvezetőknek, hogy ültessék gyakorlatba a kétnyelvűségre vonatkozó törvénykezést. Első nekifutásra azonban akadályokba ütközött az intézkedés, mert a prefektúra jogászai úgy tájékoztatták a kormány megbízottját, hogy a vonatkozó törvények nem egyértelműek. Az intézmény jogászai úgy vélték: bár a Románia által ratifikált, nemzetközi előírások megengedő jellegűek, a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény csak a helyi önkormányzatokat és az alárendeltségükben levő intézményeket kötelezi arra, hogy szavatolják az anyanyelvhasználat jogát azokon településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Kovászna megyét 75 százalékban magyarok lakják. Mivel a törvény az állami intézményeket nem sorolta fel, nem volt egyértelmű, hogy lehet- e ezeket kötelezni a kétnyelvűségre. György Ervin hangsúlyozta: a hivatalos állásfoglalásra hivatkozva most már kötelezheti a dekoncentrált intézményeket a kétnyelvű táblák használatára. A kormánymegbízott elmondta: egyre több bejelentés érkezik az intézményhez, amelyekben a nyelvi jogokra vonatkozó hiányosságokra figyelmeztetik a prefektúrát. Míg korábban leginkább a román feliratok, a román zászló hiánya miatt tettek panaszt, az elmúlt hónapokban a magyarok is jelzik a törvénytelenségeket, a kétnyelvű feliratok hiányát, azt, ha rozsdás, megrongált magyar táblákat látnak, vagy azt, hogy az állami közintézményekben sem kifogástalan a román zászlók állapota. Kovászna megyében a nyár folyamán robbant ki a „nyelvháború”, amikor Valentin Ionascu alprefektus - kihasználva, hogy felettese, a prefektus pihenőszabadságát tölti - a közintézményeket és a kereskedelmi társaságokat is felszólította: az elnevezések feltüntetésében ne használják a magyar nyelvet, vagy kötelező módon minden esetben használják a románt is. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat októberi ülésén elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a város közterületén megjelenő hirdetések legalább 50 százalékának magyar nyelvűnek kell lennie. Antal Árpád polgármester korábban hangsúlyozta, a prefektúrának nemcsak a román, hanem a magyar nyelvhasználat felett is kell őrködnie. Színházi találkozó Budapest-Székelyudvarhely. a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Pro Theatrum alapítvánnyal közösen negyedik alkalommal tartja meg a dráMA színházi találkozót szerdától október 17-g. A dráMA a kortárs magyar és román drámák fesztiválja. Az ötnapos rendezvényen román és romániai magyar társulatok előadásait tekinteti meg a közönség, délelőttönként szakmai beszélgetések, esténként közönségtalálkozók lesznek - olvasható az egyik szervező, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház honlapján (www.szinhaz.ro). A dráMA programsorozatát három koncert és kézműves-kiállítás is színesíti. A színházi találkozó szerdán a Tomcsa Sándor Színház nagyszínpadán a Portugál című előadás bemutatójával kezdődik Zakariás Zalán rendezésében. Csütörtökön láthatja a közönség Stefan Caraman Visszatérés hazulról (Intoarcerea de acasa) című darabját Vinicius Tomescu rendezésében a bukaresti Arca Színház művészeinek előadásában. Ugyancsak csütörtökön lép fel a bukaresti Odeon Színház Ion Sapdaru Csendélet kövér unokával (Natura moarta cu nepot obez) című színművével. A darab rendezője Eugen Fat. A székelyudvarhelyi Mokka kávézóban Pozsgai Zsolt Boldogság, gyere haza című zenés játékát adja elő Vidovenyecz Edina. Az egyfel- vonásos rendezője Csurulya Csongor, zongorán kísér Zerkula György. Pénteken osztja ki a színházi dramaturgok céhe az évad legjobb drámáinak járó díjakat. Ezen a napon játsszák a házigazda Tomcsa Sándor Színház művészei Csehov De mi lett a nővel? című darabját Tóth Árpád rendezésében. Szombaton a temesvári Eminescu Nemzeti Színház Mihai Ignat Krízisek, avagy még egy szerelmi történet (Crize sau Inca o poveste de dragoste) című darabját láthatja a közönség. A rendező Roberta Popa Ionescu. Vasárnap a Roald Dahl történetei alapján Barabás Olga által írt és rendezett Henry Sugar barátja című egyfelvo- násos színművét adja elő Puskás Győző, a marosvásárhelyi Ariel Színház művésze. Ezen a napon Mátéi Visniec Kenyérrel a zsebben című darabját a marosvásárhelyi B. Fülöp Erzsébet és Tompa Klára mutatja be Patkó Erzsébet rendezésében. A IV. dráMA kísérőprogramjai között előadások hangzanak el a magyar és a román dráma fejlődéséről, továbbá arról, milyen szerepet játszik az egyetemi képzés a kortárs drámaírás fejlődésében.
