Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-07 / 208. szám

^011. SZEPTEMBER 7., SZERDA 3 NÓGEÁD MEGYE „Egységgé kovácsol a főiskola” Otthont teremtenek Anyagi jellegű adományokban sajnos nem bővelkedik intézmény, tárgyi jellegűeket csak karácsonykor kapnak a fiatalok (Folytatás az 1. oldalról.) megpróbálják környezetük, szüleik, valamint az itt dolgozók felé is kifejezni. Az intézmény­ben dolgozó munkatársak szív­ügyüknek érzik az ellátottak fej­lesztését, gondozását, azon fára­doznak, hogy munkájukkal megkönnyítsék a családok min­dennapjait - hangsúlyozta dr. Rákos Mártonná. A Félsziget Napközi és Lakóott­hon 1987 óta látja el a Salgótarján és vonzáskörzetében, vagyis a környező 23 településen élő sé­rült fiatal felnőtteket. Az intéz­ményegység vezetője P. Mákos Margittá mutatta be a lakóotthon mindennapjait és működését.- A lakóotthon a tör­vényben meghatározot­tak szerint nyújt az ellá­tottak; számára alap és szakellátást és az egyéni bánásmódot szem előtt tartva, állapotuknak meg­felelő ellátást - kezdte mondandóját a lakóotthon veze­tője. - Az intézmény szolgáltatá­sai közé tartozik: a sérültek szá­mára napközbeni tartózkodás - igény szerinti reggelivel és ebéd­del - biztosítása. Az épület aka­dálymentesített, így lehetőséget biztosít azoknak a súlyosabb mozgásproblémákkal küszkö­dőknek is, akik korábban kiszo­rultak az intézményi ellátásból.- Céljaink között szerepel az ellátottak önkiszolgálásra, önál­lóságra való nevelése, valamint a társadalmilag elfogadott he­lyes viselkedésformák elsajátí­tása, gyakorlása. Fontosnak tart­juk a kapcsolatteremtő képesség és kommunikáció fejlesztését. Meg kell tanítani nekik a sza­badidő hasznos és kulturált el­töltésének módját, mindezekkel javítva a környezetünkben élő sérült személyek társadalmi in­tegrációját - hangsúlyozta P. Mákos Margittá. Mint megtudtuk, a napközi otthonban az engedélyezett férő­helyszám 20 fő, jelenleg 12 ellá­tottjuk van. A lakóotthon teltház­zal működik, ami 12 főt jelent. Az ellátotti kör a kistérségből és Salgótarjánban élő értelmileg sé­rült illetve autista fiatalokból ke­rül ki, akik a 18. életévüket be­töltötték, és tartós ápolást, gon­dozást nem igényelnek. Igaz, kö­zöttük már többen vannak, akik szüleiket elveszítették, fél illetve teljes árvák, számukra nélkülöz­hetetlen a 2008. szeptemberé­ben alakult bentlakásos ellátási forma. Napi szinten 4 fő gondo­zó és egy gyógypedagógus várja a fiatalokat, a teljes dolgozói lét­szám 9 fő. Az intézményt Salgótarján ön- kormányzata tartja fenn. A fiata­lok - törvényben meghatározot­tak szerint - az ellátásért téríté­si díjat fizetnek. Ebben benne foglaltatik a napközbeni ellátás, valamint a szakellátás is. Továb­bá a befizetett összeg tartalmaz­za a gondozási díjat, s a napi két­szeri, háromszori étkezést.- Anyagi jellegű adomá­nyokban sajnos nem bő­velkedik intézmény, tárgyi jellegűeket csak kará­csonykor kapnak a fiata­lok. Rendszeresen támo­gat minket a Sümegi Ilona Alapítvány, amelynek cél­ja a fiatalok életkörülményeinek javítása, nyaralások, kirándulá­sok támogatása - mondta el a ve­zető. Szerencsére a helyi szerve­zetek tagjai önkéntesen vállalnak részt az otthon mindennapi életé­ben, ahogyan a programszerve­zésben, úgy a szabadidős foglal­kozásokon vagy kiállításokon. Sz. A. Salgótarján. A hét elején rendez­ték meg a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számvite­li Kar Salgótarjáni Intézete ün­nepélyes tanévnyitóját, amely­nek keretében az első évesekét főiskolai polgárrá avatták. Az elnökségben Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, országgyűlési képviselő dr. Bablena Ferenc, a Nógrád Megyei Önkormányza Közgyűlésének alelnöke, Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora, dr. Heidrich Balázs, a BGF dékánja, dr. Rozgonyi Jó­zsef, a salgótarjáni intézet igaz­gatója, dr. Engelberth István, a salgótarjáni intézet igazgatóhe­lyettese, dr. Szabó Sándor, a Nóg­rád Megyei Kormányhivatal ve­zetője, illetve Tóth Emese, a hall­gatói önkormányzat elnöke fog­lalt helyet. Sándorné dr. Kriszt Éva tanév­nyitó beszédében elsőként az új­rakezdés, az új tanév különös varázsáról, az első évesekre vá­ró fáradságos, küzdelmes, de szép évekről szólt, s külön is hangsúlyozta: a Budapesti Gaz­dasági Főiskola mintegy húsz­ezer hallgatójával az egyik piac­vezető főiskola, a salgótarjáni in­tézet pedig a régió egyetlen fel­sőoktatási intézménye.- Több mint 14.000 jelentke­zőből közel 6.500-an nyertek fel­vételt a főiskola karaira, a salgó­tarjáni intézetben 126 új hallga­tó kezdheti meg tanulmányait - mondta a rektor, aki arról is be­számolt: Budapesten három, Za­laegerszegen egy karon folyik az oktatás, de a főiskola Kolozsvá­ron, Székelyudvarhelyen és Nyitrán is képez fiatalokat.- Minden második hallgató­nak már az államvizsga letétele­kor van állása. Az elmélet és gya­korlat, a kutatás, az innováció, a nemzetközi trendek követése, a mesterképzéseken való tanulás folytatása a főiskola fő kritériu­mai közé tartoznak - szögezte le Sándorné dr. Kriszt Éva, kitar­tást, komoly munkát, kihíváso­kat, sikereket kívánva az első­söknek. Dr. Rozgonyi József köszöntő­jében a 126 első éveshez fordult elsőként, s elmondta: 2000-ben három önálló intézményből in­tegrálódott a főiskola. A salgó­tarjáni intézet 1972-ben az elsők között jött létre, a mostani tanév elsőseit 300 jelentkezőből vá­lasztották ki, ebből az alapkép­zésben 89-en, a felsőfokú szak­képzésben 37-en, a nappali ta­gozaton, kilencvenen, a levelező tagozaton 36-an folytatnak ta­nulmányokat, s új szakként a gazdaságinformatikát vezetik be- Idén a költségtérítéses okta­tásban többen vesznek részt, mint az államilag támogatott­ban, de a tanulmányi eredmény alapján később helyet is cserél­hetnek a hallgatók - fejtette ki az igazgató, aki azt is kiemelte: az első évesek hetven százaléka Nógrád megyei, s ez a helyben tanulás felértékelődését, vala­mint az intézet regionális be­ágyazottságát mutatja.- 39 éven át több mint 3.000 diplomást bocsátott ki az inté­zet, amely piacképes diplomát, jó szakmai alapokat, gyakorlat- orientált képzést nyújt - szögez­te le dr. Rozgonyi József, aki Sal­gótarján szép természeti környe­zetét s a kulturált szórakozási le­hetőségeket is a fiatalok figyel­mébe ajánlotta. Az első évesek eskütétele után dr. Rozgonyi Jó­zsef kézfogással avatta főiskolai polgárrá a hallgatókat, majd Tóth Emese köszöntötte az „újoncokat”, kiemelve: az elő­adások és gyakorlati foglalkozá­sok tömkelegé mellett barátsá­gok, szerelmek születnek a főis­kola falai között, s az intézet egy­séggé kovácsolja hallgatóit és ok­tatóit. Rektori dicséretben részesült a tanévnyitó ünnepsé­gen Berta Nóra, a tanulmányi osztály vezetője, köztársasági ösztöndíjas lett Baranyi Csilla, harmadéves hallgató, Salgótar­ján városa Bognár Zsófiát és Mede Maját, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése pe­dig Németh Nórát és Szegedi Ale­xandrát jutalmazta kiváló telje­sítményéért. ■ Érezhető és látható, hogy a gyere­kek és felnőttek nagyon jól érzik magukat és ezt az örömüket min­den alkalommal megpróbálják kör­nyezetük, szüleik, valamint a dol­gozók felé is kifejezni. Hagyománytisztelet és a lehetőségek hasznosítása Megnyílt a Civil hét Salgótarján. Az idei esztendő az európai önkéntesség éve. Ezért a civilek hagyományos hetét az önkéntesség jegyében szervez­te meg a Salgótarjáni Civil Kerekasztal és a Nógrád Me­gyei Civil Szolgáltató Központ. A megnyitóra szeptember 5-én került sor, amelyre a Baglyasaljai Barátok köre ké­szített programot, amely tisz­telgés volt az ősök emléke előtt a 700 éves Baglyaskő vár alatt, a természetvédelmi látogató és oktatási központ bázisán. Báti Jánosné, a baráti kör elnöke megnyitójában hangsúlyozta: rendezvényük vezérelve a ha­gyománytisztelet és az új lehe­tőségek kihasználása volt. Sal­gótarján önkormányzata nevé­ben Eötvös Mihály alpolgár­mester köszöntötte a civil szer­vezetek képviselőit. Méltatta a civil szervezetek tevékenysé­gét, a civil hetek hasznát. Ezek jó lehetőséget kínálnak egy­más tevékenységének megis­merésére, a jó tapasztalatok megvalósítására, a barátság, az együttműködés elmélyítésére. Fizetségük a köszönet A továbbiakban Vadasi Zsu­zsanna, a Nógrád Megyei Civil szolgáltató Központ irodaveze­tője az önkéntességet, az önkén­tes munkát „járta körül” előadá­sában. Hazánkban mintegy 3 és félmillió ember végez önkéntes munkát és jelentős a számuk a megyében is. Tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a civil szerveze­tek bizonyos elvégzendő felada­tokra sokkal rugalmasabban re­agálnak, mint az állami szektor. Az önkéntesek nélkül sok szer­vezet minden bizonnyal élet- képtelen lenne. Az előadó az ön­kéntesség ismérvei közül töb­bek között a térítés nélkül, ön­ként végzett munkát, a szakmai tevékenységet említette. Szor­galmazta minél több fiatal bevo­nását az önkéntesek körébe, mert most legnagyobb részük a nyugdíjasok korosztályából ke­rül ki, sokakban feledtetve a fó- löslegesség érzését. Fizetségük nem több a köszönetnél, a ren­dezvényeken elhangzó dicséret­nél. Igaz, sokan közülük azt tartják, tartozni egy közösség­hez sokkal többet ér a pénznél. Bécsy Etelka, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fő­tanácsosa a kormány civilpoliti­kájáról beszélt, a készülő civil törvény kapcsán. Mint mondot­ta, a törvény meghatározza a ci­vilek és a kormány kapcsolatát a következő években. A kormány szükségesnek tartja új feltétel- rendszer kialakítását, a civilek tevékenységének és támogatási rendszerének átláthatóságát. A támogatás elnyerésénél - a köz­pénzek elosztásánál - döntő té­nyező lehet, hogy milyen erős a szervezet, hány önkéntese van és a közhasznúság. A közhasznú szervezetek 2013-ig az eddigi fel­tételek szerint működhetnek. A kormányzati erők szerepéről szólva az előadó elmondotta, a törvény a szakmai partnerség megkötését szorgalmazza a civil szervezetek és a szakminisztéri­umok között. Ennek lényege, hogy a civil szervezetek tájékoz­tatást adnak a minisztériumok­nak tevékenységükről, kiemel­ten a közhasznúságról. A tájékoztatót követő beszél­getés megerősítette, a kormány­zat nyitni szeretne a civilek fe­lé, jó volna, ha minél többen él­ni tudnának a lehetőséggel. S jóllehet árnyaltabb képet kap­tak a civilek a létüket meghatá­rozó törvényről, még szükség van további részletek megisme­résére, a párbeszédre. Nyitott ajtók Környékünk természeti érté­keiről és az önkéntesek tevé­kenységéről a természetvéde­lemben címmel tartott vetítőké­pes előadást Judik Béla, a Bükki Nemzeti Park Karancs - Medves tájegység vezetője. Beszélt a 700 éves, hányatott sorsú Baglyaskő természeti értékéről, s védetté nyilvánításának hosszú, rögös útjáról, amelynek végére 1993- ban értek el. Az oktató és bemu­tató hely kialakítására 2001-ben került sor, pályázati pénzből és civil szervezetek támogatásával. Közülük is kiemelte a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesüle­tét és Baglyasalja Barátainak Kö­rét. Újabb sikeres pályázatuk volt 2008-ban, a határon átnyú­ló kapcsolatuk és civil szerveze­teik segítségével. Közös munká­juk eredménye a szépen kialakí­tott park, emlék fákkal, Borbás Vincze természettudós szobrá­val, pihenő helyekkel. Kialakí­tottak egy folyosót sérült állatok gyógyítására, gondozására. Arra törekszenek, hogy a beteg álla­tok mielőbb visszakerüljenek természetes helyükre. A gondo­zott parkba, ahonnan szép kilá­tás nyílik a várra szívesen jön­nek az emberek. Nyitott ajtaján már eddig is sokan bejöttek. A hellyel arra szeretnék ráébresz­teni az embereket, hogy felelős­ségük van az értékek megőrzé­sében, hiszen ezek őket szolgál­ják. A további tervek között em­lítette Judik Béla a régészeti fel­tárást és rekonstrukciót a vár területén, a parkban természet- tudósok újabb szobrait, játszó­helyek kialakítását a gyerekek­nek. A szakmai munka mellett természetesen a továbbiakban is számítanak a civil szerveze­tek segítségére Az önkéntesek fája A program a parkban folytató­dott tovább, ahol a résztvevők közösen elültették az önkénte­sek fáját. Majd kisétáltak a vár­hoz, ahol Szitasi András a bará­ti kör alelnöke mondta el gondo­latait arról, hogy a baráti kör mi­ért tekintette elsődleges felada­tának a múlt feltárását, az emlékek, értékek bemutatását, őrzését, gazdagítását. Őseink tettei, cselekedetei befolyásolták a ma élő emberek sorsát, életét. A török zaklatások elől mene­külve telepedtek le azon a he­lyen, ahol ma a baglyasi embe­rek otthona van. Megünnepel­ték a vár 700 éves évfordulóját, megtették az utat, amelyen az ősök a hegyen átmenve találták meg lakhelyüket. Köszöntötték az ősi Andó név mai viselőit. Most pedig a várfalon elhelye­zett emléktáblához letették az emlékezés virágait. VG * á A *

Next

/
Oldalképek
Tartalom