Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-06 / 207. szám

5 2011. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Strucctól a cigánylecsóig Bányarémek lepték el a Fő teret Krajcsi Klaudia Szilaspogony. Idén kilencedik al­kalommal rendezték meg a hét­végén a Kőleves fesztivált. A szilaspogonyi kiskő most is ré­sze volt az alapanyagoknak, bár étel nem készült belőle. Nagy György, polgármester la­punknak elmondta: - Itt aztán minden készül. A strucctól a ci­gánylecsóig, töltött káposzta, halételek, levesek. Ahogy az lenni szokott, számos helyről ér­keztek vendégek. Jöttek Szlová­kiából is, de az első jelentkező már júniusban regisztrált Szek- szárdról a versenyre. Jöttek vis­szajáró vendégek, helyiek, kör­nyékbeliek, de volt vadász és mentős csapat is. A pontozás alatt mindenki megkóstolta a másik főztjét. A Szürkebarátok tárkonyos ra­gulevest kavargattak a tűző na­pon, amelynek igen finom illata volt. A szlovák csapat olyan étel­lel rukkolt elő, amelynek nem csak a nevét nem hallottuk soha, de látványra is nagyon megnye­rő volt. Ez a káposztás pörkölt gömöri módra, knédlivel és fok­hagymás pogácsával illetve pe­csenyehússal. A csapat tagjai ne­gyedik alkalommal vettek részt a versenyen, és Gömörhorkáról érkeztek. A Geodéták, avagy a földmérők csapata már nagyon éhes volt, hogy mit főztek nem is derült ki pontosan, de azt meg­tudtuk, hogy volt benne: káposz­ta, bab és csülök. A főzés és kós- | tolás mellett számos program szórakoztatta a nagyérdeműt, mint sportvetélkedők, példának okáért gerely dobás, kötélhúzás, amelyeken igazán jól szórakoz­tak, de a zumba is jól megmoz­gatta az embereket, kiváltképp azt a fiatalembert, aki zumbás pólóban és kötényben ugrált a csapat előtt. JJát főzni is legalább olyan jól tud, mint zumbázni. A délutáni órákban volt a már is­merős motoros kaszkadőr bemu­tató, ahol az ország legjobb kasz­kadőrei jönnek el minden év­ben. Az este hőlégballon emelke­dett a levegőbe a szomszédos dombról, 7 órakor pedig meg­gyújtották a tábortüzet, majd körbevették és énekeltek. Hát így néz ki egy Kőleves fesztivál és a réti bál Szilaspogonyban. és királynő választás volt, mó­kás csapatversenyekkel egybe­kötve. Ezt követően a Kisterenyei Bányász Dalkör, az Akkord Fúvósegyüttes, a Kohász Fúvós- zenekar és a Bányász-Kohász Dalkör előadásait hallhatták Bá­nyász dalkincseink címmel. A főzőverseny eredményhirdetése után „Hej a bányász vígan él” címmel népdalkörök, zenekar­ok, nyugdíjas csoportok mutat­ták be műsoraikat. A délutáni órákban színpadon volt a Dobroda Zenekar, köszöntőt mondott Székyné dr. Sztrémi Melinda, majd Salgótarján beír­ta magát a rekordok könyvébe. Hogy mivel, az lapzártánkkor még nem derült ki, a Guinness- rekordról későbbi lapszámunk­ban olvashatnak. A Bányarém fesztivál a V-tech és a Balkán Fanatic koncertjével zárult. A két napos fesztiválon adták át a Rákóczi úton a bá­nyász emlékművet, de volt erősember verseny és bá­nyász ételek főzőversenye is. Salgótarján. Szombaton kezdő­dött a Bányarém fesztivál. A Bá­nyászkobakok evolúciója című kamarakiállítás 9 órától volt lát­ható a Nógrádi Történeti Múze­umban. Ugyanitt képezték ki a bányamanókat, majd a József Attila Művelődési és Konferen­cia-központ konferenciatermé­ben fotókiállítás volt, „A nógrá­di szénbányászat képekben” címmel. 11.30 órától átadták a bányász emlékművet a Rákóczi úton, amelynek különlegessé­ge, hogy a föld alatt van. A gö­dör egy háromszor három mé­teres járható üvegfödémmel le­fedett, földalatti bemutatóhely, amely egy bányarészletet ábrá­zol, vájár figurával, csillével. A „Bánya a lábunk alatt” emlék­mű ünnepélyes átadásán Székyné dr. Sztrémi Melinda mondott beszédet. A délutáni órák bővelkedtek a programok­ban. A erősember verseny leg­jobbja a Quasimodo Fitness csa­patából Susán Lóránt volt. A fel­adatok igen csak megizzasztot­ták a résztvevőket nem beszél­ve a hőségről. A Fő téren külön­böző feladatokban mérettek meg a férfiak. Nyolcvan és száz kilós zsákokat kellett cipelni, traktort húzni, a verseny végén pedig a több száz kilós, sínen fekvő csille megemelése oko­zott többeknek fejtörést. A meg­mérettetés döntetlennel zárult, így az lett az első, aki tovább bírta tartani a megemelt csillét. A legerősebb magyar bányász címet elnyerő Susán Lóránt la­punknak elmondta: - A traktor húzás és a kerék forgatás tet­szett a legjobban, a legnehe­zebb pedig a csille tartása volt, egyéb­ként nagyon jó volt, remélem jövő­re is itt lehetek. A folytatásban a dr. Feel Good kon­certjét láthatták. A hangszerelés alatt felcsendült dalla­mok - mint például a jól ismert Born To Be Wild - után már érezni lehetett, hogy jó kis koncert kerekedik majd ki, nem is okoztak csa­lódást senkinek. Az elhangzott da­lok között volt is­mert Michael Jackson, Bon Jovi, Quimby és Charlie nóta is. A koncert után megválasztották a legszebb bányamanót és bánya­rémet. Miután besötétedett, kü­lönleges fényfestést és eklekti­kus táncestet láthattak a Méh­kas Diaprojekt tolmácsolásában. Vasárnap a bányászételek főző­versenye után bányarém király Negyvenöt éve a város szolgálatában A megyeszékhely patinás intézménye, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola idén ün­nepli fennállásának 45. évfordulóját. A tanévnyitóval egybekötött eseményen a diákok felidézték az iskola történelmét és megemlékeztek az intézmény pedagó­gusairól is. A rendezvény meghívott vendégei között voltak a Bolyai volt iskolaigazgatói, öregdiákjai és pe­dagógusai is. Salgótarján. A volt iskolaigazga­tók közül tiszteletét tette Herold László, dr. Szabó Istvánná és Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki jelenleg Salgótarján polgármes­tere, megyénk országgyűlési képviselője és jelen volt dr. Sza­bó Sándor, kormánymegbízott is, aki a Nógrád Megyei Kor­mányhivatal vezetője. Az intézmény jelenlegi diákjai műsorukban felidézték az intéz­mény múltját, kezdetektől egé­szen napjainkig. A gimnázium megalapítása óta rengeteg neves kutatót, egyetemi oktatót, veze­tőt adott az országnak és a világ­nak egyaránt. 1966. szeptember 5-én kezdődött meg a tanítás, az új iskola falai között. Magyar Géza építész így jelle­mezte az intézmény épületét: szellemi fellegvár, a tarjáni Olymposz tetején. Az iskola fo­lyamatosan törekedett a zseniá­lis névadója hírnevének megfe­lelni, s tanulóit a lehető legszé­lesebb ismeretanyaggal felvér­tezni. A gimnázium története nem más, mint az állandóság, a hagyományok konzekvens kép­viseletének, valamint a megúju­lás, a versenyképesség, helyes egyensúlyának a megtartására való törekvés sikere. Itt nyitották meg Magyaror­szág első iskolagalériáját is, amely a mai napig Derkovits Gyula nevét viseli. Herold László beszédében azt emelte ki, hogy az eltelt 45 évben 23 000 diák járt az intézménybe, akiket több mint másfél száz ta­nár készített fel az életre. Az el­múlt esztendők sikerei és kudar­cai egyaránt részei az iskola tör­ténelmének - mondta a volt igaz­gató. Szabó Istvánné azt hang­súlyozta, hogy az egyik legneme­sebb, de egyben a legnehezebb feladat, az itt és most élményét nyújtani annak a közösségnek, amelynek egykor tagjai voltunk. A mai együttlét alkalmából töre­kedni kell a még meglévő „bolyais” kötelékek erősítésre ­mondta az intézmény volt veze­tője. Székyné dr. Sztrémi Melinda beszédében kiemelte, hogy életét végigkísérte a gimnázium törté­nete és szelleme. A polgármester zárómondatában azt üzente min­den „bolyaisnak”, hogy érezze át a kötődést és tudja, hogy ez a nagy család, amely az intézmény falai között évtizedek óta kiala­kult, mindig befogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom