Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-05 / 206. szám
2011. SZEPTEMBER 6., KEDD 5 ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG Újabb burkolóelem esett le Pécs. Újabb üveg burkolóelem esett le a napokban a tavaly szeptemberben átadott pécsi Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont külső homlokzatáról. Az MTI úgy értesült, hogy az épület déli oldalának egyik üvegtáblája pénteken vált le a falról és zuhant a földre, ahol összetört. Személyi sérülés nem történt. Legutóbb tavaly decemberben történt hasonló eset a tudásközpontnál. A létesítmény vezetésének akkori tájékoztatása szerint a második emellett magasságában egyik éjszaka „szétrobbant” két, ösz- szesen hat négyzetméternyi üvegtábla. Úgy vélték, akkor a történtekben szerepe lehetett a hideg időjárásnak, mert aznap éjszaka mínusz 14 Celsius fok volt Pécsett. A pécsi Európa Kulturális Fővárosa program keretében mintegy 5,5 milliárd forintból épült 13 ezer négyzet- méteres tudásközpont Pécs, valamint a régió információs és dokumentumigényét szolgálja. Az intézmény a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtárat, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárát, valamint az egyetem jogi és közgazdasági szakkönyvtárát integrálta. Ezzel jelenleg az ország negyedik legnagyobb könyvtára, és Kö- zép-Európa legmodernebb könyvtárbuszát is üzemelteti. Nyilvános CNG töltőállomás nyílik Budapest. Hamarosan Budapesten is megnyílik az első nyilvános CNG (Compressed Natural Gas - sűrített gáz) töltőállomás az alternatív földgáz és biogáz üzemű gépjárművek számára - közölte a Magyar Gázüzemű Közlekedési Klaszter Egyesület (MGKKE) az MTI-vel. Győr és Szeged után Budapesten egy meg nem jelölt Mól kútnál üzemel majd a CNG töltőállomás a Főgáz beruházásában. A CNG nem azonos az LPG néven használt autógázzal, amelynek elsődleges alapanyaga a kőolaj. A CNG járművek a dízelüzemmel összehasonlítva ötödével, a benzinüzemhez képest pedig több mint harmadával kevesebb költséggel üzemelnek egy kilométerre vetítve. A győri kútnál például két éve 249,9 forintért lehet vásárolni kilónként a CNG-t, ami energiatartalom alapján számolva 166 forintos literenkénti benzinárnak felel meg az MGKKE közlése szerint. Az országban az első biogázból táplált CNG kút Zalaegerszegen, a helyi szennyvíztisztító telepen működik, igaz, jelenleg még nem nyilvános kútként. Az MGKKE szerint nő az igény a CNG motorral felszerelt járművekre, amelyek károsanyag kibocsátása messze elmarad a hagyományos járművekétől. Az MGKEE az idén áprilisban alakult. Az akkori közlés szerint az egyesület céljai között szerepel, hogy 3-5 éven belül a CNG üzemű járművek és gáztöltők aránya elérje a járműpark, illetve a kutak számának egy százalékát. Ez 25-30 nyilvános gáztöltőállomást jelentene, amely ellátna mintegy 1500 gázzal üzemelő autóbuszt, 1100 nehéz teherjárművet és 10-15 ezer személy- gépkocsit. Ez a belföldi közlekedés energiafelhasználásának 2 százalékát jelentené. Helyszínelők versenyeznek Aggtelek. Magyar helyszínelők Magyar helyszínelők mérik össze tudásukat a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Aggteleken kedden és szerdán, a Vedres Mátyás Országos Bűnügyi Technika Emlékversenyen, amelyen a hazai rendőrség színe-java részt vesz majd. A bűnügyi technikusok országos versenyén valódi élethelyzeteket kell elemezniük a szakembereknek. A szervezők és a résztvevők bizton ígérik, hogy „nyóm nem marad szárazon”. A versenyt már a hatodik alkalommal rendezik meg, minden évben más-más megyei rendőrfőkapitányság ad otthont a nemes vetélkedésnek, az idén a a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei. Gaskó Bertalan, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi évek vetélkedőin a Borsod megyei csapat rendre kiválóan szerepelt, többször állhatott fel a dobogóra, egyebek mellett ezért is esett a választás a kapitányságra. Hozzátette: a különleges megméretés elméleti és gyakorlati részből áll, az egyes megyei bűnügyi technikai egységek három fős csapatai és a bűnügyi technikai vezetők mint csapatkapitányok részvételével zajlik majd. Mint mondta, az állampolgárok „csak” a filmekből ismerik a helyszínelők munkáját, éles helyzetekben sokszor előfordul azonban, hogy az Ö állhatatosságukon, szakértelmükön múlik egy-egy ügy felderítésének a sikere, ezért is különösen érdekes és látványos a verseny. Ökolábnyommérés a Millenárison Budapest. Bárki megmérheti ökológiai lábnyomát, aki szeptember 10-én részt vesz a Millenárison a National Geographic „családi szűrőnapján”. A mérésben résztvevők megtudhatják, hogy életvitelük alapján mekkora darabot foglalnak el a Földből. Az ingyenes szűrésre a National Geographic ökonapján kerül sor. Aki megméred ökolábnyomát, az megtudhatja, hogy mennyivel többet használ fel a Föld erőforrásaiból, mint amennyi átlagosan egy személynek „járna” - olvasható a magazin közleményében. - A tudósok adatai szerint annyira nagy lábon élünk, hegy kétszer ekkora bolygón is alig férnénk el. Gyakorlatilag letapossuk a világot - fogalmaz a folyóirat közleménye. - Ha a Föld minden más lakója a magyar átlagnak megfelelő színvonalon élne, akkor sem hely, sem zöld, sem energia, sem levegő nem lenne elég. A magazin szerkesztősége a budapesti Deák téren már bemutatta azt a 6 méter széles és 10 méter hosszú óriáslábnyomot, amely az átlagos életmód okozta túlzott környezeti terhelést szemlélteti. Vészes adósságnövekedés Az egészségügy teljesítette az előírt pénzügyi megszorításokat, elvárható a stabilizálása IGÉNY. Ha államosítják a kórházakat, rendezni kell előtte adósságukat, amely részben a modern berendezések vásárlása miatt gyűlt össze A kórházak államosítása előtt meg kell állapodni arról, ki állja a 45 milliárd forintot meghaladó adósságuk cechjét, de azt is el kell dönteni, ki fi zeti vissza az önkormányzatoknak a gyógyítás fejlesztésére fordított milliárdokat. Úgy tűnik, nincs szükség 160 kórházra, hatvanat más feladatra kell átalakítani. Nógrádi Tóth Erzsébet Támogatja a kórházak állami kézbe adását a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, mert csak egységes irányítással lehet takarékosabb az egészségügy gazdálkodása - mondta a Világ- gazdaságnak Gémesi György elnök. Pénzforrások híján egyébként sem képesek fenntartani a 30-40 ezres lélekszámú városok, de a megyék sem a gyógyító intézményeiket. Ám a tulajdonváltás előtt meg kell állapodni arról, hogyan kapják vissza az önkormányzatok a kórházakba invesztált pénzüket, a pályázatokhoz nyújtott önrészt, a hitelekből végrehajtott beruházásokat, amelyeket jelenleg is tör- lesztenek - tette hozzá az elnök. Meg kell egyezni az intézmények felhalmozott adósságának sorsáról is - toldotta meg a gondolatsort a Magyar Kórházszövetség elnöke. Mára ugyanis egyhavi működésnek megfelelő összeggel tartoznak a beszállítóknak, amelyet a tulajdonváltástól függetlenül valakinek ki kell fizetni - jelentette ki Rácz Jenő. Nagy a baj, hiszen a háttéripar mára „nem biztosan megtérülő adósságnak” minősítette a kórházi kinnlevőségeiket, ami eddig még nem fordult elő. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy június végén 127,7 milliárd forint volt a kórházak kifizetetlen számlája, az első negyedévhez képest 9 százalékkal, 10,8 milliárd forinttal emelkedett. Ebből a határidőn túli kötelezettség három hónap alatt 41,8 milliárdról 45,1-re duzzadt. A szövetség szerint beavatkozás nélkül az adósság év végére elérheti a 60 milliárd forintot. A tartozások egyik oka lehet a túlköltekezés, ám Gémesi inkább az ágazat alulfinanszírozásában keresné a bajt, ezért elkerülhetetlennek tartja a konszolidációt. Ezt sürgeti a kórházszövetség is, számításaik szerint csak a kamatok miatt évi 5-6 milliárd forinttal nő a tartozás. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke úgy tartja: mivel az egészségügy teljesítette az államadósság lefaragása miatt rárótt pénzügyi előírásokat, elvárható az ágadat anyagi stabilizálása. Példaként hozta fel, hogy csak a generikus gyógyszerek árának 20 százalékos csökkentésével 20 milliárd forintot takarítanak meg az Egészségbiztosítási Alapban. így remény van arra, hogy hozzájussanak a kórházak az alap idei költségvetésében zárolt 15 milliárd forinthoz. Az elnök sokat vár az egészségügyi intézmény- rendszer átalakításától, ami növeli a költséghatékonyságot. Az átalakítás előkészítésébe belefogott az ágazat vezetése, a 160 kórház közül húsznál funkcióváltást javasolt Szócska Miklós, négy intézmény pozitív választ is adott (nem nevezte meg azokat). A feladatváltással bővül az olcsóbban elvégezhető egynapos ellátás, a nappali kórházkapacitás és a hiányterületnek számító szociális ápolás. Az egészségügyi államtitkárság terve szerint a „periférián, rossz minőségben, nem kellő szakembergárdával működő kórházak feladatait központokba integrálják”, hogy a betegek jó minőségű és biztonságos ellátást kapjanak. A magyar lakosság ellátásához 100-110 jól felszerelt, megfelelő szakorvosgárdával gyógyító kórház is elég - mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A lakosság szükségleteinek megfelelően kialakított intézményhálózattal, a tárgyi és emberierőforrás-koncent- rációval, a betegszállítás és a mentőszolgálat megerősítésével megszüntethetők a párhuzamosságok - szögezte le Gémesi. ÁLLAMOSÍTÁS elhalasztva Nem döntött múlt héten a Fővárosi Közgyűlés az önkormányzat 12 kórházának államosításáról. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kérte a döntés elhalasztását, mert számos kérdésben további egyeztetéseket lát szükségesnek. A kormány határozata szerint a teljes fekvőbeteg-ellátás állami feladat lesz, a kórházaktól függetlenül működő szakrendelőkért és az alapellátásért továbbra is az önkormányzatok felelnek. FIGYELIK A BETEGMOZGAST Folyamatosan monitorozza a betegáramlást az egészségügyi államtitkárság, mert a természetes határok mentén jelöli majd ki a nagytérségi ellátórendszereket. Kiderült például, hogy a Fejér megyei intézmények a területükön élő betegek 71 százalékát látják el, a többiek elsősorban Pest megyébe mennek. Ám az egyetemi klinikákkal rendelkező Csongrádban a betegek 95 százaléka megyén belül kap gyógykezelést. i i t
