Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-01 / 203. szám

2011. SZEPTEMBER 1„ CSÜTÖRTÖK 5 ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG Kőpalota nyomaira bukkantak Zalavár. Valószínűleg a Kárpát­medence egyetlen Karoling-ko- ri kőpalotájának nyomaira bukkantak az idei ásatások so­rán Zalavár-Várszigeten. A nagyméretű kőépület alapjait az egykori, Pribina által a 840- es években építtetett, erődített udvarházon belül, a Mária templomtól nyugatra találták meg - közölte Szőke Béla Mik­lós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézeté­nek főmunkatársa. Az eddig feltárt két, illetve nyolc méter J hosszú falszakaszok és a fal- vastagság alapján valószínűleg nagyobb méretű világi épület lehetett, és ezt Igazolja az is, hogy az épület körül nem talál­tak sírokat. A Karoling-kori pa­lotamaradványok alapján két­szintes épület volt, alul a ki­szolgáló helyiségekkel, például a konyhával, a felső szinten pe­dig a reprezentatív terekkel - jegyezte meg az ásatásvezető régész. A Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében 1948 óta végez­nek régészeti kutatásokat Zalavár-Várszigeten. Az ásatá­sokat kezdetben Fehér Géza, majd csaknem negyven éven át Cs. Sós Ágnes vezette. A kutató munkába 1994-ben kapcsoló­dott be a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete. A Nemzeti Kulturális Alap támo­gatásával zajló feltárásokat Sző­ke Béla Miklós és Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze irá­nyítja. Jövőre ismét pályázatot nyújtanak be az NKA-hoz, hogy folytatni tudják a Kárpát-me­dence egyetlen Karoling-kori kőpalotájának feltárását, a mú­zeum és az Akadémia közös ku­tatási programját. Módosították az ügyeleti szabályokat Szeptember elsejei hatállyal módosították az egész­ségügyi dolgozók ügyeletét érintő szabályokat. Ezzel egyértelművé válik, hogy az ügyeleti idő is a heti munkaidő része, a dolgozóknak az ügyelet befejezését követően legalább 8 órányi pihenőidő jár, ha pedig en­nek rovására nem tudta ledolgozni előírt munkaide­jét, a személyi alapbér akkor is megilleti. Budapest. Az egészségügyi ál­lamtitkárság az MTI-t úgy tájé­koztatta: az egészségügyi tevé­kenység végzésének egyes kér­déseiről szóló törvény módosítá­sára azért volt szükség, mert az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejéről és pihenőidejéről szóló korábbi szabályozás nem volt egyértelmű, egyebek mellett nem határozta meg a pihenőidő munkajogi minősítését, vagy hogy annak órái beleszámíta­nak-e a rendes munkaidőbe. Eb­ből adódóan előfordult például, hogy a munkáltató utólag ledol­goztatta a kompenzáló pihenőidő óráit, vagy a személyi alapbér pi­henőidőre eső részét levonta - ír­ta a szaktárca. A csütörtökön, az­az ma hatályba lépő módosítás egyértelműen megfogalmazza, hogy egészségügyi ügyelet ese­tén a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni. Két egész­ségügyi tevékenység között leg­alább 11 óra megszakítás nélküli pihenő idő jár. Ez a napi huszon­négy órán át folyamatos szolgál­tatást nyújtó egészségügyi szol­gáltatók, mint a kórházak eseté­ben - a felek megállapodása alap­ján - legalább 8 óra pihenőidőre csökkenthető. Mindezek mellett a jogszabály-módosítás az Euró­pai Unió bíróságának döntéseire való tekintettel megerősíti, hogy a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes idejét be kell számí­tani, továbbá egyértelművé teszi az egészségügyi ügyeletet követő­en kiadandó kompenzáló pihenő­idő munkajogi minősítését így a dolgozóknak akkor is ki kell fizet­ni a személyi alapbért (garantált illetményt), ha az ügyeletéi után kiadott kompenzáló pihenőidők miatt az előírt munkaidőt az ügyeletén kívül nem tudta ledol­gozni. A törvény továbbá arra is kitér, hogy a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon ügye­letet ellátó egészségügyi dolgo­zók számára utólag biztosítani kell a ledolgozott időnek megfe­lelő pihenőidőt, vagy ennek hiá­nyában kiemelt ügyeleti díjat kell megállapítani a számukra. Munkahelyi drogprevenció Budapest. Az iskolákban or­szágszerte mintegy négyszáz drogprevenciós program mű­ködik, a Nemzeti Drogmegelő­zési Iroda a fiatalokat azokon a helyeken is igyekszik „meg­szólítani", ahol jellemzően a szabadidejüket töltik, a szak­emberek ugyanakkor azt ta­pasztalták, hogy a munkahelyi megelőzés elenyésző - olvas­ható a Nemzeti Drog Fókusz­pont az MTI-hez szerdán eljut­tatott közleményében. A Nem­zeti Drog Fókuszpont a drog­monitorozás európai uniós in­tézményrendszerének ma­gyarországi központja. Saját kutatásaival és más intézmé­nyek adatainak feldolgozásá­val segíti a magyarországi és nemzetközi szervezeteket a kábítószer-probléma feltárásá­val, kezelésével és megoldásá­val kapcsolatos döntéseikben. A drogok kipróbálásának ideje Magyarországon jellemzően a középiskolás évekre tehető, így a szakemberek az iskolai prevencióra helyezik a hang­súlyt - írta a fókuszpont. A drogprevenciós törekvéseket áttekintő elemzés szerint a mintegy 400 iskolai program 60 százaléka közvetlenül a di­ákokkal foglalkozik, 40 száza­léka pedagógus- vagy kortárs- képző program. A diákokkal foglalkozó programok többsé­gének célja a drogokkal kap­csolatos ismeretek növelése, de emellett abban is segítenek, hogy a fiatalok megtanuljanak nemet mondani. Mint írták, egyes tanévekben az iskolák 85 százalékában volt valami­lyen prevenciós program, dön­tő többségükben minden év­ben nekirugaszkodtak. Késik az EKD-rendelet elfogadása A munkahelyteremtés, a hazai beszállítói háttéripar helyzetbe hozása és a versenyképesség javítása a fő cél Nem kizárt, hogy a nemzet- gazdasági tárcánál beígért át­szervezés miatt az eredeti ha­táridőhöz képest csúszik az egyedi kormánydöntéssel oda­ítélt állami támogatások rend­szerének hetek óta kész új rendelettervezete. Hamarosan megszülethet az első olyan szerződés, amelynek kedvez­ményezettje magyar befektető lesz. N. Vadász Zsuzsa Hetekkel ezelőtt elkészült az egyedi kormánydöntéssel oda­ítélt állami támogatási rendszer (EKD) módosításának tervezete, a kormány mégsem tárgyalta meg, pedig ezt augusztusra ter­vezték - értesült a Világgazda­ság. A csúszás okai nem ismer­tek, bár az vélhetően összefügg a felelős Nemzetgazdasági Mi­nisztériumban - Matolcsy György tárcavezető által - kilá­tásba helyezett, még csak fele­másan végigvitt, a külgazdasá­got, ezen belül a beruházásösz­tönzést érintő átszervezéssel. Arra is csak következtetni lehet, hogy nem tartalmi indokok áll­nak a háttérben. A hírek szerint ugyanis az EKD-módosítás ter­vezetét kidolgozó, a tárcától au­gusztus elején menesztett Be- csey Zsolt államtitkár feladatait továbbvivő Hidvéghi Balázs he­lyettes államtitkár ugyanazokat a befektetéstámogatási szem­pontokat, stratégiát képviseli, mint elődje. GENERAL MOTORS. Az új beruházásnál az új szabályok éltek Also határok (a tervezetben, az EKD odaítélése esetén) • Nagyberuházások: 50 millió euró, 200 új munkahely (100 az elmaradottabb térségekben) • Beruházások: 10 millió euró, 100 új munkahely (50 az elmara­dottabb térségekben) • Regionális szolgáltató központok: 10 millió euró, 150 új munka­hely (300 Közép-Magyarországon) • K+f projektek: 10 millió euró, 20 új munkahely • Logisztikai projektek: 10 millió radott térségekben 30) | AZ EKD HATÁSAI____________ Forrás: NGM, ÍTD Hungary (2004-2010. IV. 15. - a mérleg erre az időszakra áll rendelkezésre) • EKD-projektek száma: _____82 9 Az érintett vállalatok száma: 77 • A beruházások elszámolható költsége 2019-ig: 1631,626 milliárd forint • A szerződéses kötelezettségként vállalt új munkahelyek száma 2019-ig:__________33 195 • A vállalatok tényleges munkahelyteremtése 2010 I. negyedéig: 40 041 • Közvetlen támogatás: 1 44 468 milliárd forint • Eigy munkahelyre jutó átlagos támogatás: 4,35 mijlió forint • Nominális államház­tartási egyenleg* (a 82 projekté 2019-ben): 486 milliárd • A beruházások támogatása kapcsán az államháztartási egyenleg - tekintettel a többletmunkahely megteremtésére - már a kezdetektől, 2004-től pozitív. euró, 70 új munkahely (az elma­A tervezett kormányrendelet alapján csak 2013. december 31-ig lehetne támogatási dön­tést hozni. Az odaítélés szem­pontjai is módosultak, leg­alábbis a lapunk birtokában lé­vő - a hazai beszállítói háttér­ipar fejlesztésének a korábbi­nál határozottabb szándékát tükröző - tervezet alapján. Az egyik támogatási szempont ugyanis a „beruházó együttmű­ködése a térségi beszállítói hát­téripar fejlesztésében”, egy má­sik pedig hangsúlyt helyez a „beszállítók földrajzi közelségé­re”. További kitétel, hogy egye­di beruházási támogatás csak akkor nyújtható, ha a beruházó egy szerződés keretében együttműködik a kormánnyal egy beszállítói háttéripar kifej­lesztésében az érintett térség­ben. Ez utóbbit már alkalmaz­zák, például ilyen beszállító­fejlesztési együttműködési megállapodást kötöttek a Gene­ral Motors Powertrain-Magyar- ország Kft.-vel. A foglalkoztatáspolitikai hangsúly is tetten érhető: a fel­sorolt 17 támogatási szempont közül ó valamilyen módon kap­csolódik a tervezett beruházás ilyen hatásához. Mindezt tetézi az, hogy minden kategóriában a duplájára emeli a minimáli­san előírt, a támogatás fejében megvalósítandó (és egy bizo­nyos ideig megtartandó) mun­kahely-teremtési előírást - de­rül ki a korábbi (2007-től érvé­nyes) szabályozás és a mostani tervezet összehasonlításából. Például a feldolgozóipari beru­házások, illetve regionális szol­gáltató központot létesítő pro­jektek esetében a minimum 10 millió eurós befektetésnél ko­rábban a nem kedvezménye­zett régiókban 50, a kedvezmé­nyezettekben 25 munkahely lé­tesítését írták elő - a jövőben (ha elfogadják a rendeletterve­zetet) ennek a duplájára lesz szükség. A rendelet - a versenyképes­ség javítására, a gazdasági növe­kedésre, a magasabb hozzá- adottérték-termelésre, az oktatá­si-képzési környezetre gyakorolt hatásán túl - egyéb követelmé­nyeket is kiköt. Egyebek között kötelező üzemeltetési időszakot ír elő: az üzembe helyezéstől számított öt, illetve kis- és kö­zépvállalatok esetében három évet. Emellett a beruházónak vállalnia kell, hogy a projekt el­számolható költségeinek leg­alább a negyedét saját forrásból biztosítja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom