Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-03 / 205. szám
6 2011. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT UTAZÁS Interneten is lehet venni horvát horgászengedélyt a weben is megvásárolható a horvát Adriára szóló hobbi- és sporthorgászati engedély. Az elektronikus engedélyhez szükséges tudnivalók és nyomtatványok a horvát vidékfejlesztési minisztérium oldalán érhetők el (www.mps.hr/ribarstvo). Az engedélyhez nincs szükség papíralapú ügyintézésre. A regisztrálók PDF-formátumban kapják meg és nyomtathatják ki az e-mail címükre elküldött, sorszámozott engedélyt. Iható tisztaságú a Balaton vize augusztus végén sem érte el a Balatonban a mikroszkopikus algák összes tömege a megengedhető mennyiség felét - mondta el Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója. A szakember szerint a tó nyílt vizéből inni semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent Persze ez nem igaz a strandokon, ahol többek között napolajjal szennyeződik a víz. Ingyenes városnézés Párizsban, önkéntesekkel évente 30 millió látogatóval a francia főváros a világ egyik első számú turistacélpontja. A hagyományos városnézésen kívül egyre több tematikus programból lehet válogatni. Egy helyi önkéntesekből álló egyesület ingyer nes városnéző sétákat is szervez külföldieknek. A néhány órás útra két héttel előbb érdemes jelentkezni a parisiendunjour.fr internetes oldalon. Különleges túrák Párizsban Afrodité és a szerelem szigete ciprus Ahol a főszezon is október végéig tart, és télen is kellemes az idő Mélykék tenger, ragyogó napsütés, homokos strandok. De Ciprus ettől még nem lenne olyan különleges: 9000 év kultúrája és a büszke ciprióták teszik igen vonzóvá Afrodité szigetét Jásdi Beáta A görög mitológia szerint a szépség és szerelem istennője Ciprus partjainál emelkedett ki a tenger habjaiból, ezért a szigetet Afrodité szigetének vagy a szerelem szigetének is nevezik. Földrajzi fekvésének köszönhetően klímája igen kellemes, májustól november elejéig tart a strandszezon. A sziget Kr. e. 300 évvel az egyiptomi birodalom része volt, 58-tól került római uralom alá. Később tartozott a bizánci császársághoz, a frank birodalomhoz, majd a velenceieké, a törököké, s végül az angoloké lett. A szigetlakoknak csak 1960-ban sikerült kivívni függetlenségüket. Az öröm és a béke nem tartott sokáig, a szigeten lakó görögök és törökök viszálykodása polgár- háborúhoz vezetett, és 1964 óta „ütközőzóna”, azaz a Zöld vonal választja ketté Ciprust 1983-ban kiáltották ki az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, létrejött egy ország, amelyet senki sem ismer el hivatalosan, mégis létezik. Ha oda be akarunk lépni, útlevelet kell felmutatni. A török oldalon található Famaguszta környékén több tucat luxusszálló tátong üresen ma is, a törökök csak nemrég kezdték fejleszteni az idegenforgalmat. (Dél-)Ciprus viszont •S'. Jellemző árak Vacsora vendéglőben Ebéd (menü) 5 500 Ft-tól 2 700 Ft-tól Kontinentális reggeli 1000 Ft-tól Sor (pohár) 950 Ft-tól Buszjegy 2,70 Ft Nyaralás előszezonban »99 000 Ft-tól Nyaralás főszezonban *140 000 Ft-tól Repülőjegy 40 000 Ft-tól ‘NÉGYCSILLAGOS SZÁLLODA, REGGELIVEL Ebben a larnacal templomban őrzik azt a szarkofágot, amely a legenda szerint Lázáré volt 2004-től az Európai Unió tagja, azóta minden uniós polgár szabadon közlekedhet az egész szigeten, és az utazási irodák rendszeresen szerveznek kirándulásokat az északi részre is. A sziget egyik legkedveltebb partszakasza az Ajia Napa melletti föveny, ahol Dél-Ciprus legszebb strandjai találhatók. A vadonatúj város egyetlen régi épülete az Ajia Napa kolostor, amelyet 1530 körül alapítottak. Érdekes a város tengerészeti múzeuma, amelynek fő látnivalója egy 2300 évvel ezelőtt elsüllyedt, gondosan rekonstruált teherszállító vitorlás. A 70 ezer lakosú Larnaka a sziget legöregebb lakott városa. A település neve görögül szarkofágot jelent, ami arra utal, hogy errefelé nagy számban kerültek elő ősi szarkofágok. Az egyiken, amelyre a 9. században bukkantak, ezt a feliratot találták: „Lázár, Jézus barátja”. A legenda szerint azt a Lázárt rejtette a sír, akit Jézus feltámasztott, s akiből később a sziget püspöke lett Ez a szarkofág ma is megtekinthető a larnakai Szent Lázár-templomban. Nicosia, vagy, ahogy ma, görög nevén nevezik, Lefkosia Ciprus fővárosa. Főutcája végén határátkelőhely üzemel; útlevéllel és vízumengedéllyel egy pillanat alatt átsétálhatunk egy másik világba, ahol müezzin énekel (igaz, már magnóról), török zene szól, kebabot kínálnak, és török árusok hívogatnak a bazárba. Az 1208-ban épült Ajia Szófia székesegyházban koronázták meg egykor Ciprus frank királyait ma meghökkentő látvány a gótikus tornyok helyén emelkedő minaret a félholdas zászlóval. Amit látni kell CIPRUS MÚZEUM. NICOSIA. A sziget 8000 éves történelmének emlékeit mutatja be. ASZiNU. A kis falucska templomában láthatók a legszebb ciprusi freskók. A Világörökség része. AFRODITÉ SZIKLÁJA. Festői szépségű sziklapart, a legenda szerint itt emelkedett ki Afrodité a habokból. pafosz. Dionüszosz házának épségl)en maradt mozaikjai. AJIOSZ-NEOFITOSZ KOLOSTOR. A Harta-hegy oldalában áll Ciprus legszebb kolostora. Annak a szentnek a nevét viseli, aki 1159-ben remeteként vonult ide vissza, majd szerzetesi közösséget alapított. Nonstop nyár ciprus elsősorban a nyaralók szigete, évente 2,5 millió turista keresi fel Nekik még a decemberi húsz fok is kellemesen nyárias: miközben a helyiek már csizmában és kabátban járnak, a vendégek kánikulabikóban, sortban üldögélnek a reggelinél, és fürdenek a tengerben. A főszezon egyébként májustól októberig tart A nyaralóhelyeken éjféltől rendezik a bulikat, az afterparty reggel fél hétkor kezdődik, s később jön az after-afterparty, aztán a vendégsereg egész délután alhat a tengerparton. Dubrovnik: a rómaiak is szerették Dalmácia A szárazföld után az Adria szigeteit is érdemes bebarangolni 1945 után jugoszláv államszövetség alakult. Tito elnök 1980-ban bekövetkezett Az i. e. 1. században a rómaiak meghódították a dalmát területeket és beolvasztották a birodalmukba. Több mint három évszázadon át virágzott ez a vidék. Számos, ma is megcsodálható építészeti emlékét, művészi alkotását a római kultúrának köszönheti. Jásdi Bea Az első szláv népek a 7. században telepedtek le Dalmáciában, ahol az őslakos rómaiakkal és más bevándorló népekkel keveredtek. A 9. században hozták létre az első horvát államot a Dal- mát-fennsíkon, távol a bizánciak által irányított partvidéktől. Ekkor történt, hogy Bizáncból szerzeteseket küldtek, térítsék meg a horvátokat. Cirill és Metód is köztük volt, akik megalkották a glagolita írásjeleket, amit az ortodox hitű szlávoknál később a cirill írás szorított ki. Ekkortájt épültek fel az első horvát városok - Dubrovnik, Zadar és Split - noha lakosaik főként rómaiak voltak. 925-ben koronázta meg a pápa az első horvát királyt, Tomlszlávot, őt, hosszú belháborúk után Szent László, majd Könyves Kálmán magyar királyok követték a trónon. 1409-ben Dalmácia velencei uralom alá került, később a Habsburg-csá- szárság része lett. Az I. világháborút követően szerb-horvát-szlovén királyság, halála után kezdetét vette a nemzetiségek közti konfliktus, ami polgárháborúba torkollott. Hosszú harcok után, 1998 óta szabad ország Horvátország. Dubrovnik, Dalmácia leglátogatottabb városa ma közelebb van, mint valaha. Közvetlen, olcsó légi járat köti össze Budapesttel, három óra, s már a főutca fényesre koptatott kövein sétálhatunk. Az egykori Raguza jelképe a városfal, amelyet a 10. században emeltek, de bástyáiról korábban soha, csak a legutóbbi háborúban lőttek. Végigsétálva rajta bepillantást nyerhetünk a mögötte meghúzódó régi házak lakóinak életébe. A város kiemelkedő műemléke a barokk katedrális, a Velika Gospa, amit az 1667-es földrengés után római építészek tervei alapján építettek. Kincstárában 200 darabból álló ereklyegyűjteményt őriznek, melynek egyik híres kincse Krisztus keresztfájának egy darabja, valamint Szent István királyunk ezüsttartóba zárt állkapcsa. Feltétlenül meg kell nézni a 14. században épült ferences kolostort, kerengője és kútja eredeti, az 1667-es nagy földrengés sem tett kárt benne. Különlegesen érdekes az 1317 óta használt gyógyszertár, ahol mozsarak, lepárlókészülékek, díszes tégelyek és üvegcsék láthatók. Akinek elege van a kövekből, kompra ülhet és elhajózhat Mijét szigetére. A rómaiak alatt a tehetős városiak üdülőhelye volt, gyönyörű villákat építettek ide, némelyik romja ma is látható. 1960- ban a sziget nyugati részét nemzeti parkká nyilvánították, hogy megőrizzék érintetlen tölgy- és fenyőerdeit, gazdag állatvilágát.
