Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-23 / 222. szám

6 2011. SZEPTEMBER 23., PENTEK NAGYVILÁG - GASZTRONÓMIA Kevés a sertéshús Kínában Sanghaj. Társadalmi elégedet­lenséget gerjeszt és jelentős mértékben felfelé hajtja az inflációt a sertéshús árának drágulása Kínában. A vezetés mindent megtesz a készletek növelésére. Hiába mérséklő­dött némiképp augusztusban az infláció Kínában, a rendkí­vül magas élelmiszerárak to­vábbra is komoly aggodalmat okoznak mind a lakosság, mind pedig a kormány szá­mára. Mindenekelőtt a sertés­hús árának alakulására sze- geződik kiemelt figyelem: a kínai konyha kedvelt alap­anyagának ára júliusban az előző évhez képest 57 száza­lékkal nőtt, s ez a trend némi­képp csökkenő mértékben, de augusztusban is folytató­dott, ekkor éves szinten 47 százalékos volt a drágulás. A statisztikákból úgy tűnik, még a szeptember sem hoz enyhülést: a hónap első két hetében a megelőző hetekhez képest 0,8 és 0,7 százalékos árnövekedést regisztráltak. A sertésszűke az elmúlt évek gazdasági fejlődésének követ­kezménye: a növekvő élet- színvonal növekvő keresletet hozott magával, az évente el­fogyasztott disznóhús meny- nyisége az elmúlt öt évben több mint 10 százalékkal, 52,5 millió tonnára duzzadt. (Összehasonlításként: a csir­kehúsfogyasztás ennek alig egynegyede, a marhahúsfo­gyasztás pedig mindössze egynyolcada.) Jelenleg a világ összes sertésének a felét - mintegy 500 millió állatot - Kínában tenyésztik, a gazdák azonban nem képesek lépést tartani a növekvő kereslettel. A kínálat szűkössége mellett pedig a dráguló takarmány­árak és a mind növekvő mün- kabérek is felfelé hajtják az árakat. A probléma megoldá­sára júliusban a kormány 2,5 milliárd jüan (83,5 milliárd forint) elkülönítését ígérte, ezt az összeget disznófarmok alapítására és a tenyésztési technikák javítására fordíta­nák. Emellett Kína szükség esetén piacra engedhető nem­zeti sertéshús-észlettel is ren­delkezik, a 220 ezer tonna fa­gyasztott tartalék azonban túl kevés ahhoz, hogy a keresle­tet kielégítse, vagyis valószí­nűleg nem nyomná le az ára­kat jelentős mértékben. Európára is átterjedt a fertőző betegség London. Európa több országára átterjedt már a madarak parazita által okozott betegsége, amely miatt évek óta csökken a pintyek szá­ma Nagy-Britanniában - idézte csütörtökön brit kutatók eredményét a BBC hírportálja. A tanulmány szerint a trichomonosis nevű betegség felbukkant Finnországban, Norvé­giában és Svédországban is. Az egysejtű pa­razita által okozott fertőzés 2005-ben jelent meg Nagy-Britanniában. Azóta a zöldikék (Carduelis chloris) száma 35 százalékkal, a pintyőke (Fringilla coelebs) populációk lét­száma pedig hét százalékkal csökkent miat­ta. A trichomonas gallinae parazita által okozott betegség régóta ismert a galambok­nál. A tudósok úgy vélik, hogy róluk terjedt át a pintyekre. Becki Lawson kutatásvezető, a Londoni Zoológiái Társaság munkatársa szerint a betegség súlyos fenyegetést hordoz ezeknek a madaraknak a számára, ezért az ornitológusoknak és állatorvosoknak össze kellene fogniuk, hogy megállítsák az Euró­pa vadmadarait veszélyeztető kór további íérjedését. Még lát fenyegetést a NATO Líbiában Brüsszel. Továbbra is fenyegetést jelentenek a polgári lakosságra egyes, Moammer Kad­hafi elűzött vezetőhöz hű erők Líbiában - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a NATO líbiai műveleteiért felelős parancs­nok, Charles Bouchard. Hozzátette ugyan­akkor, hogy ezek a csoportok már nem tud­ják érdemben összehangolni tevékenységü­ket. A NATO döntéshozó tanácsa szerdán határozott arról, hogy év végéig meghosz­szabbítja a líbiai művelet jövő héten lejáró határidejét. Bouchard tábornok most - in­teraktív kapcsolat révén Brüsszelben nyi­latkozva - meggyőződését fejezte ki, hogy az újabb 90 napos hosszabbítás alatt a szö­vetség be is fejezi az ENSZ-mandátum alap­ján a polgári lakosság védelmére, valamint a légtérzár és a fegyverembargó betartatá­sára szolgáló műveletet. Úgy vélte, a Kad- hafi-rezsimhez hű erők most már csak el­szigetelt, helyi műveletekre képesek, de fi­gyelmeztetett, hogy még viszonylag ko­moly képességekkel rendelkeznek. A kana­dai tábornok arra szólította ezeket a csopor­tokat, hogy hagyjanak fel a katonai tevé­kenységgel, és tegyék lehetővé a békés ren­dezést. Ellenkező esetben a NATO minden szükséges lépést meg fog tenni annak érde­kében, hogy a civileket érő fenyegetések­nek véget vessen - szögezte le. Európáról és a pénzpiacokról Pietsch Lajos Berlin. Időszerű politikai és gazdasági témákról, Európá­ról, valamint a nemzetközi pénzügyi válságról folytatott eszmecserét csütörtökön Ber­linben Angela Merkel kancel­lár és XVI. Benedek pápa. A ka­tolikus egyházfő - aki kora dél­előtt érkezett négynapos hiva­talos állami látogatásra Német­országba - előzőleg Christian Wulff áüamfővel is találkozott. Az evangélikus vallású kancel­lár elmondta: a pápát biztosí­totta arról, hogy Németország számára az európai egyesülés alapvető, csakis az biztosíthat­ja a jólétet, a demokráciát és a szabadságot. Tájékoztatta a pá­pát a nemzetközi pénzpiaci helyzetről, illetve a válság megoldása érdekében tett erő­feszítésekről.- Európa rendkívüli módon érdekelte az egyházfőt - nyüat- kozta Merkel. A kancellár sze­rint egyetértettek abban, hogy a politikát az emberek érdekében kell alakítani, és ez a globalizáció időszakában az egyik legnagyobb feladat. XVI. Benedek és Christian Wulff ál­lamfő találkozóján ugyanakkor egyházi kérdések domináltak. A német pápa a Bellevue-kas- télyban felolvasott nyilatkoza­tában aggodalommal szólt ar­ról, hogy növekszik a vallással szembeni közönyösség. Utalt arra, hogy Németország Isten­nel szembeni felelősségének és a szabadság iránti elkötelezett­ségének is köszönheti mindazt, amit elért. Szüreti fesztivál Csúzán Eszék. Szeptember 24-én és 25-én rendezik meg a kelet­horvátországi magyar falu­ban, Csúzán a szüreti és bor­napokat. Szombaton fogatha­tó versennyel kezdődik a sző­lő és bor kétnapos ünnepe a Csúza közelében található Fica-farmon. Ezt követően tartják meg a szokásos szüre­ti felvonulást és a szüreti bált a drávaszögi településen. Va­sárnap a főzőversenyen nyolc­fős csapatok mérik össze tu­dásukat, hogy melyikük tud finomabb ételt főzni hegyi babból. A gasztronómia ünnepe Franciaországban Venczel Katalin PállZS. Először rendezik meg pénteken Franciaországban a gasztronómia ün­nepét a közel harminc éve útjára indí­tott, és azóta világeseménnyé vált zene ünnepének mintájára. Az ötlet azután született, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a „franciás jellegű étkezést” tavaly novemberben felvette a veszé­lyeztetett szellemi kulturális öröksé­gek listájára. - Méltónak kell lennünk a francia gasztronómia ezen elismeré­séhez - vallja az ötletgazda Frédéric Lefebvre turisztikai államtitkár. A kor­mány ezért ezentúl minden évben az ősz első napján, szeptember 23-án olyan hatalmas utcai népünnepélyt rendez a francia konyhaművészet nép­szerűsítésére, mint amilyen a nyár első napján, június 21-én a zene ün­nepe.- Szeretnénk ha ehhez a nagy, népszerű találkozóhoz franciák és turisták egyaránt csatlakoz­nának - hangsúlyozta az állam­titkár. A termőföld tematikája köré szerveződő első alkalom­mal több mint 3 ezer eseményt kínál a tárca, amelyhez a hagyo­mányos éttermektől a menzákon át a bor- és agrártermelő szekto­rig a gasztronómia minden terü­letéről csatlakoztak szakembe­rek. Az államtitkár ugyanakkor azt reméli, hogy a franciák szá­mos helyi, spontán kezdeménye­zéssel teszik majd magukévá az ünnepet.- Akkor lesz igazán sikeres a gasztronómia ünnepe ha már nem mi szervezzük, ahogy az a zene ünnepénél is történik - hívta fel a fi­gyelmet Lefebvre. A turisztikai tárca az oktatási, a kulturális és az agrárminisz­tériummal közösen honlapot is indított, ahol a rendezvényekről tájékozódhat­nak az érdeklődök. A déli Vaucluse megyében működő tucatnyi sztárséf - köztük több Michelin-csillagos - egy­szerre 550 vendégnek kínál az avigno- ni Pápák palotájának udvarán helyi alapanyagokból készült menüt 15 euróért (4400 forint). Párizsban az egyik legismertebb dél-franciaországi babos-zöldséges-húsos egytálételt, a cassoulet-t lehet majd megkóstolni az Eiffel-torony első emeletén található ét­teremben. Az egyik legrégibb francia étterem, a Saint-Germain negyedben ta­lálható Procope pedig „irodalmi vacso­rával” várja az érdeklődőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom