Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-22 / 221. szám
4 2011. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK ORSZÁGJÁRÓ Civil tanács alakul Székesfehérvár, a civil kontroll erősítésére civil tanácsot hoznak létre a bejegyezett egyesületek és alapítványok Székesfehérváron; a 12 tagú testületet a civil szervezetek által delegált elektorok közül választják meg október 11-én - jelentette be kedden Domokos Tamás szociológus. A két évre megválasztott civil tanács feladata az lesz, hogy véleményével, javaslataival segítse az önkormányzati döntések meghozatalát. Katonai szakképzés Debrecen. Országosan egyedülálló katonai középiskolai szakképzés indításáról írt alá szándék- nyilatkozatot Hende Csaba honvédelmi miniszter és Papp László debreceni alpolgármester kedden Hajdú-Bihar megye székhelyén. A képzés a jövő tanévben indul két osztállyal. A kormány elkötelezett a tiszti és tiszthelyettesi képzés megújításában, ennek egyik fontos állomásaként alakult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - mondta Hende Csaba. A miniszter fontosnak nevezte, hogy középiskolai katonai szakképzésre is legyen lehetőség, idővel ne csak külön osztályokban, hanem külön erre szakosodott iskolákban is. Emlékeztetett a katonasuli programra, amely módot ad arra, hogy választott tárgyként katonai ismeretekből érettségizni lehessen. A honvédelem megújulásának másik fontos állomása, hogy az új nemzeti alaptantervben már kötelező lesz a katonai ismeretek alapszintű oktatása is. Közös vízrajzi modell Szeged. Pontosabbak lesznek a vízállás-előrejelzések, köny- nyebben meghatározhatók a szükséges beavatkozások annak a közös alapokon nyugvó vízrajzi modellnek köszönhetően, amelyet a magyar és szerb szakemberek készítenek el uniós támogatással - közölte Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerdán Szegeden. A 270 ezer eurós összköltségvetésű projektnek köszönhetően elkészül a Tisza Csongrád és a Duna közötti szakaszának digitális, háromdimenziós te- repmodellje - mondta a szakember az év végéig tartó munkáról tartott beszámolón. Egyre többen regisztrálnak az MTI ingyenes hírszolgáltatására Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója beszél Az átalakuló MTI címmel tartott sajtótájékoztatón a Dunapark kávéházban. Jobbra tőle Szabó László Zsolt, a médiaszolgáltatás-támogató és vagyonkezelő alap vezérigazgató-helyettese. Mintegy 21 ezren regisztráltak eddig az MTI ingyenes hírszolgáltatására. A szakmai regisztrálók száma meghaladja a 4300-at, a napi felhasználóké pedig a 2800-at - mondta a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója szerdán azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen bemutatta az elmúlt nyolc hónapban a hír- ügynökségben lezajlott átalakításokat. Budapest. Belénessy Csaba vezérigazgató beszámolt arról is, hogy az MTI Új Médiához tartozó híradó.hu hírportált hétköznaponként már mintegy 100 ezer ember látogatja, ami 50 százalékos növekedést jelent az elmúlt hónapokban. A közmédiumok közös internetes felülete továbbra is fejlesztés alatt áll. Ennek elkészülte után blo- gokkal, fórumokkal találkozhatnak a látogatók, és élő közvetítéseket is zökkenőmentesen követhetnek majd - tette hozzá. A hírműsorok szakmai irányítását az MTI-hírcentrum végzi. Az Ml-en 95 percnyi hírműsor készül, az esti híradóba pedig mintegy 800 ezer ember kapcsolódik be naponta. A Duna TV napi 50 percnyi hírműsorai a határokon belül nagyjából 200 ezer ember számára szolgálnak hírforrásul, a Magyar Rádió hírműsoraiba, köztük a krónikákba pedig több mint egymillió ember hallgat bele naponta - mondta a vezérigazgató. A hírműsorok készítői ügyelnek arra, hogy a francia modellnek megfelelően a kormány a politikusokra jutó műsoridő egyharmadában, a kormánypártok újabb egyharmadában, míg az ellenzék is ugyanekkora műsoridőben szólalhasson meg - közölte Belénessy Csaba. Hozzátette: a Duna TV híradójával szemben más szempontok a mérvadók, mert az elsősorban az ország határain túl élő magyarságot látja el információkkal. Beszámolt arról is, hogy augusztusig egyetlen sajtóper sem indult a klasszikus hírügynökség ellen, amely az elmúlt 8 hónapban 100 ezernél több szöveges hírt és mintegy 90 ezer fotót adott ki. Az ingyenességnek köszönhetően sokkal szélesebb körben használják a hírügynökségi szöveges tudósításokat, fotókat. A sajtó számára átadott anyagból kiderül, hogy a nagy napilapok, valamint a megyei lapok közül sokan továbbra is szerződéses viszonyban állnak az MTI-vel. Előfizetéssel lehet hozzájutni az archív felvételekhez, a külföldi hírügynökségektől átvett hírekhez, az MTI által készített előrejelzésekhez, hátterekhez, elemzésekhez vagy kronológiákhoz. A tájékoztató szerint az MTI a nemzetközi gyakorlathoz igazodva változtatott a külföldi sajtóban Magyarországról megjelenő cikkek ismertetési rendjén. A dokumentumból kiderül, hogy elkészült a tudósítói hálózat alapkoncepciója: várhatóan az MTI-hírcentrum legkésőbb jövő év első felében felálló hálóza- | ta jelentheti az alapját az egész I közmédiát a Kárpát-medencéből és azon túlról is kiszolgáló tudósítói csapatnak. Szabó László Zsolt, a médiaszolgáltatást támogató és vagyonkezelő alap vezérigazgatóhelyettese elmondta: az alap eddig is jelentős segítséget nyújtott ahhoz, hogy a tévénézők és rádióhallgatók minél szélesebb körből tájékozódhassanak. A hírcentrum tudósítói ennek köszönhetően eljutottak Egyiptomba és Líbiába is - tette hozzá. A Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.-nél jelenleg 183 ember dolgozik, közülük 152 újságíró. A vállalat 2011-ben 2,5 milliárd forintból gazdálkodik, ennek 79 százaléka személyi jellegű kiadás. Parlagfű után „nyomoznak” Nyíregyháza. Helikopterrel derítik fel a parlagfűvel szennyezett területeket Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében - közölte Sipos Tibor, a térségi kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának igazgatója sajtótájékoztatón szerdán a nyíregyházi repülőtéren. Korábban a földhivatal munkatársai helyszíni bejárással térképezték fel a területeket, idén viszont a mezőgazdasági szak- igazgatási hivatal a légi felderítést is alkalmazza. Az ország négy területén alkalmazzák ezt a módszert, ami Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 680 ezer hektáros területéből 260 ezer hektárt érint - ismertette az igazgató. A szennyezett részek nagyságát GPS-koordinátákkal határolják be, illetve fénykép- és videofelvételekkel rögzítik a fertőzés tényét, ami a későbbi hivatalos eljárásban bizonyítékuk szolgálhat - tájékoztatott a hivatalvezető. Sipos Tibor elmondta: a tapasztalatok szerint az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent a szennyezés a megyében: a beregi és szatmári részén kisebb, míg a Nyírség homokos részein nagyobb problémát okoz a parlagfű. A csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy pozitív irányban változott a termelők és az önkormányzatok a mentesítéshez Való hozzáállása. Sipos Tibor az MTI kérdésére hozzátette: a kedvezőbb helyzet ellenére Szabolcs továbbra is az ország tíz, parlagfűvel legfertőzöttebb megyéje közé tartozik. Az igazgató a tájékoztatón hangsúlyozta: ahol virágzik a parlagfű, ott a hivatal végrehajtja a közérdekű védekezést, ahol a növéíly magállapotban van, vagy ahol kultúrnövény táblákban található, a védekezés mellett növényvédelmi bírságot is kiszabnak. Szabolcs- Szatmár-Beregben eddig 330 esetben indult hivatalos eljárás, parlagfű elleni közérdekű védekezést 250 esetben rendeltek el. Bírságot 30 esetben szabtak ki, melynek összege 15 ezer forinttól 5 millió forint összegig terjedhet. A mezőgazdasági szakigazgatási hivatal az MTI-vel korábban azt közölte, hogy több mint 1900 hektár, parlagfűvel szennyezett területen rendeltek el eddig közérdekű védekezést, úgynevezett kényszerkaszálást. Gyermek és ifjúsági országgyűlést tartottak Budapest. A családvédelem, az oktatás, az iskolai sportoktatás, az egészséges életmód, a gyermekbántalmazás, a drog- és alkoholfogyasztás témakörében is kérdezték a minisztereket és az államtitkárokat az első magyar gyermek- és ifjúsági országgyűlés résztvevői a minap az Országházban. A rendhagyó parlamenti ülést Kövér László, az Országgyűlés elnöke vezette. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes gyermekvédelmi tárgyú és a hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a nemzeti alaptantervet szabályozó közoktatási törvény módosításával ígért megoldást azokra a problémára, hogy nincsenek az egészséges életmódhoz kapcsolódó tárgyak a tantervekben, bizonyos iskolákban pedig nem oktatják az informatikát. Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a biztonságos internethasználattal és a korhatáros színházi tartalmakkal kapcsolatos kérdéseket kapott, Fónagy Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárát pedig az iskolák közelében lévő kerékpárutakról és a vakokat segítő jelzőlámpák melletti A Vakok Állami Intézetének egyik diákja kérdést tesz fel az I. magyar gyermek- és ifjúsági országgyűlésen a Parlament Felsőházi termében hangjelző berendezések felszerelésével kapcsolatban kérdezték. Czene Attila sportért felelős államtitkár a testnevelésórák sűrítésével és az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekre válaszolt, míg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a határon túli magyar állampolgárok jogait fejtette ki. Kontrát Károlyt, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárát az iskolai „terrorral” és megfélemlítéssel kapcsolatban kérdezték, majd arról érdeklődtek tőle, hogy miért nincs több rendőr az iskolák közelében. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára katonai középiskolák létesítését ígérte, valamint a honvédség átalakításáról beszélt, amikor a Ángyán József vidékfejlesztési államtitkárt a családi gazdaságok és az egészséges élelmiszerek ka]> csán kérdezték, Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára pedig az állampolgári jogokkal kapcsolatban tartott beszédet. „Miként változnak a nevelőszülők anyagi támogatásai a jövőben?”, illetve „Milyen lépéseket tervez a kormány a gyermekprostitúció és a gyermekkereskedelem miatt bajba jutottak megmentésére?” - ezekre a kérdésekre Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyi államtitkár válaszolt. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a segélyezésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy milyen módosítási intézkedéseket terveznek, valamint beszélt a munkavállalásra való ösztönzésről is. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-mi- niszter a nehéz sorsú gyerekek iskolai felzárkóztatásával kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét az Akadémia nyílt programjairól kérdezték.
