Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-20 / 219. szám
6 2011. SZEPTEMBER 20., KEDD NAGYVILÁG Fókuszban a túlhalászat következménye Tartóssá válhat az El Nino Hamburg. Éghajlatkutatók évek óta tanakodnak a trópusi időjárás-váltakozás jövőjéről: egyesek attól tartanak, hogy a globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Nino-jelen- ség. Az El Nino 3-6 évente gondoskodik arról, hogy a tenger- áramlatok és a szelek letérjenek megszokott útjukról, súlyos természeti csapásokat előidézve a Csendes-óceán környezetében. Ilyenkor Peru partjainál olyan meleg és tápanyagban szegény a víz, hogy a halak mélyebb vízrétegekbe vagy délre vonulnak, Ausztráliát pedig aszály sújtja. Egyelőre a meleg vizet hozó jelenséget még rendszeren váltja a hűvösebb La Nina, amely Peruban szárazságot, Ausztráliában csapadékbőséget okoz. Egy nemzetközi kutatócsapat most bebizonyította, hogy egyfelől már évmilliókkal ezelőtt is létezett hasonló váltakozás, másfelől az éghajlatváltozás előreláthatóan nem fokozza majd az El Ninót. Thomas Brey, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatója és kollégái 50 millió éves antarktiszi kagylókövületek évgyűrűit tanulmányozták, eredményeikről pedig a Geophysical Research Letter című szaklapban számoltak be a Der Spiegel német lap ismertetése szerint. A kagylóhéjak igazi éghajlati archívumnak tekinthetők, amelyek mésztartalmúk miatt nem bomlanak le - magyarázta Brey. A százéves kort is megélő kagylók évgyűrűinek mérésével a kutatók megállapították, hogy növekedési ütemük párhuzamba állítható az El Nino három-hatéves ritmusával. Tehát már ötvenmillió évvel ezelőtt is meleg és hideg szakaszok váltakozása jellemezte az éghajlatot Ekkor volt a földtörténet legutóbbi meleg szakasza, az eocén, amelynek során az Antarktiszon fák nőttek, a tenger hőmérséklete pedig 10 és 16 Celsius-fok között váltakozott. A szokatlanul meleg években a kagylók lassabban nőttek, így árulkodnak ma az akkori időjárásról. A felfedezés sok éghajlatkutató számára érdekes, hiszen ha megállapításuk helyes, akkor a Csendes-óceán déli részén könnyebben meg lehet majd jósolni az éghajlat alakulását. London. Norvég biológusok guppikon végzett kísérlettel próbálják megjósolni, hogy milyen következményei lesznek a halállományok túlzott kiaknázásának, amely bizonyítottan a halak méretcsökkenéséhez vezet. A kutatócsoport az evolúcióbiológusok európai társaságának Németországban megrendezett találkozóján számolt be tervükről, amelynek lényege, hogy a legnagyobb egyedeket eltávolítják a laboratóriumi guppik állományaiból - írja a BBC hírportálja. A tömegesen ívó fajoknál, mint a tőkehal, tetemes előnye van annak, ha az állományban maradnak nagyobb testű, idősebb nőstények, mivel hatékonyan képesek újranépesíteni a populációt. Amennyiben az ipari halászat a legnagyobb egyedeket eltávolítja a rendszerből, saját magának árt, mivel a végén a legkisebb halak maradnak csupán. A méretre gyakorolt hatás pedig nem az egyetlen károsodás: az állatok egyre korábban válnak ivaréretté. Carl Lundin, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tengeri és sarkvidéki programjának vezetője szerint szinte minden kereskedelmileg hasznosított halfaj egyre kisebb. Beatriz Diaz Pauli, a Norvég Egyetem evolúcióbiológusa és kollégái ezért olyan kísérletbe kezdtek, amellyel remélik, hogy sikerül felfedniük, milyen változások várhatóak még az óceánok halpopulációin belül. Kilenc, egyenként 500-900 egyed- ből álló guppipopulációt hoztak létre. Három populációból az elkövetkező néhány év folyamán az összes 16 milliméteresnél nagyobb egyedet eltávolítják majd. A többi állomány egyik részében a 16 mm alattiakat veszik ki, másik részében pedig mérettől függetlenül távolítanak majd el halakat. Ezek szolgálnak majd kontrollként. A kutatók a kísérlet során pontosan feljegyzik a halak növekedési ütemében, ivarérésében, szaporodási sikerében, párzási és táplálkozási szokásaiban bekövetkező változásokat. Remélik, hogy sikerül majd meghatározniuk a változások jellegét - vagyis hogy azok egyedi alkalmazkodás vagy genetikai módosulás következmé- nyei-e. Ennek ismeretében tudják majd megjósolni, hogyan regenerálódhatnak majd az állományok, amennyiben a túlzott hasznosítás megszűnik vagy a szaporodóhelyek védelem alá kerülnek. Szünetel a Megasztár Kínában Sanghaj. Hiába vonzott négy- százmillió nézőt, átlépte a megengedett időkeretet, így leveszik a kínai Megasztárt a műsorról. Helyette erkölcsi javító célzatú, valamint közbiztonsággal, házimunkával kapcsolatos programokat sugároznak majd. Több százmillió tévénéző bánatára szünetel jövőre a Super Girl című műsor, a magyar Megasztár legnépszerűbb kínai megfelelője. A 2004 óta a Hunan műholdas adón sugárzott show idei szezonja múlt hét pénteken ért véget, ám az állami rádió, film és televízió főhivatal (SARFT) döntése alapján a csatorna 2012-ben sem a Super Girllel, sem pedig más, tömegeket vonzó tehetségkutató műsorral nem jelentkezhet. Mindezt azért, mert a Hunan TV több alkalommal túllépte a SARFT által 2007-ben meghatározott maximum időkeretet, és gyakran három órán át tartó fordulókkal jelentkezett. Gyémántjubileum London. Nagyszabású tervet szőtt Károly walesi herceg édesanyja, II. Erzsébet uralkodó megkoronázásának jövőre esedékes 60. évfordulójára: felkér valamennyi 4-16 év között brit gyermeket arra, hogy készítsen önarcképet magáról egy óriás installáció számára, megörökítendő a 2012. év nemzedékét. A Gyermek és Művészetek nevű alapítványom meghív minden gyermeket és fiatalt az Egyesült Királyságban, hogy aktívan vegyen részt önarckép-készítésben, és váljon a Nagy-Britannia arca projekt részévé - idézte a brit trónörököst a The Daily Telegraph brit napilap. Bármilyen formában készíthető önarckép: rajzzal, festve, textilnyomat, fotó, 3D-s felvétel. Az alkotásokból egy óriás installáció készül, amelyet a Buckingham-palota előtt állítanak fel jövő áprilisban. A projekthez Károly herceg a művészvilág olyan neves képviselőit nyerte meg, mint Tracey Emin, Darcy Bussei, Michael Caine és Jeremy Irons. Az önarcképeket a brit nemzeti archívum megőrzi a jövő nemzedékeinek. Újabb örökségvédelmi programok Bukarest. Újabb örökségvédelmi programokat indít útjára a román kulturális minisztérium - jelentette be az európai örökség napja alkalmából Kelemen Hunor tárcavezető a Szilágy megyei Krasznán. A program az Épített örökségünk felmérése, védelme és hasznosítása címet viseli. Kelemen Hunor (aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is) hangsúlyozta: a program célja számba venni mindazt, ami nem szerepel az országos műemlékvédelmi listán, de védelemre érdemes. Ezen kívül olyan hasznosítási stratégia kidolgozását is magában foglalja, amely felöleli a kulturális turizmust, a helyi termékek piacának kiszélesítését, valamint új munkahelyek teremtését - tette hozzá. A kulturális tárcavezető kezdeményezte projekt három programból áll. Az első a népi építészeti örökség felmérése, védelme és hasznosítása, amelynek során leltároznák és felkutatnák az országban még fellelhető, népi építészeti örökséget, biztosítanák a legértékesebb 100-150 népi műemlék védelmét. Az első szakaszban a népi építészeti hagyaték számbavétele, egy részletes adatbázis elkészítése n cél, ezt követően pedig az ország népi építészeti kataszterének elkészítése lesz a feladat. Ez az adatbázis teremti meg a későbbi védelmi és hasznosítási feladatok alapját. A program időtartama négy év. A második program keretében felmérnék, védenék és hasznosítanák a középkori épített örökséget. A program keretében a középkori várak, várkastélyok, illetve a Duna menti erődítmények védelme és hasznosítása állna a figyelem középpontjában. Az országos műemléki listán pillanatnyilag 153 ilyen jellegű épület szerepel, soknak azonban nincs funkciója, nem látogathatók, elhanyagolt állapotban vannak. A program célja ezeknek a számbavétele, hasznosítási lehetőségeik kidolgozása, illetve ezek bevonása a turisztikai keringésbe. Kerékpározó olasz önkormányzatok Sárközy Júlia Róma. Két kerékre próbál átállni Bologna városa és példamutatást az önkormányzat dolgozóitól várnak. A polgármestertől a hivatalnokig egyre többen közlekedjenek kerékpárral és ehhez anyagi segítséget is ad a város. A bolognai önkormányzat tíz dolgozójából ketten járnak kerékpárral dolgozni. Túl kevés, nekünk kell példát mutatni - szólt a közlekedési felelős, Andrea Colombo körlevele. A bolognai sajtóban is közölt felszólítás azt szorgalmazta, hogy a városvezetés minden tagja - a polgármestertől a polgármesteri hivatal portásáig két keréken közlekedjen, akár hivatalos, akár magánjellegű útról legyen szó. A közel négyszázezer lakosú Bologna önkormányzatának száz darabból álló kerékpárparkja van, ebből negyvenet a városi közlekedési rendőrség használ. Az önkormányzati dolgozók a bicikliket ingyen vehetik igénybe, de ha saját tulajdonú kerékpárral közlekednek, a város fizeti nekik a karbantartást és a biztosítást is. Bolognában egyre újabb eszközökkel tesznek a környezetvédelemért: a gyalogosövezetnek számító városközpontból kitiltották a politikusok szolgálati járműveit is, jelentős kedvezményekkel támogatják a kerékpározókat és most az önkormányzatnál dolgozóknak is inkább biciklivel, mint autóval vagy taxival kell közlekedni. A dániai Koppenhágát tartjuk példaképnek, ahol öt lakosból kettő kerékpárral közlekedik - hangoztatta Virginio Merola bolognai polgármester az újságoknak. A kerékpár a jelszó a szintén Emilia Romagna tartománybeli Ferrarában és a liguriai Livornóban is. Olaszországban 2001-ben alig három százalék volt a kerékpárral közlekedők aránya, az idén már kilenc. Tíz év alatt az itáliai kerékpárutak hosszúsága 1200 kilométerről 3200-ra nőtt.
