Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-19 / 218. szám

12

SPORTTUKOR

2011. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ

SBTC-siker Hatvanban

labdarúgás NB III, Mátra-csoport, 5. forduló

A Balassagyarmat (fehér sportszárban) a második félidőben nem tudta megtartani előnyét a Túra ellen

FC Hatvan - SBTC 0-1 (0-0)

Hatvan, 250 néző, vezette: Budai B. (Pálinkás I., Molnár L).

FC Hatvan: Gömöri - Varga (Szundi, 88.), Káposzta, Tóth P., Nagy Sz. - Koren, Illés, Földi Arnold, Kollár (Földi Attila, 46., helyette Fehér, 88.) - Szabó, Kerekes. Edző: Győri Zoltán.

SBTC: Lázár - Sulcz, Jeney, Kerényi, Szűcs - Oláh (Kovács, 46.), Novák, Galbács, Stark - Birincsik (Csömör, 88.), Csépe (Puszta, 35.) Edző: Horváth Gyula.

GL: Birincsik (77.). Sárga lap: Szabó (42.), Tóth P. (69.), ill. Puszta (71.). Kiállítva: Káposzta (90.). Jók: Földi Arnold, Tóth P., ill. Novák, leney, Birincsik, Galbács

77. perc: Birincsik középen, a kapuval szemben egy csellel lerázta magáról a védőjét, majd 17 méterről a kifutó Gömöri mellett laposan ellőtte a labdát, ami a bal oldali kapufáról gurult a gólvonal mögé. 0-1.

A mérkőzés előtt egyperces gyászszünetet tartottak: Szojka Ferenc, az SBTC egykori kiváló játékosa, a legendás Aranycsapat tagja a mérkőzés napján hunyt el. A fekete-fehér gárda elszántan vetette magát a küzdelembe, de jobbára csak a két ti zenhatos között pattogott a labda, nagyobb helyzetet egyik csapatnak sem sikerült kialakítania. Szünet után már érezni lehetett, hogy tipikusan „egygó- los” mérkőzésre van kilátás. A hatvaniak kapufát lőttek, két perc múlva pedig büntetett a

Stécé: Birincsik kontrából szerezte meg a győztes találatot. Az SBTC méltóképpen üsztelgett a leghíresebb játékosának emléke előtt.

Győri Zoltán: - A rutin és a fiatalság csatájából, ezúttal is a rutin került ki győztesen.

Horváth Gyula: - Bár meg sem közelítettük a múlt heti teljesítményünket, úgy gondolom, mi irányítottuk a játékot, ezáltal a győzelmünk teljesen megérdemelt. Molnár Zoltán

Balassagyarmati VSE - Turawell-Tura VSK 1-2 (1-0)

Balassagyarmat, 160 néző, vezette: Ducsai I. (Dudás S., Czeglédi A.).

Balassagyarmati VSE: Földi - Balga, Gaál, Földvári, Zolnyánszki (Vereczki, 83.) - Weigerding, Chikán (Opitz, 79.), Benécs (Doman, 72.) László - Szenográdi, Fábri. Edző: Mohácsi László.

Turawell-Tura VSK: Nagy G. Tóth A. (Tóth T., 57.), Sukaj, Mogyoróssy, Szabó - Havasi (Kurilla, 67.), Papp. Bognár, Less K. - Blaubacher (Kaszás, 80.), Nagy K. Edző: Lilik Pál.

GL: Fábri (39.), ill. Bognár (69.), Tóth K. (80.). Sárga lap: ■ Chikán (15.), Doman (78.), ill. Tóth A. (25.) Sukaj (A3.). Jók: Földi, Weigerding, Szenográdi, Balga, Fábri, ill. Nagy G., Sukaj Zs., Bognár Gy.

39. perc: A félpályánál Benécs visszapasszolt labdáját Balga egyből a védők mögé emelte, majd Fábri a tőle már megszokott módon lefutotta védőik és a kifutó Nagy G. mellett a kapuba passzolt. 1-0.

69. perc: Less K. 16 méterről leadott lövése uán Földi a labdát szép vetődéssel kiütötte, de a kipattanóra Bognár eszmélt a leggyorsabban, és az ötös sarkáról a kapus felett a hálóba emelt.

1-1.

80. perc: A jobb oldalról beívelt szabadrúgás után az elalvó gyarmati védelem hathatós közreműködésével a rövidre érkező Nagy K. fejelte a labdát a kapu jobb felső sarkába. 1-2.

A mérkőzés előtt egyperces gyászszünetet tartottak Szojka Ferenc emlékére. A múlt heti fővárosi mérkőzésen megsérült Baranyi Ákos kezén műanyag „gipsszel” szeretett volna játszani, de a játékvezetők nem tudták eldönteni, hogy játszhat-e az Ipoly-partiak csatára. így szerkezeti változtatást kellet végrehajtani a hazaiak mesterének. Mindkét csapat nyíltsisakos játékkal indította a mérkőzést, az első percektől kezdve győzelemre játszottak. Egy jó színvonalú meccs kerekedett ki az összecsapásból, az első félidőben kevesebb lehetőséggel. Egy mintaszerű hazai kontra támadás után Fábri Tamás magabiztosan értékesítette helyzetét, így szünetre előnyt szereztek. A második félidőre a Túra magasabb fokozatra kapcsolt, cserékkel is frissítettek. Ennek ellenére egy nullánál a hazaiak előtt adódott a legnagyobb lehetőség, László lábában volt a meccslabda, de Nagy Gábor bizonyította, nem véletlenül tartják jó kapusnak. Aztán vendégcsapat a hazai védelem hathatós közreműködésével megfordította a mérkőzést. Igaz egy-egynél ismét megvolt a hazai ziccer a vezetés megszerzésére. Ezt követően az egyenlítésért küzdő, és egyre jobban kinyíló hazaiak ellen a Túrának is megvoltak a gólszerzési lehetőségei, melyeknél Földi László is bizonyította jó formáját.

Összességében egy változatos, színvonalas, jó mérkőzésen a balassagyarmati csapat teljesítményével igazán rászolgált minimum az egy pontra.

Mohácsi László: - Egy jó színvonalú mérkőzést játszottunk a mezőny egyik legjobb csapatával, mely meccsből bármi eredmény kijöhetett volna. Sajnos vereség lett a vége, amit nem érdemeltünk meg.

Lilik Pál: - Nehéz mérkőzés volt ismételten, de a második félidőben mutatott játékunknak köszönhetően sikerült megfordítani az eredményt. Csak gratulálni tudok csapatomnak, és további sok sikert kívánok a gyarmatiaknak.

G. D.-K. F.

További eredmények: Dunakeszi Vasutas - Vasas-Híd II. 1 -2, Ózdi FC - DVTK Tartalék 2-0, Felső- tárkány SC -1 Putnok VSE 1 -2, FC Tiszaújváros - Rákosmente 1-3, Gyöngyöshalász SE - Maglódi TC 1 -3. Szabadnapos: Gyöngyös AK- Ytong.

A bajnokság állása

1. Maglód

4

4

0

0

15-6

12

2. Vasas-Híd II

5

4

0

1

8-5

12

3. Túra

5

3

2

0

18-6

11

4. Ózd

5

3

1

1

8-5

10

5. Putnok

4

3

0

1

15-9

9

6. DVTK-Tartalék

5

3

0

2

13-8

9

7. Dunakeszi

5

2

2

1

10-7

8

8. Rákosmente

5

2

2

1

7-5

8

9.SBTC

5

2

0

3

12-12

6

10. Balassagy.

4

2

0

2

5-6

6

11. Gyöngyös

4

1

0

3

4-7

3

12. Felsőtárkány

5

1

0

4

7-15

3

13. Gyöngyöshalász

: 5

1

0

4

6-18

3

14. Hatvan

5

0

1

4

3-15

1

15. Tiszaújváros

4

0

0

4

5-12

0

Életének nyolcvanegyedik évében, hosszan tartó, súlyos betegség után szombaton elhunyt Szojka Ferenc, az SBTC egykori kiváló játékosa, 28-szoros válogatott, az Aranycsapat tagja, aki az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett a nemzeti tizeneggyel.

Szojka Ferenc 1931. április 7-én született Salgótarjánban. Pályafutását az acélgyári csapatban, a Salgótarjáni SE-ben kezdte 1946-ban, majd 19 éveElhunyt Szojka Ferenc

vissza - többek között - 1956. július 8-ra, amikor a Stécével 13500 néző előtt fogadták a nagynevű Bp. Honvédet. Az Oláh G. - Sándor Gy., Jancsik, Jedlicska - Szojka, Dávid - Chladny, Vasas, Csáki, Bodon, Taliga összeállíSzojka Ferenc (1931-2011)

sen átigazolt a bányászegyütteshez, az NB I-es Salgótarjáni Bányász Torna Clubhoz, amelynek másfél évtizeden keresztül volt meghatározó tagja, vezéregyénisége. Több poszton szerepelt: klubcsapatában legtöbbször jobbfedezetként, míg a válogatottban - ahol többnyire Bozsik párja volt - jobblábasként balfedezetet játszott. A „Rozoga” néven is ismert labdarúgó tíz évig volt az SBTC csapatkapitánya. Első élvonalbeli meccsét 1950. augusztus 20-án játszotta, a Bp. Előre, míg az utolsót 1966. március 13-án, a Ferencváros ellen, mindkettőt hazai pályán. Mindig szívesen emlékezett

tású csapattal 4:2-re nyertek. Az SBTC-ben összesen 369 bajnoki mérkőzésen (NB I-ben: 324 mérkőzés/16 gól, az NB I/B-ben: 45/7) játszott, 23 gólt szerzett. Az NB I-ben háromszor volt a vidék legjobbja: 1956-ban (nem hivatalos, mert félbeszakadt a bajnokság) az ötödik, 1957-ben (egyfordulós tavaszi bajnokság) a hatodik, míg 1960-61-ben ugyancsak az ötödik helyen végeztek.

1954 és 1960 között 28-szor szerepelt a magyar válogatottban. Időközben, 1956-ban Magyarországon az év labdarúgójává választották. A válogatott keretének már az 1952-es helsinki olimpián is tagja volt, de mivel nem lépett pályára egy mérkőzésen sem, ezért aranyérmet nem kapott. Azonban olimpiai bajnoknak tekintették, amikor hazatért a játékokról, óriási, ünneplő tömeg fogadta őt a salgótarjáni vasútállomáson. A nemzeti csapatban a svájci világbajnokságon debütált, 1954. június 17-én, Zürichben Dél- Korea ellen lépett pályára, a megfázással bajlódó Zakariás József helyén. A Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Szojka - Budai II, Kocsis, Palotás, Puskás, Czibor összetételű csapat 9:0-ra győzte le az ázsiaiakat, majd Sebes Gusztáv együttese meg sem állt a világbajnoki döntőig, amelyet 3:2-re elveszített Németország ellen. Szojka a vb-n több meccsen már nem játszott, de az ezüstérmet természetesen megkapta. Többször elmondta, hogy véleménye szerint azért veszítettünk a döntőben, mert csapattársai a nagy menetelésben, a Brazília elleni negyeddöntő, majd az Uruguay elleni, embert próbáló, hosszabbításos elődöntő során elkészültek az erejükkel, így a fináléban nem voltak olyan frissek, mint a döntőbe könnyebb ágon bejutó németek.

Szép sikerként emlegette, amikor 1954. december 8-án Glasgowban 134 ezer néző előtt 4:2-re nyertek Skócia ellen. Ezen a mérkőzésen Szojka Ferenc a magyar csapat egyik legjobbja volt a Képes Sport értékelése szerint. A nemzeti együttesben egyetlen gólját a válogatott 1955-ös északi túráján, a svédek ellen 7:3-ra megnyert mérkőzésen szerezte. Az első félidő 25. percében bal lábbal bombázta a kapuba a labdát.

Tagja volt az 1958-as svédországi világbajnokságon szerepelt együttesnek is. Ezen a tornán kétszer, a svédek ellen 2:l-re elveszített és a Mexikó ellen 4:0-ra megnyert csoportmérkőzésen lépett pályára. A válogatottban utoljára 1960. október 30-án játszott, a Brüsszelben a belgák elleni barátságos mérkőzésen, ahol 2:1-re kikaptak. Az 1962-es chilei már vb-re nem jutott ki, pedig tagja volt a keretnek.

Összesen húszszor szerepelt a B- válogatottban, és sokszoros ifjúsági-, utánpótlás-, szakszervezeti- és bányász- válogatott. 1953-ban VIT-győztes magyar csapatban Bukarestben, majd 1957-ben Moszkvában az ezüstérmes gárdában

felnőtteket is, majd kisebb kihagyásokkal pályaedzőként tevékenykedett, 2003 nyaráig.

Népszerűségét, tevékenységét több alkalommal elismerték: 1986-ban Salgótarján, 1995-ben a megye díszpolgárává választották, majd 2001-ben az MLSZ 100 éves jubileumi ünnepségén tüntették ki. Salgótarjánban, a Kohász-stadion 2007. szeptember 1-jétől az ő nevét viseli. Ugyancsak 2007-ben az SBTC örökös elnökségi tagjává választották. Ez év április 29-én, a nyolcvanadik születésnapja után a városi sportcsarnokában mellszobrot avattak a tiszteletére, s május 6- án megkapta a Magyar Sportért-díj kitüntetés második fokozatát.

Pályafutása során csábították őt fővárosi csapatok, de nem ment el Salgótarjánból, hűséges maradt a Stécéhez. Kicsit fájt neki, hogy olimpiai aranyérSvédország ellen 1955-ben, Stockholmban barátságos mérkőzésen 7:3-ra nyert válogatottunk. Képünkön a harmadik magyar találat: Szojka ballábas lövése után zúdult hálóba a labda. Balról Hidegkúti és Kocsis figyeli az eseményt

játszott. A magyar öregfiúk-válogatott- ban 1966 és 1983 között szerepelt.

Edzőként az SBTC tartalékcsapatánál kezdett 1967-ben. Aztán volt az SKSE, a Kisterenye, a Nagybátony és a Pásztó gárdájánál. Ezután újra az SBTC következett, ahol a különböző korosztályú csapatok mellett edzette a

met nem kapott, azt is nehezményezte, hogy nem vehetett részt a harmadik világbajnokságán, de így is fantasztikus pályafutás volt mögötte. Zseniális játékos volt, örökre az SBTC és a magyar labdarúgás legendái között tartjuk számon.

Balogh Tibor