Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-19 / 218. szám

2011. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ 5 GAZDASÁG Országvédelmi költségvetés - Az elemzők vegyesen ítélnek A 2012. évi országvédelmi költségvetés 1,5 százalékos GDP növekedésre épül, 2,5 százalékos államháztartási hiánycél mellett. Az államháztartás egyenlege 750 milliárd forinttal javul a bevételek 445-450 milliárd- dal nőnek, a kiadások pedig 300 milliárddal csökken­nek - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A nemzetgazdasági miniszter ismerteté­se szerint a 2012. évi országvédelmi költ­ségvetés az államháztartás egyenlegét jö­vőre 750 milliárd forinttal javítja. A ki­adások 300 milliárd forinttal csökken­nek, a bevételek 445-450 milliárd forint­tal nőnek, a munkaadói egészségügyi já­rulék 1,5 százalékponttal emelkedik, és 25-ről 27 százalékra nő az általános áfakulcs. A kabinet 300 milliárd forintos tartalékot képez, ebből 150 milliárd forint kerül az országvédelmi alapba. A kormány 1,5 százalékos GDP-növeke- déssel, 2,5 százalékos államháztartási hi­ánnyal, a jövő évre a prognosztizált 3,4 szá­zalék helyett 4,2 százalékos inflációval, 0,2 százalékos fogyasztásbővüléssel számol. Jövőre a kormány egyszerre kivezeti a félszuper bruttósítást és az adójóváírást az szja rendszerből - így 16 százalékos ará­nyos szja-rendszer alakul ki. kondrát ZSOLT, az MKB Bank Zrt. veze­tő elemzője aláhúzta: jó irányt mutat a jö­vő évi költségvetés. A bevételi oldal hang­súlyossága szerinte azt jelenti, hogy a ka­binet a biztosabban kalkulálható tételek­kel, biztosabb megoldásokkal számol, ame­lyekre szükség is van. Az elemző örömét fejezte ki a program kapcsán azért, hogy ki­sebb kockázatot jelentő deficitcsökkentő lépéseket választott a kormány. Az áfaemelés várhatóan visszafogja a fo­gyasztást - fűzte hozzá -, és az utóbbi elő­rejelzését le is vágta nagyon a kabinet. A makropálya reálisnak tekinthető - közölte. Az uniós direktívák gyors áttekintése után úgy tűnik: nincs bennük 25 százalé­kos plafonra utalás - mondta. Az áfaemelés terve kapcsán még megjegyezte, hogy sze­rinte jobb, hogy a kabinet nem a jövedelem- adókat, hanem a fogyasztáshoz kapcsoló­dókat emeli. Úgy fogalmazott: rövid távon, a meglévő kockázatok mellett választott megoldások jók, visszahozzák a reményt, hogy tartha­tó lesz a jövő év, amely így is feszített lesz. barcza györgy, a Kereskedelmi és Hi­telbank vezető elemzője szerint csalódást keltő, hogy a költségvetési konszolidáció bevételtúlsúlyos, a „hagyományoknak megfelelően” most is jelentős túlsúlyt kap­nak az adóemelések. Úgy vélekedett, hogy jobb lett volna a kiadáscsökkentésben na­gyobbat lépni és megkerülni az áfa­emelést. Utóbbiról szólva megjegyezte, kétséges, hogy a lépés az uniós joggal ösz- szeegyeztethető-e. Löszegezte: a makroprognózis reálisnak tűnik összességében, bár az inflációt lehe­tett volna magasabbra tervezni. Az elemző kockázatokat lát a növekedési prognózis­ban is, mint mondta azért, mert bár a pia­cok a fejlett országok növekedését a 0-1 százalék közé teszik, azért 30-40 százalék esély is van a recesszióra. török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemző­je azt mondta, pozitívum, hogy a kabinet felismerte, még alacsonyabb növekedéssel kell számolni, mint korábban. Bár - közöl­te - feltehetően ezt is lefelé kell majd mó­dosítani. Úgy vélekedett, jó hír az is, hogy a kormány elfogadta, nem lesz elegendő a korábban tervezett kiigazítás. Szerinte a kiigazítási szükségletnek csu­pán a háromnegyedét fedi le a kormány, an­nak legalább 1000 milliárd forintnyinak kellett volna lennie. Megismételte, hogy a gazdaság visszaesésére számít jövőre, nem kismértékű növekedésére. A bevételi oldalról szólva azt emelte ki, hogy az áfa- és az egészségügyi járulék- emelésnek, ha vannak is kedvezőtlen ha­tásai, összességében azonban jó intézke­dések költségvetési szempontból, mert könnyen beszedhetők, jól ellenőrizhető pénzforrások. Az szja-intézkedésekről azonban azt mondta, az adójóváírás és a szuperbrut­tó kivezetése foglalkoztatási szempont­ból negatív lépés. Szerinte a jövő év meg­adja a választ arra, hogy sikeres-e a kor­mány személyi jövedelemadó politikája, vagy sem. „A költségvetési terve­zetet a mai napon megküldte a kor­mány a Költségvetési Tanácsnak, s a testület javaslatait figyelembe vé­ve módosít, ha szüksége, s a tör­vénytervezete szeptember 30-án az Országgyűlés elé terjeszti” - fo­galmazott a nemzetgazdasági mi­niszter. Matolcsy György közölte: a ter­vezett infláció jövőre 4,2 százalék, a GDP arányos államháztartási hi­ány a jövő év végére 72 százalék­ra csökken a 2011 decemberi 73 százalékról. Hozzátette azt is a GDP arányos kamatkiadás az idei 3,8 százalékról jövőre 3,6 száza­lékra csökken. A tervezett makro­gazdasági adatok szerint a lakos­sági fogyasztás 0,2 százalékkal nő, a beruházások 3,7 százalékkal bő­vülnek. Jövőre javul az ország kül­ső egyensúlya - jelezte Matolcsy György, a folyó fizetés mérlegtöbb­let a GDP 3 százaléka lesz. A foglalkoztatás 1,5 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta a je1 lenlegi 11 százalék feletti arányról 10-11 százalékra mérséklődik. Is­mertetése szerint az államháztar­tás egyenlege 750 milliárd forinttal javul a 2012. évi országvédelmi költ­ségvetésben, amelynek keretében összesen 300 milliárd forintos tar­talékot képez a kormány. Ebből 150 milliárd forint kerül az országvédelmi alapba, ez a 25 szá­zalékos áfa-kulcs 27 százalékra va­ló emeléséből származik - tette hoz­zá. A 300 milliárd forintos tartalék másik két tétele a 100 milliárd forin­tos általános tartalék és az 50 milli­árdos kamatkockázati tartalék. A 750 milliárd forintos egyenleg­javulás két összetevőből áll: a bevé­telek 445-450 milliárddal nőnek, a kiadások pedig 300 milliárddal csökkennek. A miniszter jelezte, hogy eredetileg 2012-re a Száll Kál­mán Tervben 550 milliárd forintos egyenlegjavításra vállalkozott a kor­mány, ez az összeg most 750 milli- árdra emelkedik. Matolcsy György elmondta: jö­vőre a kormány egyszerre vezeti ki a félszuper bruttósítást és az adójó­váírást az szja rendszerből, az előb­bi az adóbevétel csökkenésével az utóbbi a bevétel növelésével jár, s a két tétel közel azonos nagyságren­det képvisel. A lényeg, hogy kiala­kul a 16 százalékos arányos szja rendszer. A 25 százalékos áfa-kulcs 27 százalékra emelése mellett meg­marad a kedvezményes 5 százalé­kos, illetve 18 százalékos kulcs is. Kérdésre válaszolva Matolcsy György elmondta, az Európai Unió szabályozása nem zárja ki a 25 szá­zaléknál magasabb kulcsot. A munkaadói egészségügyi járulék 1,5 százalékponttal emelkedik 2012-ben. A járulék alapja a mun­kabér, de a munkaadó köteles leg­alább a minimálbér 1,5-szerese után fizetni. Emellett egy százalék- ponttal emelkedik a munkavállalói egészségügyi biztosítási járulék. Jövőre baleseti különadót fizet­nek a biztosítók, 40 százalékkal emelkedik a cégautó után fizetendő adó, függően a környezetvédelmi besorolástól, 2012-től az on-line sze­rencsejátékra is adót vet ki a kor­mány - tette hozzá a miniszter A 300 milliárd forintos kiadás- csökkenés alapvetően hatékony­ságjavulásból származik, amely­nek hátterében a központi költ­ségvetési szervek fejezeti elői­rányzatainál elérendő 200-250 milliárd forintos megtakarítást kíván elérni a kormány. A köz­ponti igazgatásban foglalkozta­tott 66 ezer emberből 5.200 úgy­nevezett köztisztviselői keretbe kerül, s ha onnan el tudnak he­lyezkedni a piacon, akkor „az őket foglalkoztatók 50 százalékos munkáltatói adókedvezményben részesülnek” - magyarázta a mi­niszter. A 2012. évi országvédelmi költ­ségvetés öt fő célt tűzött maga elé je­lezte a miniszter: álljon saját lábra a nyugdíjrendszer, azaz egyensúlyi legyen, kezdődjön meg az egészség­ügyi alap saját lábra állítása, épül­jön ki a 16 százalékos, arányos egy­kulcsos adórendszer. Emellett a költségvetés, illetve az adórendszer célja, hogy zárja be az adóelkerülé­sére szolgáló kiskapukat. További cél a foglalkoztatási helyzet érezhe­tő javulása. Ötödik pontként a költ­ségvetés céljaként azt jelölte meg Matolcsy György, hogy az védje meg az országot Romló növekedési kilátások Brüsszel csökkentette az idei évre vonatkozó előrejelzését PROGNÓZIS. A súlyosbodó szuverén adósságválság miatt csökkentette az év második felé­re vonatkozó növekedési előre­jelzését az EU-ra vonatkozóan az Európai Bizottság. A tegnap ki­adott előrejelzés szerint előfor­dulhat, hogy az év végére stag­nálás közeli helyzetbe jut az eurózóna gazdasága. Az EU hét legnagyobb gaz­daságának adatai alapján ké­szült előrejelzés szerint a valu­taunió GDP-je a harmadik ne­gyedévben 0,2, az év utolsó há­rom hónapjában - alig elkerül­ve a stagnálást - 0,1 százalék­kal bővül majd az előző ne­gyedévhez képest. A brüsszeli testület a májusi előrejelzésé­ben mindkét időszakra még 0,4 százalékos növekedést jel­zett előre. Az első negyedév vártnál jobb GDP-adatának kö­szönhetően összességében a ta­vaszi becsléséhez hasonlóan azt várja a bizottság, hogy az eurózóna az idén 1,6 százalék­kal bővül. Az Európai Bizottság legna­gyobb gazdaságának és a ma­gyar export fő piacának számító Németország növekedési kilátá­sát a harmadik negyedévre vo­natkozóan 0,4, míg a negyedik negyedévre 0,2 százalékra mér­sékelte a korábbi, mindkét idő­szakra vonatkozó 0,5 százalék­ról. Mindamellett az egész évre vonatkozóan a tavaszi 2,6 szá­zalékkal szemben most 2,9 szá­zalékos német GDP-bővülést vár Brüsszel. Olaszország ese­tében a bizottság viszont egye­nesen azt valószínűsíti, hogy a harmadik és a negyedik ne­| GDP-NÖVEKEDES ________ Fo rrás: Európai Bizottság (változás az előző negyedévhez képest, százalék, előrejelzés) 2011. 2011. III. név IV. név Németország 0,4 0,2 Franciaország 0,2 0,2 Nagy-Britannia 0,4 0,3 Olaszország 0,0 0,0 Spanyolország 0,1 0,1 Hollandia 0,1 0,1 Lengyelország 0,6 0,5 Eurózóna 0,2 0,1 Eli 0,2 0,2 gyedévben is stagnálni fog a gazdaság. „Az európai gazdaság kilátá­sai romlottak az utóbbi időszak­ban, ugyanis a szuverén adós­ságválság súlyosbodott, és a pénzpiaci zavarok is kihatottak a reálgazdaságra” - indokolta a növekedési előrejelzés rontását Olli Rehn. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa kiemelte: az EÚ gazdaságát egy­szerre érinti az egyre bizonyta­lanabb külpiaci környezet és a visszaeső hazai kereslet. Mind­amellett Rehn nem számít újabb recesszióra, vagyis W alakú vál­ságra Európában. Brüsszel a világgazdaságra vonatkozó növekedési előrejel­zését is rontotta. Eszerint az idén mintegy négy százalékkal nőhet a globális GDP. Az EU ezt a romló világkereskedelmi ada­tokra, illetve arra alapozza, hogy vesztett lendületéből az ameri­kai gazdaság kilábalása is. ■ VG CSÖKKENŐ INFLÁCIÓS VESZÉLY A GDP-növekedés mellett az inflációra vonatkozó előre­jelzését is csökkentette a ta­vaszi becsléshez képest az Európai Bizottság. Eszerint az idén 2,5 százalék lehet az inf­láció mértéke az eurózónában szemben a má­jusban becsült 2,6 százalék­kal. Az Eurostat tegnap ki­adott adatai szerint az előze­tes becslésnek megfelelően augusztusban havi szinten 0,2, éves alapon 2,5 száza­lékkal nőttek az árak az eurózónában. A tegnap közölt adatok is megerősítik, hogy jelenleg jóval kisebb az infláci­ós veszély az eurózónában, mint ahogy azt még pár hó­nappal ezelőtt gondolta az Európai Központi Bank. A testület az idén már két­szer emelte meg az év első felében - főként a megugró energiaárak következtében - még fenyegetőnek tűnt inflá­ciós kockázat miatt (áprilisban 2,8 százalék volt a drágulás mértéke) az alapkamatot. A csökkenő infláció, illetve az eurózóna gazdaságának las­sulása miatt egyre biztosabb­nak tűnik, hogy az EKB, el­lentétben a tavaszi elemzői várakozásokkal, az idén már nem növeli a jelenleg 1,5 szá­zalékon álló kamatszintet. ISMÉT A 8 A NYERŐ! HIRDETÉS év bankja 2010 rm MasterCard Worldwide J Válassza a Trendváltó Plusz Tőkevédett Származtatott Alapot, mely futamideje első évének végén 8%-ot fizet a névértékre vetítve. Sőt, az alap a befektetési politikájának köszönhetően az árfolyamemelkedés mellett akár az árfolyamesésből is profitálhat. Az 5 éves futamidejű alap jegyzési időszaka 2011. augusztus 29-től október 14-ig tart. Az alap a jegyzési időszakban és azt követően is vásárolható. A tőkevédelem lejáratkor érvényes és a befektetési jegyek névértékét biztosítja. A Pioneer Alapkezelő termékét az UniCredit Bank forgalmazza. Várjuk bankfiókunkban: Salgótarján, Rákóczi út 13. További információk: 06 40 50 40 50 vagy www.unlcredltbank.hu/trendvaltoplusz A Trendváltó Plusz Tőkevédett Alap befektetési jegyek forgalmazója az UniCredit Bank Hungary Zrt. (tev. eng. sz.: 1-1523/2003.). a Budapesti Értéktőzsde tagja. Jelen figyelemfelhívás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény értelmében kereskedelmi kommunikációnak minősül, nem ad teljes körű tájékoztatást, és nem minősül ajánlásnak vagy befektetési tanácsadásnak. Befektetési döntése meghozatala előtt kérjük, hogy mérlegelje a befektetés tárgyát, lehetséges kockázatát, díjait és a befektetésekből származó esetleges károkat, melyekről az alap Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (www.pszaf.hu) által jóváhagyott hivatalos Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata ad részletes tájékoztatást. Betektetósi döntése meghozatala előtt kérjük, hogy figyelmesen tanulmányozza át az alap mindenkor hatályos, hivatalos Tájékoztatóját és Kezelési Szabályzatát, mely az alapkezelő (www.pioneerinvestments.hu) és a forgalmazó honlapján (www.unicreditbank.hu) érhető el, valamint az UniCredit Bank Hungary Zrt. mindenkori aktuális Kondíciós listáját és Üzletszabályzatát, amelyek hozzáférhetőek a forgalmazási helyeken, valamint a forgalmazó honlapján. Az UniCredit Bank győzött Az Év Bankja versenyen. Az év megtakarítási terméke 2010 kategóriában. A szakmai zsűri díját a Szuper 8 Tőkevédett Származtatott Alap kapta. £* UniCredit Bank

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom