Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-17 / 217. szám
2011. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT 5 ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG A vártnál nagyobb bruttók Elemzők szerint a várakozásokat meghaladóan növekedtek a bruttó bérek júliusban, ami elsősorban a közszférában kifizetett bónuszok- nak, prémiumoknak tudható be. Budapest. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a versenyszférában a foglalkoztatás növekedésének motorja júliusban is a feldolgozóipar volt, ahol 12 hónap alatt 3,4 százalékkal nőtt az intézményi létszám. A versenyszférában alkalmazottak létszáma éves összehasonlításban viszont folytatta 2010 májusa óta tartó növekedését, 2011 júliusában 14 600 fővel többen dolgoztak a versenyszférában, mint egy évvel korábban. Ez elsősorban a feldolgozóipar dinamikus, 3,4 százalékos létszámbővülésének volt köszönhető, de hozzájárult a bányászat és kőfejtés területén dolgozók létszámának 1,9 százalékos növekedése is - írja közleményében az NGM. A pozitív trend nem csak a versenyszféra alkalmazotti létszáma esetében folytatódott, hanem a nettó átlagkeresetek viszonylatában is. Nemzetgazdasági szinten 6,8 százalékkal emelkedtek a nettó bérek az elmúlt év azonos időszakához képest, amely adat azonban nem veszi figyelembe a családi adókedvezmény további pozitív hatását - közölte az NGM. Németh Dávid, az ING Bank elemzője rámutatott arra, hogy a bruttó bérek növekedését a költségvetési szektor húzta fel, a bonusz némileg eltérítette a folyamatokat, a magánszférában az idén éves szinten 3-5 százalékos növekedés lehet a bruttó bérnövekedés. A bérdinamika nem jelent különösebb nyomást az infláció alakulására, a cégek 3-4 százalék körüli inflációra rendezkedtek be, és ennek figyelembevételével alakítják a béreket. így emiatt a jegybanki politikán nem kell sem szigorítani, sem lazítani - jegyezte meg. Németh Dávid kiemelte: a nettó reálbérek folyamatos növekedése pozitív tendencia, mert ez előbb-utóbb keresletnövekedést eredményezhet a gazdaságban. A költségvetési szférában meglévő folyamatos létszámcsökkentéssel felszabaduló munkaerőnek csak egy részét tudja felszívni a magánszektor, ebben némi változást hozhat a felgyorsított közmunkaprogram. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a foglalkoztatotti állomány összességében tekintett csökkenése mögött elsősorban az húzódik meg, hogy a költségvetési szférában 13 000 fős létszámcsökkenés volt júliusban. A versenyszféra enyhe (2200 főnyi) növekedése nem tudta kompenzálni a költségvetési szféra létszámcsökkenését. Az Erste Bank elemzője rámutatott arra, hogy általában a versenyszféra foglalkoztatottsága alapján lehet megítélni a gazdaság állapotot. Az év elejétől fokozatosan lassuló ütemben növekszik a versenyszférában felszívott munkaerő állomány, ebből arra lehet következtetni, hogy a következő negyedévekben nem valószínű a munkanélküliségi ráta ütemének csökkenése, vélhetően a következő másfél évben beragadhat 10 százalék fölött, viszont a kormányzati intézkedések hatására viszont vélhetően növekedhet az aktivitási ráta, és ez jó hír. A bruttó bérekben a vártnál erőteljesebb növekedés egyértelműen a költségvetési szférában kifizetett bónuszokhoz köthető. A versenyszférát is figyelembe véve az alapfolyamatok azt mutatják, hogy nincs nagy bérnyomás a gazdaságban, ami egyrészt a fogyasztás gyengélkedését jelentheti, másrészt viszont jó hír, hogy a nemzeti bankot nem kell hogy kamatemelésre késztesse - mondta Árokszállási Zoltán. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője kiemelte: a várakozásokat meghaladóan, 6,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek júliusban az előző évihez képest, gyorsabban az előző hónapban mért 4,7 százalékos növekedéssel ösz- szehasonlítva, amit a közszférában kifizetett prémiumok okoztak, ez feltehetően egyszeri kifizetéseknek, egyes szakmák elmaradt túlóra rendezésének köszönhető. A Takarékbank elemzője rámutatott arra, hogy az szja változásoknak köszönhetően a nettó bérek 6,8 százalékkal nőttek, így a nettó reálbér-növekedés 3,6 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér-növekedés nagyobb lehetett. A versenyszférában 3,4 százalékkal nőttek a bruttó bérek, azonban a rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - bérek növekedése 4,1 százalékra lassult az előző havi 5,1 százalékról, ami igen enyhe béroldali inflációs nyomást tükröz. A versenyszféra foglalkoztatásának éves növekedése 0,8 százalékra lassult az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedésről, így a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatokban továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése. A foglalkoztatottak száma összességében 0,7 százalékkal csökkent a költségvetési szféra 4,7 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható - írja elemzésében Suppan Gergely, aki szerint az év hátralevő részében 4,5 százalék körüli bérdinamikára lehet számítani, ami az infláció csökkenése miatt növekvő reálbér növekedést eredményez. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek emelkedő terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt. Suppan Gergely elemzésében rámutat arra, hogy tovább mélyült az építőipari ágazat recessziója, mivel a termelés júliusban 15,4 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest, míg 0,8 százalékkal az előző havihoz képest. Az ágazat kilátástalanságát tükrözi, hogy az új szerződések volumene 8, míg a szerződésállományé 34,7 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. Ne emelkedjenek falak A magyar Európa-politika középpontjában a magyar érdekek hatékony érvényesítése áll. Az egyik legfontosabb törekvés annak megelőzése, hogy az Európai Unióban olyan választóvonalak jöjjenek lére, amelyek tartósan távol tartják Magyarországot az euróövezettől - mondta Odor Bálint helyettes külügyi államtitkár pénteken a Magyar Külügyi Intézetben. Korlátozott lesz a forgalom Budapest. Jelentős forgalom- korlátozásokra számíthatnak a hét végén Budapesten közlekedők, miután több útvonalat is lezárnak rendezvények miatt - közölte a Budapesti Közlekedési Központ pénteken. A közlemény szerint a mobilitási hét miatt az Andrássy utat a Bajcsy-Zsilinszky Endre út - Bajza utca közötti szakaszon zárják le pénteken 21.00 órától hétfő hajnal 4 óráig. Az Andrássy úton a szervizutakon is tilos lesz a parkolás. A forgalom a Nagykörúton, a Bajcsy- -Zsüinszky úton, a dunai alsó rakparton, valamint a Hungária körúton zavartalan lesz. A Tudományok hídja program miatt szombat 0 órától lezárják a forgalom elől a Lánchíd - Széchenyi tér - József Attila utca útvonalat vasárnap reggel 6 óráig. A Nemzeti vágta miatt megállási tilalom és lezárás lesz péntek estétől a Hősök terén és környékén, (Állatkerti körút, Kós Károly sétány, Olaf Palme sétány), a Dózsa György úton (a Podmaniczky utca és a városligeti fasor között), a Felvonulási téren (Hősök tere és a Dembinszky utca között), az Andrássy úton (Hősök tere és a Bajza utca között), a Rippl- Rónai utcában (Délibáb utca és a Lendvay utca között). A lezárások miatt a BKV menetrendje is módosul, a 75-ös és a 79-es trolibusz, illetve a 16- os, a 20E, a 30 és 30E, a 105-ös, a 115-ös és a 979-es autóbusz is terelőúton közlekednek. Saválló tartályokat gyártanak Tatabánya. Pénteken átadták a Transport-Beton Kft. saválló tartályokat gyártó üzemét, melyben élelmiszeripari, vegyipari és bioetanolt előállító vállalkozások számára készítenek berendezéseket. A beruházás értéke 246 millió forint, ebből 100 millió pályázaton nyert támogatás. Az üzem már megkapta első megrendelését, egy Eger környéki borgazdaságba szállít tartályokat 113 millió forint értékben és tárgyalások folynak egy ausztriai szálh'tásról - mondta el az MTI-nek Harmatit Zoltán ügyvezető. A piacelemzés arra a következtetésre vezetett, hogy Magyarországon a közelmúltban 28 kis- és középvállalkozás nyert támogatást bioetanol-üzem létesítésére. A Transport-Beton ezekhez a beruházásokhoz kíván kapcsolódni a tartálygyártás elindításával - tette hozzá. Az üzemben 16 méter magas, négy méter átmérőjű tartályok készíthetők. A beruházással 16 új munkahely jön létre, a vállalkozás tervei szerint ebből a tevékenységből a következő 15 évben évente átlagosan 350 millió forint árbevétel származik. A Transport-Beton Kft. helyi, magyar tulajdonú társaság, 1991-ben alakult, mélyépítéssel és ipari csarnokok kivitelezésével foglalkozik. Nettó árbevétele a válság előtt 3,2 milliárd forint volt évente, jelenleg 1,3 milliárd forint. A foglalkoztatottak száma a tartálygyártó csarnok üzembe állításával 42 fő lesz. Budapest. Az európai integráció többsebességes jellege adottság, Budapest azt azonban el szeretné kerülni, hogy egy „strukturális kétsebességű” folyamat alakuljon ki - fejtette ki Magyar érdekérvényesítés és magyar prioritások az EU-el- nökség után címmel tartott előadásában a diplomata. Ne emelkedjenek olyan falak, amelyeket Magyarországnak nehéz átlépni - fogalmazott a Külügyminisztérium EU- ügyekért felelős helyettes államtitkára, utalva arra, hogy bár az ország kötelezettséget vállalt az eurózónába történő belépésre, ezt középtávon nem tervezi. A magyar gazdaság erős integráltsága miatt Magyarországnak jelentős érdeke fűződik az övezet stabilitásához - tette hozzá. Odor Bálint megítélése szerint az EU nagyon nehéz helyzetben van, még nem látni igazán, hogy az euróövezet problémáinak kezelése hová vezet. Az EU szerinte újabb fordulóponthoz érkezett történetében. Van esély arra, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a válságból, de ez nagy valószínűséggel az euróövezeten belüli szorosabb fiskális együttműködéssel fog járni. Októberben minden bizonnyal döntés születik arról, milyen új együttműködési keretek jönnek létre, és azok mely politikákra terjedhetnek ki - tette hozzá. Magyarország azonban nem érdekelt a fiskális koordináció fokozásában, így az adóharmonizációban való továbblépésben sem. Ugyanakkor nem akar úgy belépni az euróövezetbe, hogy a szabályok kialakításában nem vehet részt - mutatott rá. A diplomata kijelentette, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem fog támogatni olyan javaslatot, amely az adóharmonizáció fokozását szolgálná, „ez ugyanis nem felelne meg a magyar gazdasági érdekeknek". Kifejtette, tulajdonképpen nem adót, hanem adóalapot harmonizálnának, és ez megkötné a nyereség elosztásában azoknak a cégeknek a kezét, amelyeknek több országban vannak leány- vállalataik, az alacsonyabb társasági adót előíró országok helyzete nyilván romlana. Odor Bálint úgy látja, hogy rövid távon, az elkövetkező 3-4 hónapban az EU döntéshozatalában „kicsit háttérbe szorul" a közösségi módszer, és előtérbe kerül a kormányközi együttműködés, nagyobb szerepet kapnak egy kis számú tagállam megállapodásai. A magyar kormány mindenesetre átlátható döntéseket szorgalmaz - szögezte le. A helyettes államtitkár azt mondta, az első félévi soros magyar EU-elnökség sikeréről utólag akkor lehet beszélni, ha a megszerzett sok kapcsolatot, tudást és tapasztalatot a lehető legjobban a magyar érdekérvényesítés szolgálatába lehet állítani. Fontos, hogy a napirenden szereplő kérdésekben megjelenjenek a magyar szempontok - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a magyar szempontok érvényesítése két pillérre épül, egyfelől az európai értékek iránti elkötelezettségre, másfelől egy pragmatikus megközelítésre a 200-300 futó ügy alakításában. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ki kell választani a markáns magyar érdekeket érintő jogszabálytervezeteket, és a hasonló álláspontú országokkal együttműködni. Tulajdonképpen arról van szó, hogy Magyarország a számára problémás kérdésekben az európai színtéren is megpróbál választ találni. Másodfokon is életfogytiglan Szeged. Másodfokon is életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság pénteken azt a bajai férfit, aki egy fiatal nőt megmérgezett, majd egy másik áldozatát is megpróbálta megölni, hogy hozzájusson nagy összegű életbiztosításukhoz. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész, illetve a vádlott és védője is fellebbezett. A Szegedi ítélőtábla több emberen, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és más bűncselekményekben találta bűnösnek a 31 éves Merész Róbertét, aki legkorábban 30 év fegyház letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Mivel a táblabíróság az első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítéletéhez képest egy újabb csalási kísérletben is bűnösnek mondta ki a vádlottat, megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége. A tárgyaláson mind az ügyész, mind pedig a vádlott és védője is élt a másodfellebbezés lehetőségével, így az ítélet nem jogerős. Örökség díjak Budapest. Magyar Örökségdíjat kap 70. „születésnapján” a Budapest kórus is. A szombati ünnepségen hat kitüntetést adnak át az idei őszi jutalmazottaknak. A negyedévente odaítélendő elismeréseket ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kapják az arra érdemesek, a díjátadó 11 órakor kezdődik. A Bárdos Lajos alapította, jelenleg Virágh András orgonamű- vész-karnagy által irányított Budapest kórus a zenekari és az a'capella karénekművészet ápolásáért részesül a kitüntetésben. A díjazottak között van Magyaródy Szabolcs Kanadában élő közíró, neki magyarságszolgálatáért ítélték oda az elismerést. Ablonczy Lászlót szintén kitüntetik a magyar nemzeti színjátszás értékeinek védel- mezéséért. Hauszmann Alajos Budapest építészeti arculatának meghatározó alakításért kapja a díjat, Rieger Tibor szobrászatéért, Kelemen Lajos pedig Erdély múltbeli emlékeinek ápolásáért, őrzéséért. A Budapest kórus vasárnap este nyolc órától jubileumi koncertet ad Virágh András vezényletével a Szent István Bazilikában. Műsorán Kodály Zoltán Budavári Te Deuma és Liszt Ferenc Koronázási miséje szerepel. Az idén decemberben még részesülnek arra méltók Magyar Örökség-díjakban. mir) Hí rfelhasználó^,,^^
