Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-02 / 204. szám

6 2011. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK NAGYVILÁG - TUDOMÁNY Zamatos borok a komótos étkezés társaságában ígéretes a rákellenes vírus London. Az első sikeres tesztjein van túl az a „méretre szabott” ví­rus, amely a véráramba fecsken­dezve képes kiválasztani a célba vett ráksejteket a testben. A Nature tudományos magazin legfrissebb számában megjelent eredeti tanulmány szerint a kis méretű, 23 ember bevonásával zajlott klinikai kipróbálás során a vírus csak a daganatot támad­ta meg, miközben békén hagyta az egészséges szöveteket. Pandaürülékből bioüzemanyag Washington. A pandák ürüléké­ben lévő baktériumok hatéko­nyan bontják le a növényi anya­gokat, ezt a tulajdonságukat ér­demes lenne a biomasszából tör­ténő tüzelőanyag-gyártásban hasznosítani - idézte amerikai kutatók megállapítását szerdán a ScienceDaily című ismeretter­jesztő portál. Az amerikai kémiai társaság denveri konferenciáján ismertetett tanulmány szerint a pandák ürülékében lévő baktéri­umok vizsgálata segíthet abban, hogy a nyers növények lebomlá­sa optimális legyen a bioüze­manyagok előállítása során. A fű­ben, növényi szárban és fafor­gácsban lévő lignocellulóz lebon­tása nehéz. E folyamatot könnyít- hetné meg a pandák ürülékéből elkülönített baktériumok alkal­mazása, hiszen a pandák emész­tőrendszerében található mikro­organizmusok sikeresen bontják le a növényi cellulózt. A vadon élő pandák étrendjében 99 szá­zalékot tesz ki a bambusz, na­ponta akár tíz-húsz kilogrammot is megeszik a növényből - levél­lel, szárral, hajtással együtt - egy felnőtt állat. Ashli Brown és munkatársai a Mississippi Álla­mi Egyetemről a memphisi állat­kertben gyűjtöttek néhány hím és nőstény pandától származó mintákat, amelyek összetételét laboratóriumban elemezték. Többféle baktériumfajt is sike­rült azonosítaniuk, amelyek ké­pesek lebontani a fát. A kutatók becslése szerint a panda bélbak­tériumok a növényi biomassza J akár 95 százalékát képesek egy­szerű cukorrá lebontani enzimje­ik segitségével. E baktériumok felhasználása a bioüzemanyagok eddiginél gyorsabb, tisztább és olcsóbb előállításához vezethet. Szentendreiudapest Zamatos bo­rok a komótos étkezés társaságá­ban a szüreti hagyományokkal együtt jelennek meg a Borünne­pen a szentendrei skanzenben szeptember 3-án, szombaton és 4-én, vasárnap. Ahogyan az lenni szokott, ez a rendezvény családi eseménye és egyben előfutára az idén 20. születésnapját ünneplő budavári borfesztiválnak, amely szeptember 7. és 11. között kerül megrendezésre. A szüret kezdőnapja a 18-19. században meghatározott volt a városi és községi tanács, hegyköz­ségi elöljáróság, s nem utolsósor­ban a földesúri járandóság szedé­sének rendje és módja alapján. A szüret - mint a nagy társas mun­ka - kezdési időpontja tájanként és a szőlőfajták érési ideje szerint eltért. Eger környékén már szep­tember 29-től, azaz Mihály napjá­tól, de például Tokaj-hegyalján csak október 28-tól kezdődtek el a szőlőfürtök begyűjtésének mun­kálatai. A színes programokat, a boros kiállítókat és kézműveseket a fel­földi mezőváros tájegység és a mellette elterülő, a májusban „Az év kiállítása”^ díjjal jutalmazott észak-magyarországi falu tájegy­ség látja vendégül. Idén 23 csalá­di pincészet kínálja illatos és za­matos kézműves borait a nemes nedűre szomjazóknak, akik akár borsátraktól borsátrakig sétálva 8 különböző borkóstoló-útvonalat is végigjárhatnak. Ezeken az útvo­nalakon gondoltak a fiatal leá­nyokra és az érett asszonyokra, a legényekre és a kifinomult ízlésű urakra, a gyermekekre, akik fel­nőtteknek érzik magukat, és a fel­nőttekre, akik gyermekeknek ér­zik magukat. Külön útvonal ké­szült konyhazsonglőröknek és nagyivóknak is. A minőségi ma­gyar borokat a Pannónia Női Bor­rend jelenléte szavatolja. A borkóstolás ezúttal a 2 napos ünnepen Slow Food mozgalom­mal kapcsolódik össze, mely a skanzenes pihenés, lazítás és las­sítás szellemében a Fast Fooddal szemben tette le névjegyét A cél - amint a nevében is benne foglal­tatik - a lassú, az ételek elkészíté­sére, az alapanyagok beszerzésé­re odafigyelő étkezés. A Slow Food udvar (Budapest Central, kistér­ségek: Tokaj, Pécs-Pannónia, Kis­kunság) megannyi programja kö­zül kifejezetten ajánljuk kedvcsi­nálóként az íznevelést, ahol a kér­dés, hogy ráismerünk-e az ízre, ízekre bekötött szemmel? A fesztivál nélkülözhetetlen, jó hangulatú programeleme a Ki a „Bor-ász”? családi vetélkedő, ahol családok és baráti társaságok egy­másnak feszülve tehetnek tanúbi­zonyságot rátermettségükről, lele­ményességükről és ügyességük­ről a szüreti munkákat illetően. A már elnevezésükben is humoros feladatok repertoárjában szerepel például „A présházban must cso­rog” vetélkedő, ahol a pincék és a csűröskert közötti domboldal aljá­ban óriási csúzlival kell eltalálni a hordóformájú bábukat, míg a csa­lád többi tagja a kereplőkkel han­gos zajt csapva próbálja elijeszte­ni a tolvaj „madarakat”. A „Kezed, lábad mozogjon!” feladatban a domboldalban, a szőlőtőkék kö­zött időre kell összegyűjteni a sző­lőfürtöket a puttonyba. Ezenkívül persze egyéni játékokkal is várjuk az érdeklődőket, lesz óriás ma­lomjáték, cruquet, csúzlizda és nemcsak a legkisebbek, hanem a jó kedélyű felnőttek is egy-két po­hár bor után próbára tehetik egyensúlyérzéküket a gólyalába­kon és az üveges táncban. A kéz­műves foglalkozások keretében előkerül a csömöszölés, a palack- befonás, és természetesen a ma­dárijesztő és egyéb zajkeltő eszkö­zök készítése. Mindemellett megszemlélhetek a szőlő feldolgozásának és tárolá­sának, valamint a mustnyerésnek a hagyományos eszközei (pince­tok láda, lopó, bálványos, végor­sós prés) és módjai (csömöszölés, préselés). A táncegyüttesek és ha­gyományőrzők a szürethez kap­csolódó változatos műsorral lép­nek fel, szombaton szinte kötelező bekapcsolódni a Lajta néptánc­együttes műsorába, ahol a szüret szokásai elevenednek meg, s mi­után ünnepi díszbe öltöztek a lá­nyok, elkészültek az ékes hajfo­natok, szőlőtaposással, szüreti ko­szorúdíszítéssel kezdetét veszi a hangos, világraszóló felvonulás, vasárnap pedig a novaji dalkör ha­gyományőrző tagjai énekeltetik és vendégelik meg rétessel és a messze földön híres óriáskaláccsal a portájukra tévedőkeL Hotyek Attila kádármester be­mutatója mellett a tállyai házat Fa­bula László, Magyarország legif­jabb cipészmestere veszi birtok­ba, aki különböző, elegáns lábbe­lik készítési titkait tárja a vendé­gek elé. Szombaton nem mindennapi kádártánc látható, a hejcel pincében a kőszegi hegy­község borosgazdáival nyílik lehe­tőség hűsölni és beszédbe elegyed­ni, akik a több száz éves hagyo­mányra visszatekintő szőlőjövés szokását is a látogatók elé tárják. Mindkét nap 11,13 és 15 órától rendhagyó tárlatvezetések indul­nak „Borok és borvidékek”, vala­mint „Borkorcsolya” címmel, ame­lyeken a rendezvénynek helyet adó két tájegység borospincéi tá­rulnak a tudásra és egy-két finom korty borra szomjas látogatók elé, illetve az Italhoz illő falatokról és a konyháról is szó lesz. A fesztivál záróakkordjaként vasárnap 16 órától 17 óráig az Analóg Cuvée ad koncertet. Néhány jó tanács a szüretelőknek Sose kezdjük borivással a napot, a reggeli bor megfekszi a gyomrot, rátelepszik a mozgásközpontunkra, és kettős látás is ki­alakulhat. Tapasztalt szüretelő törkölypálinkával indítja a reggelt, féldecis kiszerelésben, ennek kiváló az értágító hatása, meg a muslincák sem jönnek ránk annyira, mint bor esetében. A lopót mindig kézzel fogjuk, így szabad kezünkkel megtámaszthatjuk szüretelő társunkat. A pincelépcsőre ne feküdjünk le aludni, mert átesnek rajtunk poharastól, lopóstól. Reggelre kelve ne ijedjünk meg a táskás szemű, piros orrú embertől a tükörben. Megvan szegénynek a maga baja... Hűtlenek a britek a pubokhoz Kertész Róbert London. A recessziótól és a ma­gas adóktól gyötört britek kö­zül egyre kevesebben látogat­ják a pubokat, és aki még betér néha a nemzeti intézménynek számító ivókba, az is mind ke­vesebbet hagy a kasszában. A brit sör- és pubszövetség friss felmérése kimutatta, hogy egy- egy brit felnőtt jelenleg havon­ta átlagosan 4,3 alkalommal lá­togatja meg kedvenc kocsmá­ját, jóllehet a pubok népe ta­valy még fejenként és havonta 5,3 esetben szánta el magát egy sörözésre. Még drámaibb a fogyasztás visszaesése: a pubok mellett még kitartók egy-egy látogatás alkalmával átlagosan 15,08 fontot (4500 forint) isznak el a tavalyi évre jellemző 17,88 fontos (5400 fo­rint) fogyasztás helyett. Ez egy év alatt 16 százalékos vissza­esés. A szövetség szerint mind­ezért elsősorban a szeszek „mértéktelen” adóztatása a fe­lelős. Nagy-Britanniában a sört és a bort nyolcszor magasabb adó terheli, mint például Fran­ciaországban. Ilyen körülmé­nyek közepette hetente átlago­san 26 pub húzza le végleg a redőnyt; igaz, a 2008-2009-es recesszió mélypontján hetente 53 Ivó volt kénytelen bezárni. Nagy-Britanniában jelenleg va­lamivel több mint 52 ezer pub működik. A magas és egyre emelkedő adók ellen - egyelő­re eredménytelenül - a brit pubok már évekkel ezelőtt fel­lázadtak: 2008-ban több száz kocsma egyszerűen kitiltotta a, Munkáspárt vezette akkori kormány pénzügyminiszterét, Alistair Darlingot. Darling a 2008-as pénzügyi év költségve­tésében - hivatalosan a fékte­len ivászat terjedése elleni kor­mányzati fellépés jegyében - komoly mértékben megemelte a sör- és a borfélék, valamint a skót whisky jövedéki adóját. A pubok különösen ez utóbbit tartották megbocsáthatatlan bűnnek, tekintve, hogy Darling maga is skót, és köztudottan kedveli a whiskyt. így nyilván nem volt véletlen, hogy az ak­kori pénzügyminiszter kitiltá­sát éppen saját edinburghi vá­lasztókerületének egyik pubja, a Utopia kezdeményezte, és az ötletből gyorsan országos kam­pány lett. „Elképzelhetetlen” csillagot találtak Berlin. „Elképzelhetetlen” csillagot fedezett fel a világegyetem peremén egy nemzetközi kutatócsoport: az SDS J102915+172927 kata­lógusjelű objektum tizenhárommilliárd éves, vagyis az ősrobbanás után mindössze hét- százmillió évvel született, és megkérdőjelezi az elfogadott csillagképződési elméleteket. A korai univerzum hidrogénből, hélium­ból, valamint „kevéske” lítiumból állt, min­den más, nehezebb, az asztronómusok által fémeknek nevezett elem a csillagok első nemzedékében lezajló termonukleáris fúzió során keletkezett - olvasható a Space.com íhttp://www.space.coml űrkutatási hírpor- tálon, amely ismertette a felfedezésről a Nature legújabb számában megjelent tanul­mányt. A szén, oxigén és a nitrogén a csilla­gok első nemzedékének „erőszakos” halála, szupernóvaként történő ellobbanása során szóródott szét az univerzumban, lehetővé té­ve „tartósabb” csillagok megszületését. Kom­puteres szimuláció segítségével a tudósok meghatározták a különböző elemek minimá­lis szintjét, amelynél elégséges tömeg kelet­kezik ahhoz, hogy gravitációs ereje „egybe­rántsa” a csillagot. A nemzetközi kutatócso­port Elisabetta Caffauval, a Heidelbergi Egye­tem csillagászával az élen egy évtizeden át „pásztázta” az égboltot „fémszegény” csilla­gok után kutatva.- Ezek az objektumok a kezdetleges univer­zum relikviái: vegyi összetételük a korabeli csillagképződési folyamatok fosszilis lenyo­mata - hangsúlyozta Caffau. A kutatók a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) digitális égboltfel­mérési program keretében készült felvételek­ről komputer segítségével választották ki a több százezer lehetséges objektum közül a húsz legígéretesebb csillagot, majd ezeket a Chilében működő Európai Déli Obszervatóri­um (ESŐ) nagyon nagy teleszkópjával (VLT/ Very Large Telescope) vizsgálták. - Ezek igen távoli, következésképp nagyon halovány csil­lagok - jegyezte meg a heidelbergi csillagász. A most felfedezett az SDS J102915+172927 ve­gyi összetételének az elemzése kimutatta, hogy az objektumnak a csillagok első nemze­dékének szupernóvaként való felrobbanása „adott életet”. Mint Caffau kifejtette, az SDS J102915+172927 katalógusjelű csillagnak, amely csaknem kizá­rólag könnyű elemekből áll, tulajdonképpen nem is lenne szabad léteznie, hiszen a közkele­tű elmélet szerint a szén és az oxigén az „alap­anyagok” lehűtéséhez szükségesek, hogy a csök­kenő hőmérséklet következtében „összeeső” gá­zokat „beszippanthassák” a csillagok.- Kutatásaink megmutatják, hogy a világ- egyetem nagyon kezdetleges vegyi összetéte­le mellett hogyan zajlott az alacsony tömegű csillagok képződése - emelte ki a csillagász, hozzátéve, hogy bár szokatlan az objektum összetétele, nem lehet kizárni, hogy több kor­társa is létezik, amelyek keresését a kutatócso­port folytatni fogja a következő években. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, amely során a csillag luminozitása néhány hónapon keresztül egy átlagos galaxiséval vetekszik. Sikeres a biztonságossági teszt London. A következő szakaszá­ba léphet a szélütés kezelésére ‘ szolgáló idegi őssejtek világvi­szonylatban első klinikai pró­bája, miután biztonságossági tesztjét sikeresnek minősítette egy független bizottság - adta hírül a BBC honlapja. A kipró­bálásba bevont három páciens állapotát azután értékelték a szakemberek, hogy a glasgow-i közkórházban, a Southern General Hospitalban őssejteket fecskendeztek agyukba. A bi­zottság állásfoglalása szerint nem léptek fel mellékhatások a kezelés következtében. Az érté­kelés utat nyit a terápia széle­sebb körű próbáinak megkez­désére a szélütésen átesett pá­ciensek körében. A kezelést ab­ban a reményben végzik, hogy az őssejtek segítenek megújíta­ni a károsodott agyszövetet. A klinikai próbákat Keith Muir, a Glasgow-i Egyetem professzora vezeti, aki azt nyilatkozta, hogy elégedett az eddigi eredmé­nyekkel. Hangsúlyozta, hogy a szélesebb körű alkalmazás előtt nagyon fontos meggyőződ­niük arról, hogy a terápia biz­tonságos a páciensekre. Tavaly novemberben jelentették be, hogy skót orvosok a ReNeuron biotechnológiai céggel együtt­működve őssejtekkel kezeltek egy szélütésen átesett idősebb férfit, aki elsőként részesült az úttörő terápiában. Azóta továb­bi két páciensnél alkalmazták a terápiát. i i I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom