Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-16 / 216. szám

8 2011. SZEPTEMBER 16., PENTEK ELETMOD Tanulható« az íráskészség? Szakemberek vitatják, so­kakban pedig kétségeket ébreszt, vajon tanulható-e az íráskészség. Amennyiben az irodalom ol­daláról közelítünk nagyon kifi- j nomult szépérzékkel kell társul- | nia ahhoz, hogy maradandót al- | kothassunk, hogy a szöveg mö­gött az érzelmek mellett nyilván­valóvá váljon az írói tudatosság. A technika gyakorlásához és fejlesztéséhez most ősztől a Ma­gyar író Akadémia immáron 6 éve sikeresen működő szépíró­mesterkurzusa is hozzájárul. A Magyar író Akadémia nem hagyományos egyetemi képzés, hanem egyfajta mesterkurzus, ahol lehetőség nyílik az iroda­lom professzionális művelőivel való találkozásra, konzultációra, az íráskészség fejlesztésére, va­lamint a szépírói ambíciók értő, fejlődést segítő közegben való gyakorlására. Az előadások az íróvá válás fo- j lyamatáról, az írás születéséről és kulisszatitkairól, a személyes életútról, tapasztalatokról szól­jr nak. A szemeszter célja, hogy testközelbe hozza a kortárs iro­dalom legismertebb képviselőit, illetve bepillantást engedjen az írók műhelytitkaiba, élményei­be, tapasztalataiba. A hallgatók folytathatják tanulmányaikat a mesterkurzus második sze­meszterén, mely kisebb létszá­mú csoportokkal indul, és az ok- | tatás gyakorlatcentrikus órák | keretében zajlik kortárs írók ve­zetésével. Itt már a Magyar író Akadémia hallgatói mutathatják meg: ők hogyan írnak! Hogyan őrizzük meg szemünk egészségét? A szemünk az egyik legösszetet­tebb érzékszervünk, amelynek megóvásával még mindig nem tö­rődünk eleget. Erre a tényre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2000 óta a látás világnap­ján keresztül is szeret­né felhívni a figyel­met. sa a mozgásszer­vünk, a keringé­sünk mellett a szem védelmét is szolgálja. Az október második csütörtökén megrende­zett jeles nap arra mutat rá, hogy a látásromlás, il­letve a vakság megelőz­hető, és - mint oly sok más betegség esetében - a prevenciót és a rendszeres szűrővizs­gálat fontosságát állít­ja a középpontba. A sze­münk épségének megőr­zésére dr. Nagy Mária, a Budai Egészségközpont szemészorvosa is ad né­hány hasznos tanácsot.- Az egészséges szem elengedhetetlen a teljes élethez, a tanuláshoz, a biztonságos autóvezetés­hez, a panaszmentes munkavégzéshez. Látá­sunk az életkorral romlik, de páros szerv lévén sok ember nem ész­leli, hogy rosszul lát például az egyik szemével. Holott korai felismerés esetén számos betegség megelőzhető vagy eredményesebben kezelhető lenne - mondta a doktornő. 7 tipp a szem egészségének megőrzésére: • 1. Rendszeresen vegyünk részt szű­rővizsgálaton! Á szemünket minden­képp vizsgáltassuk meg évente egyszer szakorvossal, hogy a „rejtett” problémá­inkat a szakorvosok időben felfedezzék és kezeljék, így az esetleges jövőbeni pa­naszainkat megelőzhessék! • 2. Különösen fontos a rendszeres szünetek beiktatása, főleg azoknak, akik egész nap számítógépes munkát végeznek. Az óránként beiktatott pár perces szünetek során a szoba távolab­bi pontjaira történő fixálás/nézés, a fel­állás, a végtagok megmozgatása, a meg­felelő mennyiségű folyadék fogyasztá­• 3. Amennyiben a szemészorvos megállapította a szem szárazságát, ak­kor a további panaszok megelőzése, ke­zelése érdekében használjunk nedvesí­tő műkönnycseppet vagy szemgélt! A szemszárazság gyakori probléma, ame­lyet a számítógép előtt végzett munka, a klímaberendezések állandó használata fokozhat. A számítógép előtt sokszor annyira koncentrálunk, hogy „elfelej­tünk" pislogni (normál esetben 5-10 má­sodpercenként pislogunk), a nem kellő gyakoriságú pislogás pedig különböző panaszokat okozhat. Mivel a szem egyik legfontosabb védőmechanizmusa a könnyfilm létrehozása és fenntartása, így a könnyfunkció romlása számos kel­lemetlen tünettel jár. Okozhat szemki- pirosodást, égő, szúró érzést, a szemben tompa nyomásérzést, a szem akár fény- érzékennyé válhat, hamar elfárad, és a panaszok tartós fennállása akár rossz általános közérzethez is vezethet. A szemszárazsághoz hozzájárulhatnak a cigarettafüst, a légszennyezettség mel­lett bizonyos gyógyszerek is (például: antihisztaminok, antidepresszánsok vagy vízhajtók), így ezek szedésének is­merete elengedhetetlen a szemészorvos számára. • 4. Fogyasszunk a szemre jótékony hatással lévő vitaminokat, tápanyagokat és ásványi anyagokat! Az antioxidánsok késleltetik a szem öregedési folyamatát, így a látás romlását is. Étrendünk legyen A-, C-, E-vitaminban, valamint béta-karo- tinban, cinkben és szelénben gazdag. A- vitamin a tengeri halakban, a tojássárgá­jában, a májban, C-vitamin a citrusfélék­ben, a paprikában, a savanyú káposztá­ban, E-vitamin a növényi olajokban talál­ható nagy mennyiségben. A sárga- répa, spenót, kelkáposzta, sárgadinnye a béta- karotin, a marhahús, a lencse, a tökmag a cink, a tengeri állatok és a teljes kiőrlé­sű gabona pedig a szelén értékes forrásai. • 5. Hordjunk a látásunknak megfele­lő szemüveget, kontaktlencsét! Fontos, hogy a lencse optikailag tökéletes le­gyen, és megfelelően korrigáljon. Bár­mely panasz esetén konzultáljunk szem­orvossal! • 6. A káros UV-sugarak kiszűrése ér­dekében viseljünk megfelelő UV-védelmet biztosító napszemüveget, UV-szűrős szem­üveget, kontaktlencsét! A káros UV- sugarak hosszú távon a szem környékén lévő bőr rosszindulatú elváltozásaihoz, kö­tő- és szaruhártya-gyulladáshoz, kúszóhá­lyog kialakuláshoz, emellett szürke hályog vagy akár a szem maradandó látásromlá­sát eredményező ideghártya elfajuláshoz is vezethetnek. • 7. A látásromlás nem csak szemé­szeti probléma miatt alakulhat ki, a hát­térben más betegség is meghúzódhat! A látásélesség változása mögött cukorbe­tegség, magas vérnyomás, vagy a szerve­zet más pontján lévő gyulladás (fogásza­ti, urológiai, vagy akár reumás ízületi gyulladás) is állhat. Panasz esetén tehát forduljunk szakorvoshoz! Hat óra az iskolában, három óra a képernyő előtt A 10-12 éves magyar gyerekek naponta átlagosan három órát töl­tenek tévénézéssel vagy számítógépezéssel, tízből egy diák nem ebédel napi szinten, 15%-uk pedig minden nap fogyaszt gyorsét­termi ételt - derült ki a Nestlé NUTRIKID-kutatásából, amelyben a programban résztvevő, illetve nem résztvevő gyerekek egészsé­ges életmóddal kapcsolatos tudását és attitűdjét vizsgálták. Vidéken nyitottabbak a gyerekek ar­ra, hogy tanuljanak az egészségről, de országszerte tudatosabban gondolkod­nak a helyes táplálkozásról, megfelelő mozgásról azok, akik részt vettek a táplálkozási oktatóprogramban. Az ötödik-hatodikos korosztálynál nőtt a rendszeres étkezés fontosságának is­merete a NUTRIKID-program hatásá­ra: ezt tízből kilenc gyerek fontosnak tartotta az év végére; emellett csökken­tek a tárgyi tévedéseik is. Kevesebben gondolják, hogy azért kell enni, hogy jóllakjunk, viszont többen mondták, hogy az evés az energiapótlás miatt is nagyon fontos. OÍyan szülőket is megkérdeztek, akiknek 10-12 éves gyerekeik vannak. A szülők válaszaiból kiderült, hogy ugyan többet mozognak, de több időt töltenek képernyő előtt a gyerekek, mint ahogy azt szüleik gondolják. A gyerekek gyakoribb sportolásról szá­moltak be, mint a szülők: tízből három vallja, hogy minden nap legalább egy órát sportol, ezzel szemben pusztán a szülők 13%-a gondolta ezt a rendszeres­séget. A szülők alulbecsülik a gyerekek tévénézési és számítógépezési szoká­sait is: míg a gyerekek átlagosan na­ponta 3 órát töltenek képernyő előtt, addig a szülők ezt csak 2 órának ér­zékelik. Szembetűnő a különbség a gyorsét­termi ételek fogyasztásának megítélé­sében is. Míg a gyerekek 15%-a na­ponta eszik pl. hamburgert vagy piz­zát, ezzel pusztán szüleik 1%-a van tisztában. Tudatosabbak és árnyaltabb gon­dolkodásúak az egészséges életmód terén azok a tanulók, akik korábban részt vettek a NUTRIKID-programban - ez derült ki a nyolcadikosok vála­szaiból, amelyben az ismeretanyag hosszú távú hatását vizsgálták. A tet­tek mellett az egészségről való gon­dolkodásban is lettek eredmények: a gyerekeknek 24%-a gondolja azt, hogy nincsen szüksége arra, hogy minden nap főtt ételt egyen, akik nem tanul­ták a programot, 35%-ban mondták ugyanezt. Vidéken sikeresebb a prog­ram: jobb válaszokat adtak a lexikális kérdésekre az itteni tanulók.- Ez annak köszönhető, hogy vidé­ken erősebb közösségformáló, közös- ség-összetartó hatása van a program­nak. A gyerekek szívesen tanulnak dél­utánonként kiscsoportokban az egész­séges táplálkozásról, és így hasznosan töltik a szabadidejüket - mondta Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Orszá­gos Szövetségének elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom