Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-15 / 215. szám

6 2011. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK ORSZÁG-VILÁG Kiállítása cserkészmozgalomról Révkomárom-Pozsony-Budapest. A visegrádi négyek országai­nak cserkészmozgalmait mu­tatja be az a kiállítás, amely szeptember 23-ig látható a révkomáromi Duna Menti Mú­zeumban. A tárlat a hőskorsza­kot és a rendszerváltás utáni újrakezdést egyaránt doku­mentálja - mondta el az Új Szó című pozsonyi napilapnak Csémi Szilárd, a kiállítás ötlet­gazdája, a szlovákiai magyar cserkészszövetség elnöke, ki­emelve, hogy a visegrádi orszá­gok cserkészszövetségei között hagyományosan jó az együtt­működés, amit a kiállítás is bi­zonyít. A tárlókban kordoku­mentumok és eddig Szlovákiá­ban még be nem mutatott fény­képek mellett jelvények, törté­nelmi zászlók, világtalálkozó­kon szerzett ereklyék és fest­mények is láthatók. A cserkész- táborok hangulatát pedig terep­asztal viszi be a múzeum falai közé. A cserkészmozgalom 1907-es angliai indulása után hamar követőkre lelt az Oszt­rák-Magyar Monarchia terüle­tén is. Az I. világháborút köve­tően pedig Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyar- országon is komoly tömegbá­zisra tett szert. DELKELET-AZSIAIARANYMUZEUM Budapest. Buddha-szobor Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumának délkelet-ázsiai népek és vallások elnevezésű kiállítótermé­ben. Mintegy 1500 négyzetméternyi kiállítótérrel nyílik meg szeptember 17-én, szombaton a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymú­zeum. A magánerőből létrehozott budapesti kiállítóhely csaknem ezer, aranyból készült műtárggyal, teázó-wunderkammerrel és ázsi­ai szoborkerttel várja a látogatókat. Az újonnan megnyíló múzeumban nemesfém - többségében arany - műtárgyakkal mutatják be Délkelet-Ázsia elmúlt kétezer évének ötvösművészetét, ezek mellett további ezer drágakő, bronz, porcelán, elefántcsont, kő és fajansz műalkotás kapott helyet az állandó kiállításban. MTI Egyre „gazdagabb" szegényekből Washington. Egyre „gazda­gabb” szegényekből az Egye­sült Államok: számuk 46 milli­óra duzzadt 2010-ben. Erre fel­tehetően még soha nem volt példa, legalábbis 1959 óta biz­tosan nem, amikor az ameri­kai kormányzat elkezdte köz­zétenni az ilyen jellegű számí­tásait. A szegények hányada is emelkedett, méghozzá a leg­magasabbra az utóbbi 18 év­ben: tavaly 15,1 százalék volt azok hányada, akik a szegény­ségi küszöb alatt éltek. A határ négytagú - kétszülős, két­gyermekes - család esetén 22 ezer 314 dolláros éves (körül­belül havi 370 ezer forintos) jövedelem. Egyedül élő esetén 11 ezer 139 dollár. A szegé­nyek száma és hányada negye­dik éve emelkedik töretlenül, 2009- ben 14,3 százalékos volt az arány. Az amerikai háztar­tások összességének átlagát tekintve is apadt a jövedelem 2010- ben: 2,3 százalékkal 49 ezer 445 dollárra mérséklő­dött (nagyjából havi 830 ezer forintnyira). A súlyosbodó sze­génység a gyerekeket sújtja a legnagyobb arányban: a 18 év alattiaknak már a 22 százalé­ka él a küszöb alatt, 2009-ben a ráta 20,7 százalékos volt. Lejtőn a társasági adó Alig kétmillió a „rendes” szja-fizető: az adózók majdnem fele minimálbér alatti jövedelmet vallott be Társasági adózás - főbb számok j ^..(milliárd forint) ^ ■ a cégek összes értékesítésének nettó árbevétele ■■ a cégek költsége és ráfordítása A társaságiadó-bevétel Fokozott ellenőrzésekre kell számítani a jövőben az áfa te­rén az uniós bírósági ítéletből fakadó jogszabály-módosítás­sal párhuzamosan. Míg az emiatt a cégeknek visszajáró összeg egyszeri tétel a büdzsé számára, társasági adóból év­ről évre csökken a költségve­tés bevétele: az idén a 2007-es- nek bő felére számít az állam ebből az adónemből. Kiss Roland Még mindig a válság jegyében telt a magyarországi cégek élete tavaly, legalábbis erről tanúskod­nak a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal (NAV) 2010-ről szóló, tegnap bemutatott adatai. Ennek egyik jele, hogy a költségek és ráfordí­tások nagyobb arányban nőttek, mint a bevételek. Tovább erősö­dött a magyar gazdaság régóta kifogásolt dualitása is: a nagyvál­lalatok árbevétele ugyanis tavaly is tovább emelkedett, a kisebb cégeké azonban csökkent. Az összes nyereség felét a nagyvál­lalatok termelték meg, holott ők csak a társas vállalkozások 3,2 százalékát képviselik. Míg tavaly a belföldi értékesí­tés közel 2 százalékkal csökkent, az exportértékesítés 22,7 száza­lékkal tudott bővülni. Az idén ép­pen az okoz - többek között költ­ségvetési - nehézségeket, hogy ez utóbbi húzóerő is kifulladóban van. Fontos ugyanakkor, hogy a magyar cégek elsődleges bevételi forrása még mindig a belföldi ér­tékesítés: ennek aránya 68 száza­lék volt tavaly, míg az export 27 százalékot képviselt. A 381 292 kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózó beval­lásának vizsgálata során a NAV arra jutott: a cégek üzemi ered­ménye tavaly 1,6 százalékkal csökkent, és tetemes mínuszt okoztak számukra a pénzügyi műveletek is. Utóbbiak közel 390 milliárd forintot faragtak le a cégek eredményéből, ez még a 2009-es mínusznál is több, mintegy kétharmadával. A költségvetési bevételeket is érzékenyen érinti a vállalkozá­sok válsága: a 2007-ben még 510 milliárd forint feletti társa­ságiadó-bevétel tavaly már csak 343,3 milliárdot tett ki, a Nem­zetgazdasági Minisztérium pe­Átcsoportosításokkal készül a NAV arra, hogy az ellenőrzések hatékonyságá­nak növelésével áfabevételi többletet tudjanak felmutatni a kormány elvárásának megfelelően. Az adóható­ságra az európai bírósági ítélet is további feladatokat ró az idén. A ki nem fizetett beszerzésekre jutó, immár a cégeknek visszatérítendő áfa visszautalására külön bevallási lapot készítenek. A „pénzügyileg nem rende­dig az idén 288 milliárdra szá­mít. A csökkenésben természe­tesen az adómérséklésnek (a 10 százalékos kedvezményes kulcs kiterjesztésének) is szerepe van, a NAV kimutatása szerint ez ta­valy bő 50 milliárd forintot csí­pett le a bevételekből. A magánszemélyek adózása zett" kitétel ugyan az eddigi áfabevallásokban is szere­pel, Varga Árpád elnökhe­lyettes elmondása szerint azonban ez a sor több jog­címet is takarhat. így részle­tes kimutatás szükséges ar­ról, pontosan mekkora ösz- szeg jár vissza a cégeknek az eddigi korlátozás hatá­lyon kívül helyezésével. Csak e nyilatkozatok alapján derülhet ki az is, valóban 250 milliárd forintnyi tételről van-e szó. | ÁRBEVÉTEL ÉS ADÓTEHER Forrás: NAV (milliárd forint, 2010) Nettó Export­Társa­árbe­árbe­sági vétel vétel adó fiz. Mikrováll. 9 023 588 67,4 Kisváll. 9 239 1 086 51,9 Közepes váll. 9 304 2 206 49,8 Nagyváll. 38 469 14 688 174,3 sem mutat túl szívderítő képet. Az úgynevezett külön adózó jöve­delmek tavaly csökkentek, az osztalékból származó bevételek az előző évi harmadára estek vissza. Tavaly összesen 3,740 millió fő vallott be munkavi­szonyból származó jövedelmet, ebből 1,258 millió adózó azon­ban a minimálbérnek megfelelő vagy annál is alacsonyabb éves keresetről adott számot. Utóbbi kör az összes személyi jövede­lemadó csupán 1,8 százalékát fi­zette be. A személyi jövedelem- adózás terén tehát - a közszféra mintegy 750 ezer fős létszámát is figyelembe véve - az a szomorú kép rajzolódik ki, hogy 1,7-1,8 millió ember tart el tízmilliót. Tavaly egy adózónak 1,4 milli­árd forintnyi keresete származott munkaviszonyból, ezzel ő lett a rekorder. Ennél is többet keresett azonban az a magánszemély, aki 1,7 milliárdos forrásadó-köteles jövedelemről számolt be. A top száz szja-bevallónál egyébként átlagosan 519 millió forintos éves jövedelem keletkezett. Az idén bő hárommilliárd fo­rintnyi adókötelezettséget vallot­tak be a 98 százalékos, végkielé­gítéseket terhelő különadó jegyé­ben magánszemélyek - közölte a NAV tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Árpád, a szervezet elnök- helyettese. Jelentős összeget, mintegy 800 millió forintot érin­tenek azonban a folyamatban lé­vő könnyítési eljárások. Körülbe­lül 600 fő pedig nem adott szá­mot ilyen adókötelezettségről, holott a munkáltatói adatok sze­rint erre köteles lett volna. Ilyen esetekben a következő hetekben kerül sor a NAV ellenőrzésére. Megadóztatná a kormány az online játékokat is ELŐRELÉPÉS. Két héten be­lül kerül a kormány éjé az on­line sJÁVencsejátékok' meg­adóztatásáról szóló tervezet - közölte tegnap Szíj jártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Ma- tolcsy György nemzetgazdasá­gi miniszter tegnap az Ország- gyűlés sport- és turizmusbi­zottságának ülésén ehhez még hozzátette: az online szeren­csejátékok megadóztatása nem lesz egyszerű, mivel technikai­lag nem könnyű a kivitelezése, ugyanakkor jogos igénye min­den kormánynak. A kabinet a nemzetközi gyakorlat, vala­mint az európai uniós tapaszta­latok alapján készíti el a jövő év elején hatályba lépő jogsza­bályokat. A Sportingbet tegnap üdvö­zölte a magyar kormány ez- irányú törekvéseit. A világ egyik vezető, a londoni tőzsdén is jegyzett online fogadóirodája lapunknak eljuttatott közlemé­nyében úgy fogalmaz: ez a fel­vetés egy szabályozott piac ké­pét vetíti előre, a liberalizált pi­ac pedig mind az államnak, mind a játékosoknak előnyös, hiszen az állam új adóbevéte­lekhez juthat, míg a játékosok transzparens, biztonságos kör­nyezetben élvezhetik a fogadá­sok izgalmát. Az utóbbi időben Dánia, Nagy-Britannia, Francia- és Olaszország is lehetővé tette az internetes fogadóirodák és ka­szinók működését. Legutóbb Lengyelország liberalizálta az online szerencsejáték-szerve­zők tevékenységét, melynek nyomán több piaci szereplő mellett a Sportingbet csoport is licenckérelmet nyújtott be. Eközben a magyar Ország- gyűlés elé került a szerencsejá­ték-törvény módosítása is, eb­ben szerepel többek között a pénznyerő automaták tételes adójának az emelkedése, vala­mint egy új, százalékos adó ki­vetése is. ■ VG CÉLKERESZTBEN AZ ÁFA

Next

/
Oldalképek
Tartalom