Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-02 / 204. szám
4 2011. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Német fiatalok Szécsényben A szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola 22 éve baráti kapcsolatot ápol a németországi Kreisjugendrin Straubing-Bogen ifjúsági szervezettel. A cserekapcsolat során a magyar és a német fiatalok évente találkoznak, egyik évben Németországban, a másik évben Magyarországon. Szécsény. Augusztus 21-tői egy héten át a szécsé- nyiek látták vendégül a németországi diákokat, és három felnőtt kísérőjüket. A vendéglátók igen szép, tartalmas programot állítottak össze a németek részére. Elvitték őket a Dunakanyarba, ahol megnézték Esztergom nevezetességeit, a visegrádi várat. A fővárosban megmutatták a belvárost, a budai várat, a Halászbástyát, a Mátyástemplomot, s elvitték őket a parlamentbe. Jártak Ipolytarnócon, s természetesen megmutatták Szécsény nevezetességeit is. Rákóczi városában a Robinson-szigeteken egy közös főzés, csónakázás tette még hangulatosabbá a kirándulást. A német fiatalok elismerően nyilatkoztak az iskola majorjában történt lovaglási lehetőségről. A vendégek augusztus 29-én utaztak vissza Németországba. Szenográdi Ferenc Szeptember 5-én, hétfőn indul az a gazdag program, amelyet Salgótarján civil szervezetei vállaltak fel, hogy bizonyítsák, tevékeny részei a város életének. Az utolsó napon - 9-én, pénteken - a civil hét kavalkáddá szélesedik. Egy hét az önkéntesség jegyében Egy kis séta Salgótarján. A bányászszakszervezet zagyvapálfalvai alapszervezete több mint 100 tagot számlál. Azt mondja Nagy József, az alapszervezet elnöke, az a „dolguk”, hogy képviseljék, ha szükség van rá, védjék nyugdíjasaik érdekeit. A tagok jelentős része ma már társ nélkül, kevés nyugdíjból él. A szakszervezet lehetőségeihez mérten, támogatja őket Mint mondja, munkájuk része a közösségépítés is. Programjukat évről évre ennek megfelelően alakítják. Taggyűlések, kirándulások, kulturális, szórakoztató összejövetelek, ha kell társadalmi munka. Sokuknak ezek jelenük az egyedüli társas kapcsolatot. Szeptember 3-án, szombaton a ól. bányásznapra emlékeznek, 6-án, kedden pedig a civil hét programjához kapcsolódnak. Délelőtt egy kis sétára indulnak a Fehér-forrás tanösvényen.- A séta nem is olyan kicsi. Az út másfél órás és Vizsláson végződik. Onnan már autóbusszal jövünk visz- sza. Képzett túravezető viszi a csoportot és közben rámutat a városrészben fellelhető természeti értékekre - majd azzal folytatja, miért vállalkoztak a túrára: - Az alapszervezet részt vállal a városrész társadalmi életéből, a természet, a környezeti kultúra védelméből, ápolásából olymódon, hogy igyekszünk megismerni az értékeket. Tavaly a déli városrész egykori üzemei - a bánya, a síküveggyár, a bányagépgyár - történetével ismerkedtünk. A délután ismét a bányáé. Koszorút helyeznek el Gerber Frigyes - az egykori akna a nevét viselte - emléktáblájánál.- Gerber Frigyes mérnökember volt, sokat tett a bányák műszaki fejlesztéséért. Idejében a Frigyes-akna az ország egyik legkorszerűbb bányája volt. Mesélik, hogy egy bányaomlás alkalmából maga is leszállt, irányította a mentést, hogy a bent rekedt emberek mielőbb a felszínre jussanak. Megérdemli az utókor tiszteletét - hangsúlyozza az alapszervezet elnöke. Az emlékbeszédet Szekeres Géza, a városrész önkormányzati képviselője mondja. Beszélő kezek- Szervezetünk 1976-ban alakult. Igaz, az ötvenes években is voltak kísérletek, de azok nem sikerültek - kezdi a beszélgetést Lórik Magdolna, a Siketek és Nagyothallók Nógrád Megyei Szervezetének titkára. Még választották a titkárokat, háromszor is bizalmat kapott. S hogy áttértek a kinevezésre, így is rá esett a választás. Alakuláskor ötven taggal indultak. Akkor lódult meg a létszám, amikor a város üzemeit felszámolták.- Az acélgyárból jöttek a legtöbben. A nehéz, zajos üzemrészekben sérülékennyé váltak az emberek. De azt gondolom, meggyőző erő volt a hallássérültek támogatása is - magyarázza a titkár asszony. Majd a civilek hetére terelődik a szó. Lőrik Magdolna azt mondja:- Most két szép dologba fogtunk. Az egyik a siketek világnapjának megrendezése, mert 2007-től a megyék maguk szervezik a megemlékezést. A másik pedig az, hogy összefogtunk a civilekkel és rendezvényeink részét képezik a civil hétnek, amely az önkéntességről szól. Mert a hallássérültek is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor szükségük van önkéntes segítőkre. Szepessyné Judik Dorottya a szervezet elnöke, aki eddig élénk figyelemmel kísérte a titkár asszony okfejtését, maga is csatlakozik a beszélgetéshez:- Két helyszínünk is van, az egyik a tóstrandi gyermektábor, a másik a Fő tér, ahol sátrat állítunk. Érdekesek a programjaink. A megyei levéltár Mikszáth-novella jelnyelvi bemutatót, a múzeum játékos múzeum- pedagógiai foglalkozást tart. Lesznek hallókészülék-bemutatók és sok más is, nem csak hallássérülteknek. Közben egy szép kiállítású könyvet mutatnak, amelynek érdeklődést keltő a címe is: A Taigetosz árnyékában. Még 2009-ben jelent meg, több szerző közös munkájaként. Szepessyné Judik Dorottya szerzőként és szerkesztőként is dolgozott. írásában - levéltári kutatások alapján - a siketek és nagyothallók előítéletektől sem mentes útját dolgozta fel. Onnan, hogy a spártaiak a sérülten született csecsemőket levetették a Taigetosz szakadékéba, egészen az első magyarországi siketnéma-iskoláig, a támogató szövetség megalakulásáig. Az előadások, a szakmai, a szórakoztató programok közül Lőrik Magdolna kettőt emel ki. Az egyik a Komárom-Esztergom megyei szervezet titkárának jelnyelvi bemutatója, aki Dalban mondja el... Háttérben zene szól, de egyetlen szó sem hangzik. A kezek beszélnek. Az önkéntesség olyan tevékenység, amelynek során nemcsak a megsegített jár jól, hanem a segítő is, hiszen a személyisége jobbá válik, fokozza a felelősségérzetet, fejleszti a kommunikációs készséget, emberi kapcsolatokat építhet, vagyis a közös cél érdekében személyes akaratból anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. A másikat már Márton Márktól hallom:- Az Európai Uniónak az elmúlt fél évben magyar elnöksége volt. Vetélkedőt szervezünk az unióról, a legjobb három versenyző jutalomban részesül. Azt a titkár asszony teszi hozzá, Márk a szervezője, lebonyolítója is a vetélkedőnek. Tagja a szervezet elnökségének, akárcsak társai, Szőke László és Berki Iván. Sikeres beavatkozás kórháznál és hőerőműnél S. K. Moldávia-Nógrád megye, a magyar mentőcsapatnak a szimulációs gyakorlat második napján, szerdán két helyszínen is a feltételezés szerinti földrengés következményeinél kellett beavatkoznia. A „NATO CODRII 2011” elnevezésű nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlaton tették ezt, minden esetben más nemzetekkel együttműködve. Először a részlegesen megrongálódott kisinyovi Ciocana kórvelük együttműködésben végrehajtott munkálatokat Jackovics Péter polgári védelmi őrnagy irányította. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság veszélyhelyzeti felderítő csoport a tűzoltók munkáját segítette, illetve a sérülteket szállította. Faragó Sándor polgári védelmi alezredes, Juhász László polgári védelmi őrnagy és Csombor István tűzoltó főtörzsőrmester a beavatkozó állomány tehermentesítése mellett meteorológiai mérőállomást telepített, amelyház háromemeletes épületéhez riasztották őket. A lépcsőház megsérült, falak dőltek be, a tetőszerkezet leomlott. Betontörmelék borította a szinteket, az emeleteket összekötő lépcsők használhatatlanná váltak. Ápoltak és egészségügyi személyzet rekedt a felső szinteken, de sok a sérült és az áldozat is. Mindezt tetézte, hogy tűz. ütött ki, amely a laboratóriumok felé terjedt. A közművezeték sérülése miatt az alagsori helységek megteltek vízzel. A magyarok a belga és az ukrán egységgel vonultak a kárhelyre, a nek segítségével adatokat szolgáltatott, valamint a lakosságvédelmi intézkedések megtételéhez nagyon fontos terjedési modellt készítette el. A kutató-mentő alegység pedig elszívó ventillátort telepített az épületen belüli munkavégzés megkönnyítése érdekében. Műszaki beavatkozás segítségével kimentett továbbá hét „sérültet” és kihozott egy „halottat” is a kórházból. Az egészségügyi munkatárs aszerint osztályozta a sebesülteket, kinek milyen súlyos az állapota, majd ellátta és átadta őket a belga mentőegységnek. Ők kezelték az egyik szentesi tűzoltót is, aki bokarándulást szenvedett. A lánglovagoknak a tűzoltás mellett is akadt dolguk: a tűzoltófecskendő vízzel, illetve a légzőkészülék levegővel való feltöltése, méghozzá a kárhelyszínen. A nap folyamán Lukacu Marcel, a román katasztrófavédelem főigazgatója látogatást tett a CODRII 2011 táborban. A magyar csapat összekötő tisztjével, Keresztesy Árpáddal szót váltva köszönetét fejezte ki az augusztus 27-i magyar segítség- nyújtásáért. A hazánkat képviselő mentőegység a nemzetközileg jelentős Kisinyov-Bukarest vasútvonalhoz vonult szimulációs gyakorlat délutáni részében, ahol megrongálódott a vasúti pálya a straseni állomás közelében. Komoly problémák adódtak a helyi hőerőműben is, ahová a moldáv tűzoltóság egységeivel érkezett meg a magyar mentőcsapat. A beavatkozásban a helyszínen tartózkodó bolgár, román és moldáv tűzoltók szintén részt vettek, ezúttal is a magyar csapatvezető irányításával. Együtt oltották a tüzet, s hűtősugár kiépítésével akadályozták meg a kigyulladt üzemanyagtartályok túlmelege- dését. A kutató-mentő alegység műszaki mentést végzett és egy bent rekedt embert is kimenekített. A veszélyhelyzeti felderítő csoport itt is meteorológiai mérőállomást telepített, s annak segítségével folyamatosan adatokat szolgáltatott. A beavatkozás végül sikeresen befejeződött. Poli-Farbe- a termékdíjas festékgyártó Magyar Termék Nagydíjat kapott a Poli-Farbe Neo festékcsalád, melyet a bócsai székhelyű magyar vállalat, a Poli-Farbe gyárt. A Teflon ® márkanevet 1945-ben bejegyző DuPont világcég kereste meg a Poli-Farbét két évvel ezelőtt azzal a lehetőséggel, hogy gyártsanak közösen festéket. Az együttműködés keretében a Poli-Farbe a termelési, forgalmazási és névhasználati jogokat is kapott a hazai és a szlovák piacra a DuPont-tól a Teflon márkára vonatkozóan. így született meg a Poli- Farbe egyik legismertebb terméke: a Neo ’ a festékcsalád Teflon felületvédő adalékkal. A Neo több százmillió forintos beruházás keretében történő piaci bevezetése 2-3 éven belül fog megtérülni, de a cég piacvezető terméke továbbra is a Poli-Farbe Platinum falfestékcsalád, amelyből évente csaknem 3000 tonnát gyártanak és értékesítenek a régióban. A Poli-Farbe festékeit évről évre termékdíjakkal és innovációs díjakkal ismerik el. Részben ennek is köszönhető, hogy a magyar tulajdonú festék- és vakolatgyártó vállalat a barkácspiacon tapasztalható 20-30 százalékos recesszió ellenére növelni tudta árbevételét a 2010- es üzleti esztendőben. Tavaly 6,292 milliárd forintos nettó árbevételre tett szert és 34.900 tonna terméket állított elő. A Poli-Farbe jelenleg több mint 180 embernek ad munkát. A Poli-Farbe üzleti stratégiája, hogy ár-érték arányban a legjobb választást biztosítsa, ezért prémium kategóriában és az alacsony áras szegmensben is kínál minőségi festékeket és vakolatokat a lakosság számára. A cég stratégiáját évek óta az innováció és az értékteremtés is jellemzi, idén piacra dobták a Poli-Farbe Neo selyemfényű vastaglazúr változatát. Jelenleg azon dolgoznak, hogy Pannon Festék Szaküzlet elnevezéssel közösségbe kovácsolják a hazai festék szakkereskedőket, hogy a közös fellépéssel és kommunikációval támogatást kaphassanak a magyar tulajdonú vállalkozások is.
