Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-14 / 214. szám
4 2011. SZEPTEMBER 14., SZERDA KÖZÉLET Országvédelem: most a kritika tükrében (Folytatás az 1. oldalról.) Ezen változatva - emlékeztetett - a kormány első lépésben a hatósági árkörbe bevonta a villanyáramot, a gázt és a távhőt. Most pedig ahhoz kérnek támogatást, hogy a hatósági ármegállapítást terjesszék ki a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra. Harmadikként közölte: kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjön újra. A sarkalatos jogszabály rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét - mondta a kormányfő. A devizahitelesek ügyében emlékeztetett, a Fidesz-KDNP javaslatot tett arra, hogy otthonvédelmi akciótervben rögzítsék a korábban már megállapított devizaárfolyamokat - 180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében - és most ezeken az árfolyamokon tegyék lehetővé a fennálló devizahitelek forintban történő egyösszegű visszafizetését, a bank pedig semmilyen külön költséget ne számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visz- szafizetéssel kapcsolatban. A kormány megvizsgálta mindennek lehetőségét, és megvalósíthatónak minősítette a kormány- párti frakciószövetség kezdeményezését. A részleteket ismertetve Orbán Viktor kifejtette: valójában teher- és kockázatmegosztásról van szó, ugyanis átlagosan 155-160 forintos svájcifrank-árfolyamon vették fel a hiteleket azok, akik ehhez az eszközhöz nyúltak, vagyis a Fidesz-KDNP javaslata azt jelentené, hogy 180 forintig a hitelt felvevő viseli az árfolyamkockázatot, afölött pedig a bankok kötelesek azt viselni. Azzal kapcsolatban, hogy ez a fajta végtörlesztés nem ingat- ja-e meg a pénzügyi rendszert, azt mondta: a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar állam. Megvizsgálták azt is - folytatta - hogy vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt, és azt találták, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási összegekben, sőt egyes bankoknál úgy tűnik, a vezetők jutalmazásának egyik feltétele a magyarországi hitelezés csökkentése. A jogi helyzetről szólva közölte: a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzon a korábban kötött jelzálogszerződésekbe és törvénnyel módosítsa azokat. Mindemellett hangsúlyozta: indítványozzák, hogy a Fidesz- KDNP javaslata mellett további, a pénzintézeti rendszert terhelő lépéseket a végtörlesztéssel ösz- szefüggésben már ne terjesszenek elő, vagyis a végtörlesztésen túl ne írjanak elő kötelező, forintra történő átváltást, és ne írjanak elő kötelező forinthitelnyújtást sem, mert az úgyis megindul magától, állami kényszer nélkül is. Ezekkel a kitételekkel minősítette megvalósíthatónak a kabinet a Fidesz-KDNP javaslatát, amelyről a döntést az Ország- gyűlésnek kell meghoznia - jelentette ki Orbán Viktor. A kormány emellett azt kezdeményezi, hogy - változatva a mai „helytelen gyakorlaton” - a devizahitelek esetén forintban jelentkező költségeket a bankok csak forintban számolhassák fel. Orbán Viktor közölte: javaslatot tesznek a kamatszámítás átláthatóbbá tételére is, vagyis a devizahitelek referenciahozamhoz kötött kamatmegállapításának bevezetésére. A kabinet emellett arra szólítaná fel a bankokat, hogy hozzanak létre pozitív adóslistákat, amely a hitelüket megfelelően törlesztő adósok más banki kapcsolataiban világosan jelezné, „rendben fizetnek, nincs velük baj, hitelképesek”. Megfontolásra javasolják azt is, hogy az ügyfeleknek ne kelljen személyi jövedelemadót fizetniük a bank és az adós megállapodása nyomán elengedett tartozásuk után. A miniszterelnök szerint indokolt annak kivizsgálása is, milyen érdekeket szolgált, kit terhel a felelősség azért, hogy a térség országaival ellentétben Magyarországon elmaradt a deviza- hitelezés adminisztratív korlátozása, és az embereket „belecsalták” a devizahitelezés Külföldi sajtó Magyarországról Bécs-Pozsony-Berlin. A Die Presse című konzervatív osztrák napilap glosszaírója, Kari Gaulhofer a szerződésekbe való beavatkozásnak tartja a devizahitelek rögzített törlesztési árfolyamát. A devizahitelek problémáját demokratikusan is meg lehetne oldani, tiszteletben tartva a piac, a tulajdon és a szerződések szabadságának alapelveit - vélekedett a lap keddi számában. Tárgyalóasztalhoz lehetne ülni a bankokkal és fizetési haladékokban megállapodni, hogy az ügyfelek és bankok kimászhassanak „a közösen ásott árokból”. Ezzel szemben Orbán Viktor „egy despota dühével” cselekszik. A szerző szerint ha sor kerül a rögzített árfolyamon való egyösszegű törlesztésre, a két nagy osztrák bank, az Erste és a Raiffeisen elveszítene egy csatát, Magyarország viszont a háborút veszíti el.- Egy országba, amely búcsút mond a jogállamiságnak, amelyben minden befektetőnek bármikor fejedelmi önkénnyel kell számolnia, hamarosan senki nem akar piajd több pénzt bevinni. Orbán Viktor a középkorba vezeti vissza az országot és gazdaságilag is romlásba viszi - vélekedett a Die Presse cikkírója. A liberális Der Standard jegyzetírója, Johanna Ruzicka szerint többet árthat, mint használhat az a terv, hogy a devizahiteleket rögzített árfolyamon forintban lehessen egy összegben törleszteni, s hogy ennek költségeit a bankok viseljék. A szerző szerint túl sok veszélyes csapda van a javaslatban. Úgy látja, a rögzített átváltási árfolyam a tervgazdaságból való eszköz, és „már akkor sem sokat segített”. A szerző szerint a kormány azt sugallja a javaslattal, hogy van egyszerű, fájdalommentes kiút a hitelcsapdából, az, hogy „valaki más fizet”, méghozzá a bankok. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. „A károk hatalmasak lesznek. A magánjogi szerződések felülírása miatt, amely végül is kisajátítással ér fel, a befektetők nagy ívben elkerülik majd Magyarországot” - írta a Der Standard.- Magyarország sokkolja a bankokat - írta tudósításának címében a Kurier. A szerzők többek között beszámoltak arról, hogy a nagy osztrák bankok közül az Erste hárommilliárd, a Raiffeisen 1,6 milliárd, az UniCredithez tartozó Bank Austria 765 millió eurónyi devizahitelt helyezett ki Magyarországon. Egyelőre kérdéses, hogy hányán engedhetik meg maguknak az egyösszegű törlesztést. A bankok már az év elején beleegyeztek egy könnyítésbe. „Orbán miniszter- elnök a jelek szerint most fel akarja borítani ezt a megállapodást, és több előnyt akar a hiteleseknek” - fogalmaztak. Az Erste Banknál - írták közelebbi források megnevezése nélkül - kételkednek abban, hogy jogilag lehetséges kötelezővé tenni az átváltást. Emellett a bank kérdésesnek tartja, hogy kellő likviditás áll-e ehhez rendelkezésre forintban - írta a Kurier. A Sme című liberális pozsonyi napilap keddi jegyzetében úgy látja: nagyon populista a magyar kormánynak a devizahitelesek megsegítésére hozott újabb döntése. Az újság szerint a Fidesz frakcióvezetőjének kijelentése, miszerint a devizahitelesek ügyében a kormány az idén már a harmadik intézkedéscsomagot fogadja el, míg az előző kormány semmit sem tett, azt is elárulta, amit a frakcióvezető nem akart: ha ugyanis háromnegyed éven belül ez már a harmadik kísérlet, akkor nyilvánvaló, hogy az előzőek nem sokat értek. Ezért nem véletlen, hogy az új intézkedéscsomag bejelentése nem váltott ki sok örömet. Orbán terve, hogy a devizahitelesek egy összegben fizessék vissza adósságukat, mégpedig a jelenleginél kedvezőbb árfolyamon, ugyanis csak a gazdagoknak segít, olyanoknak, akiknek nincs problémájuk a felvett pénz visszafizetésével. Terjedelmes riportot közölt a magyar belpolitikai helyzetről keddi számában a Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti napilap. A megosztó című írásában a szerző, Karín Prummer bevezetőjében azt hangoztatta, hogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor rekordütemben alakítja át országát. A lakosság egyik fele diktátorhoz hasonlítja, míg a másik azt vallja, hogy csak Orbán képes megmenteni az országot. A Hírlap postájából AKH-A Hírlap postájából - « olvasók fóruma. A ■larkaixtóség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, aaerkeastve kó.ölje. A kősóit levelek tartalmával a aaerkeaatiaög Szent Imré-sek gólyatábora Iskolánkban hagyománynak számít, hogy a „kisgimnazis- ták”, azaz a 7. a osztályosok év elején gólyatáborban vesznek részt. Ennek célja, hogy megismerjék egymást és osztályfőnöküket, kialakuljon az osztályközösség. Idén osztályfőnökünk, Orosz Gábor szervezésében Terényben volt a gólyatábor. Az új iskolabusszal és szülői segítséggel indultunk el a helyszínre. Megérkezésünk után birtokba vettük a házat, ami egy falusi parasztházból kialakított művészlak. Kipakolás után azonnal elkezdtük végrehajtani a Gábor bácsi által kitalált feladatokat. Elsőként játékos formában kellett bemutatkoznunk egymásnak. Utána az osztály egyik fele mozaikszerű plakátot készített az osztályról - amely az osztálytermünket fogja díszíteni - a többiek pedig színes papírból hajókat hajtogattak, amelyeket egy nagy műanyag flakonba gyűjtöttek. Mire ezzel végeztünk, elkészült az ebéd, amelyet a falu óvodájában főztek nekünk. Ebéd után csendes pihenő következett, így gyűjtöttünk erőt a délutáni feladatokhoz. Megadott feltételek szerint családokat alakítottunk, majd így kellett újabb próbatételeket teljesítenünk. Nem volt hiábavaló az ebéd utáni pihénő, mert ezután egy nehéz feladat következett: köveket kellett hordanunk, amelyből egy 10x10 méteres pályát alakítottunk ki, ahol családtagoknak stratégiai feladatot kellett megoldania. Otthonról kellett hoznunk egy 50 centiméteres kalapgumit, amiről addig fogalmunk sem volt, hogy mire fog kelleni. Kiderült, hogy erre két kis műanyag poharat kell felfűznünk, amelyeket a szemünkre kellett felrakni. Gábor bácsi kézen fogott mindenkit, és „vakon”, szemünket letakarva körbevezetett bennünket az udvarendszerébe. Magyarország kivételével mindenhol időben felismerték, hogy a devizahitelezésből előbb-utóbb óriási baj lehet - tette hozzá, példaként említve Romániát, Ausztriát, Lengyelországot. Ötödik pontban az országvédelmi terv részeként pénzügyi védelmi tervet hirdetett Orbán Viktor, és javasolta, hogy októberben és novemberben Magyarország fizesse vissza az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) fennálló, lejáró tartozásait úgy, hogy ennek fedezetére ne vegyen fel hitelt. „Mérsékeljük az ország külső pénzügyi függését!” - kezdeményezte. Szólt arról is, nem szabad, hogy az államadósság újból felhalmozódjon, ezért javasolta: a 2012-es költségvetési hiányt három százalék alatt állapítsák meg. A mai pénzügyi helyzetben egy 2,8 százalékosnál nagyobb költségvetési hiány esetében az államadósság automatikusan nő, 2,8 százalékosnál alacsonyabb szinten viszont automatikus csökken - mondta. Bejelentette: Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körében, az erre vonatkozó tervet az előírt rend szerint eljuttatták az Európai Unióhoz, és megkezdték a konzultációkat Brüsz- szellel. Végezetül - hatodik fejezetként - a Start munkaprogramról szólt Orbán Viktor, és kifejtette: ha sikeres lesz az idei pró- ba-közmunkaprogram, akkor jövőre az tömegessé válhat, mégpedig elsősorban a mező- gazdaságban, az energiatermelésben és az országos nagyberuházásoknál. A miniszterelnök szerint az euróválság - veszélyei mellett - azzal a lehetőséggel is jár, hogy felgyorsítható Magyarország megújításának folyamata, új szövetségeket lehet kötni, megteremhetek egy nemzeti gazdasági és egy új, nemzeti szolidaritási rendszer alapjai, és szélesebb egyetértéssel lehet hozzáfogni az adósságlefaragáshoz. Azt üzente: „senki ne veszítse el a reményt, mert le fogjuk győzni ezt a válságot is”. Beszéde végén Orbán Viktor azt mondta a parlamenti képviselőknek: tartani kell az irányt, de növelni kell a tempót, „rá kell lépni a gázpedálra” az Ország- gyűlés falain belül is. ron. Vacsoráig ismét szabad idő következett, majd vacsora után nekifogtunk előkészíteni az esti tábortüzet. Sötétedéskor meggyújtottuk a tüzet, a parázsba alufóliába tekert krumplit raktunk, ha esetleg valaki később megéhezne... A szomszéd faluban lakó egyik osztálytársunk anyukája finom süteményeket sütött nekünk, amelyeket szintén a tábortűznél fogyasztottunk el. A tűz mellett beszélgettünk, majd később előkerült Gábor bácsi gitárja is, amelynek kíséretében jókat énekeltünk. 11 óra körül aztán nyugovóra tértünk, hogy legyen erőnk a másnapi feladatokra is. Reggel fél 7 körül ébredtünk. Akinek nem sikerült magától, azt énekszóval ébresztették a többiek. Reggeli után máris készültünk az újabb feladatokra. MSZP: a hitelkárosultakat is vonják be a döntéshozatalba! Az MSZP szerint a devizahitelesek gondjainak megoldását célzó javaslatok kidolgozásába a hitelkárosultak képviselőit és az általuk delegált szakembereket is be kellene vonni. Simon Gábor, a fogyasztóvédelmi bizottság szocialista elnöke kedden budapesti sajtótájékoztatón azt is mondta: a kormány tervei a bajba jutott hitelesek töredékének jelentenének csak segítséget. Simon Gábor sürgette, hogy a kabinet folytasson konzultációt a miniszterelnök hétfőn ismertetett javaslatairól a bankszövetséggel és az adósok képviselőivel. A rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésre vonatkozó kormánypárti elképzeléssel kapcsolatban a szocialista politikus azt mondta, egyelőre korai lenne állást foglalni, az eddig elhangzottak alapján ambivalensek az érzéseik azzal kapcsolatban. Hozzátette, a hitelek átváltásának és a devizahitelt kiváltó forinthitel folyósításának részletei egyelőre nem ismertek, az azonban már látszik, hogy a terv csak az adósok- még biztosan fizetőképes- 10-15 százalékának jelent kiutat. Orbán Viktor további javaslataival, így például azzal kapcsolatban, hpgy a nem devizában jelentkező banki költségeket csak forintban számolhassák fel a pénzintézetek, kifejtette: remélik, hogy a nemzeti eszközkezelő létrehozásával szemben ezek megvalósulásáig nem telik el egy év. Mint mondta, jó iránynak tartják, hogy a kormány a bankokra is rakna a devizahitelesek terheiből, de véleményük szerint azokban az államnak is osztoznia kell. Emlékeztetett, az MSZP például úgy módosítaná az illetéktörvényt, hogy a hitelkárosultak bankokkal szemben indított perei költség- mentesek legyenek. mti) Hírfelhasználó,.,^^^ Álmosan, de annál nagyobb lelkesedéssel fogtunk neki egy kő- út kiépítésének. A délelőtt folyamán labdák, hulahoppkarikák, ugrókötelek segítségével további feladatok következtek. Ezektől annyira elfáradtunk, hogy nagyon jól esett az ebéd. Rendet raktunk, összepakoltuk a holminkat, mert sajnos elérkezett a búcsú ideje, megérkeztek a szülők és hazaindultunk. A két nap alatt annyi közös élményünk volt, hogy egy jó ideig lesz mire emlékeznünk. Szerintem ez a tábor jó alkalom volt arra, hogy megismerjük egymást és egy jó osztályközösség alakuljon ki. Már csak annyit kell tennünk, hogy a közös élményeket és az összetartást hat éven át megőrizzük. Hrubiák Laura 7. a osztály t
