Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-12 / 212. szám

4 NOGRAD MEGYE - OKTATÁS 2011. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ A tanügy már rendezett? Nagy számú érdeklődő mellett tartottak konferenciát Salgótarjánban, amelyen az oktatás és az iskolarendszer jövőjét vitathatták meg az előadók és az érdeklődő peda­gógusok. A rendszer várható átalakítása, már több eset­ben is nagy vitákat gerjesztett a kormány és a szakmai szervezetek között. A meghívott előadók között volt Hoffmann Rózsa, aki az oktatásért felelős államtitkári minőségében mutatta be a részt vevő pedagógusoknak, az új közoktatási törvény alapkoncepcióját. Salgótarján. Az államtitkár már az előadása elején azt hangsú­lyozta, hogy az új koncepció szövegtervezete nagyon képlé­keny. De a kormány határozott szándéka az, hogy az egyik leg­régebbi intézményünk, az isko­la presztízsét, és az oktatás színvonalát visszaállítsa, ha­sonlóképpen a pedagógus hiva­tás megbecsültségét és szakmai szabadságát. A kormány az ok­rendszert szabályozó törvény koncepciója az alábbi problé­mákat szeretné orvosolni. Min­den probléma abból fakad - mondta az államtitkár - hogy a köznevelési rendszert piacként értelmezték, az iskolát, az óvo­dát szolgáltató intézménynek tekintették. A második problé­ma, hogy tisztázatlan és nehe­zen értelmezhető az állam fele­lőssége és szerepe az oktatási A szülőknek és a diákoknak olyan szakmai kérdésekben adott egyetértési jogot az előző rendszer, ami szakmai döntése­ket igényelt volna - hangsúlyoz­ta Hoffmann Rózsa. További sú­lyos hiba volt, hogy az értékala­pú nevelést, felváltotta az értékrelatív szemlélet. Ennek következménye a diákok devi­áns viselkedése és a tanárokat ért atrocitások. Hasonlóképpen gondot okozott, az általános mű­veltség továbbadását célzó tan­terv relativizálása. Emiatt rom­lik az oktatás színvonala és a di­ákok teljesítménye is - állapítot­ta meg szomorúan az államtit­kár. Európában, csak Magyarországon vitték le az érettségi elégséges szintjét. Si­kertelenek a felzárkóztatási programok is. tatásban az alábbi problémákat szeretné orvosolni. Elsőként a Hoffmann Rózsa előadásában, 11 pontba foglalta a lehetséges intézkedéseket. A köznevelési rendszerben. A harmadik prob­lémának az iskolai rendszer belső struktúráját jelölte meg, miszerint a döntés több esetben is laikusok kezébe került. Az előző okok hátterében - vé­lekedett az államtitkár - az áll, hogy csökkent a pedagógusi hi­vatás erkölcsi és anyagi megbe­csülése.- Meggyőződésem, hogy ez vált a köznevelés megújításának és fejlődésének a gátjává. Hoffmann Rózsa azt elmondta, hogy a köznevelési rendszerünk úgy volt kialakítva, hogy nincs benne semmüyen külső, szak­mai alapokra helyezett kontroll és ez Európában szintén példa­nélküli. Az utolsó két probléma egyike a pénz, illetve annak hi­ánya, a másik pedig az ellent­mondásos, túlszabályozott rend­szer. Ezeket a problémákat tár­ták fel és ezeket a hibákat pró­bálják az új közoktatási rend­szert megreformáló törvény- tervezetben kijavítani. Hoffmann Rózsa végezetül azt hangsúlyozta, ha ezeket a problé­mákat sikerül kijavítani és egy új egységes oktatási koncepciót meg­alkotni, akkor a felnövekvő gene­rációk és az ország jövője is bizto­sított lesz, valamint a tanári pálya az alulfizetett szakmából, ismét megbecsült hivatássá válik. Informatikai fejlesztések Balassagyarmat. A város önkormányzata 2010 novemberében egy informatikai inf­rastruktúra fejlesztését megcélzó pályázat keretében az önkormányzat fenntartásá­ban lévő iskolákban száz százalékos támo­gatási intenzitás mellett mintegy hatvan- millió forint támogatásban részesült. A program első számú prioritása az ok­tatási infrastruktúra fejlesztését támogat­ja. A prioritás egyik kiemelt célja az iskola- rendszerű oktatás informatikai fejlesztése, az úgynevezett „intelligens iskola” létreho­zása, amely elsősorban az informatikai inf­rastruktúra fejlesztésére koncentrál. Ezen program nemcsak az informatikai készsé­gek, hanem - a többi közismereti tárgyba beépülő infokommunikációs technológia­támogatású pedagógiai módszertan által - a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrát is jelentős rész­ben biztosítja. A pályázati forrás segítségével négy fel­adat ellátási helyen - a Kiss Árpád Általá­nos Iskolában és tagintézményeiben, illet­ve a Balassi Bálint Gimnáziumban - való­sult meg informatikai fejlesztés, amelynek keretében összesen 38 interaktív táblával gazdagodtak az oktatási intézmények. Emellett 89 számítógép, 2 szavazó csomag beszerzésére is sor került, illetve az interak­tív táblák használatával kapcsolatban okta­táson vettek részt a pedagógusok. A megvalósult informatikai fejlesztés­sel a négy intézmény tanulói számára el­érhetővé váltak azok a korszerű taneszkö­zök, amelyek segítségével gyorsabban és hatékonyabban tudják elsajátítani a köte­lező tananyagot. A fejlesztés megvalósulá­sa amellett, hogy a korábban beszerzett tanulói laptopokkal együtt modern oktatá­si környezetet alakít ki az intézmények­ben, illetve jobban felkelti a tanulók ér­deklődését a tananyag iránt, egyben hoz­zájárul az elektronikus mérés-értékelés megvalósításához is. Új köntösben, a falu szolgálatára Megkötöm lovamat, szomorú fűzfához...- csendültek fel népi hangszereken a dallamok, s lovasok közeledtek ünneplőben a zászlókkal. Megható percek voltak ezek a falu szívében, olyan alkalommal, amely ritkán adatik meg egy közösség életében. Mert volt egy ház, amit szinte a két kezükkel emeltek egykor az itt élők a maguk kulturális gyarapodására. S ebből a házból lett egy színvonalasan újjávarázsolt építmény, amely még többféle­képpen kívánja előmozdítani az itt élők javát. KarancskesZí - Történelmi jelentőségű esemény az, amikor egy település isko­lát, orvosi rendelőt, templomot épít, vagy mint most mi itt, megújított mű­velődési házat ad át - fogalmazott kö­szöntőjében Kurunczi István, a falu polgármestere az integrált közösségi szolgáltató térré fejlesztett művelődési ház szombatí avatásán. Majd vissza­forgatva az idő kerekét, arra emlékez­tetett, hogy hasonlóan jelentőségteljes volt az alapok 1935-ben kezdődött lera­előadásokon telt meg rendszeresen, később pedig a mozi vonzotta ide a kö­zönséget. Kurunczi István ezután arról szólt, hogy a hetvenes években négy község összefogásával, zeneiskolával bővült az intézmény. A népművelés ezáltal a zene iránti szeretet és megbecsülés ta­nítását is magában foglalta Karancskesziben. Az idő vasfoga nem kímélte az épületet, s a kétezres évek­től a fenntartása is gondokat okozott. kása is. A népművelő- és leventeházat saját erőből, összefogással valósították meg a helyiek. Minden lakó kivette a részét a feladatokból, hordták a követ, rakták a falakat, s két évi munka után, 1937-ben nyílt meg az intézmény. A háborút szerencsésen átvészelte, majd az ötvenes években ismét újabb, lelke­sítő időszak következett: faluszínházi A megújítás gondolata foglalkoztatta a fenntartót, s ebben nagy segítségére voltak a pedagógusok, a gyermekjólé­ti szolgálat dolgozói, és sokan mások. 2008-ban nyújtották be a pályázatot, 2010-ben kapták az értesítést, hogy kedvezően bírálták el, a fejlesztésre nyújtott támogatás: 42 millió 380 ezer forint, s három évre a működtetésre is kapnak hatmillió forintot. A beruhá­zás munkahelyet is teremtett két fő ré­szére. A faluvezető köszönetét mon­dott a tervező Quadrát Kft-nek, a kivi­telező Cserhátház Kft-nek, s minden­kinek, aki valamilyen módon részt vett a munkában. Végül azt kérte, hogy ki­ki éljen a ház-adta lehetőségekkel, s vigyázzon arra, hogy hosszú időn át megőrizhesse mostani állapotát. Varga Krisztina, a megyei önkor­mányzat tanácsnoka dr. Nagy Andor, országgyűlési képviselő elismerését tolmácsolta a település vezetésének, közösségének. Ezután azzal kapcsolat­ban fejtette ki gondolatait, hogy egy fa­lu kulturális fejlődésében mindig fon­tos szerepet tölt be a mindenkori mű­velődési ház, amely színtere a szabad­idő hasznos eltöltésének, otthona a kö­zösségépítésnek, a civil szervezeteknek, az amatőr művésze­teknek. S napjainkban sem szabad megfeledkezni arról, hogy egy nemzet kulturális felemelkedése a gazdasági fejlődés fontos előzménye. Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés és a regionális fejlesztési tanács elnöke el­ismerését fejezte ki a községnek és ve­zetésének, hiszen mert nagyot álmod­ni és segítséggel valóra is váltotta ál­mát. Jelezte, hogy tudomása szerint Karancskeszinek további fejlesztési tervei is vannak, s ezek megvalósítá­sában is segíteni fognak. A szalagátvá­gás ünnepélyes percei után az igénye­sen megújított belső térben folytató­dott az ünneplés, a helyi alkotók mű­veiből rendezett kiállítások bemutatá­sával. Ezek kapcsán a jelenlévők hallhattak az alkotókról és a helyi ha­gyományok jellemzőiről is. (MJ.) ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013

Next

/
Oldalképek
Tartalom