Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-10 / 211. szám
2011. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT 5 Hatvan éves a vármúzeum Fülek. Szeptember 12. (hétfő) és 14. (szerda) között ünnepli fennállásának 60. évfordulóját a Füleki Vármúzeum. Alapításának ötlete ugyan már 1941- ben felmerült, de a második világháború eseményei félbeszakították az elindított folyamatot. így csak a füleki járás 1951- es kialakítása után rakták le az alapokat Az alapítók közül három szakember nevét mindenképpen érdemes megemlíteni: dr. Molnár Zoltán, idős Drenko József és idős Jozef Kiinda vállalták magukra az ide kapcsolódó feladatokat. Az utolsó élő múzeumalapító, Győri György, ma Losoncon él. A háromnapos ünnepségsorozat hétfőn 16.30-kor kezdődik a Városi Honismereti Múzeum felújított Fő utcai épületének ünnepélyes átadásával. A hat helyi képzőművész - Jacsmenyík József, Kovács Péter „Garp”, Frantisek Mráz, Jana Bialová, Koós Gábor és Németh Géza - „együttHATás”. című kiállításának megnyitóján a vendégeket a Botos Pál Band jazz-zenekar szórakoztatja. A Városi Honismereti Múzeum termeiben kedden 10 órától a II. Koháry István, utolsó füleki várkapitány, halálának 280. évfordulója kapcsán megtartandó nemzetközi történelmi konferenciával folytatódik. „A Koháry és a Coburg család emlékezete Barstól Gömörig” című tudományos tanácskozás célja egymás mellé tenni az eddig elért levéltári, műemléki, történelmi és irodalomtörténeti kutatási eredményeket. Kapcsolódik ehhez az érintett családok legismertebb képviselőinek életére, valamint a hozzájuk fűződő alkotásokra, műtárgyakra és műemlékekre vonatkozó legújabb tudományos ismeretek kölcsönös bemutatása. Ezen a rendezvényen tizenkét szlovákiai és magyarországi szakember számol be kutatási eredményeiről. A program 17 órakor a vár Bebek-tornyában folytatódik, ahol tárlat nyílik. Ezt követően a Szlovák Nemzeti Múzeum pozsonyi Régészeti Múzeuma „A középkori konyha a régészeti leletek alapján” című kiállítását nyitják meg, majd könyvbemutató következik. Szeptember 14-én, szerdán a konferencia résztvevői tanulmányútra indulnak a Koháryak nyomában, Fülektől Csábrágig. Cs. E. Nógrádszakál. A magyar-szlovák térségi vasutak helyzetével kapcsolatban tartanak konferenciát a Magyar Közlekedési Klub, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás és a nógrádszakáli önkormányzat közös szervezésében szeptember 12-én, hétfőn 10 és 14 óra között a helyi általános iskolában. A rendezvényen elsőként Radvánszky Judit Nógrádszakál polgármestere köszönti az egybegyűlteket, majd az Ipoly-völgyi vasút megvalósíthatósági tanulmányáról számol be Lőrincz Mária projektvezető, a Középső Ipoly-mente Regionális Fejlesztési Ügynökség, az Ipoly-hidak ÚjORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG A kulcsszó: a játék Salgótarján. Vannak dolgok, amelyeket érezni kell. Érezni és hinni benne. így kezdődik a nagy dolgok születése. Nagyné Hajdú Györgyi pályafutása mindenki számára tanulságos történet. Beszélgetésünk elején kihangsúlyozta, hogy talán a legfontosabb az, hogy nagyon szeret salgótarjáni lenni, itt született és bárhová is vitte az útja, ide tért vissza. Általános iskolás éveit a Gagarin falai között töltötte, meghatározó volt számára, hogy nagyon erős iskola volt, kiváló tanárokkal. Kiemelve közülük egyet, Horváth Gabriellát, aki az alapokat lerakta. Az általános iskola után Balassagyarmatra került.- Az óvónőképző nagyon sokat adott nekem, mert tizenévesen pedagógiát, pszichológiát tanultam. Rádöbbentettek arra, hogy a gyerekekkel játszani kell és játszani jó. Én ebben hiszek azóta is. Chikány tanárnő és Molnár tanár úr, sosem felejtem el őket, rendkívüli pedagógusok voltak. Ezen az úton el kellett indulnom. Bár óvónő nem voltam soha, mert látszott, hogy a nagyobb korosztály vonz engem leginkább. A kézügyességem sokat fejlődött az idő alatt, nagyon szerettünk énekelni is. A pedagógusi érdeklődés megmaradt, de a kulcsszó: a játék. Oktatni is kell, azonban ha tudsz játszani a gyerekkel, mindegy hogy milyen korú, akkor nyert ügyed van, mert igazi pedagógus leszel. 18 évesen Nógrádmegyerbe került, ahol tanítani kezdett. Volt olyan diákja is, aki majdhogynem vele egykorú volt, de meg kellett szerettetnie a tanulást. Amikor beszél ezekről az évekről, szemében látszik, hogy gyönyörű évei voltak. Meséli a történeteket, amelyek az évek múlásával sem koptak el.- Minden órára vittem valamilyen játékot, és ez volt a varázsszó. Nem úgy mentem be, hogy: Na gyerekek olvasunk!, hanem minden este elővettem a könyveimet és kiválasztottam azt a játékot, amiről úgy véltem értik és szeretni fogják. Imádták ezeket, úgy versengtek, hogy melyikőjük az ügyesebb vagy épp a gyorsabb. A mai napig emlékszem ezekre a pillanatokra. Megnyertem ezeket a gyerekeket és nem volt gondom velük, mert érezték azt, hogy nem hajolok le hozzájuk, hanem őket Nagyné Hajdú Györgyi emelem fel. Azt gondolom, ha valaki így tud tanítani, az soha nem fog hisztériázva kimenni az óráról. Mikor elment pedagógusképzőbe, egy idő után visszahívták Megyerbe. Úgy döntött visszaköltözik és férjével együtt az iskola szolgálati lakásában laktak nagyon rossz körülmények között. Befűteni nem lehetett, a lakás pedig hideg volt. A körülmények miatt egy évet bírtak. Első gyermeke születése után lehetőséget kapott, elhívták őt az úttörő elnökségbe, mert ezekkel a javarészt romaszármazású gyerekekkel bábfesztivált nyertek. Mivel népművelést akkor már tanult a főiskolán, úgy döntött kipróbálja magát.- Nagyon tetszett, hogy rendezvényeket lehetett szervezni, az ünnepségektől kezdve a téli úttörő olimpiáig. Tábort vezetJászfényszarun. Az ő szíve vágya az volt, hogy a főiskolákon elterjed ez a módszer, mert ez egy csoda. Játékosan olyan önismeretre tesznek szert a tanulók, amely az élet minden területén használható és ez nem színész képzést jelent. Annyira mélyen tudsz magadba nézni és a másikba, ráadásul előjönnek a kreatív képességeid is, hiszen alkotsz, megéled az alkotás örömét. Egy olasz orvos fedezte fel, amolyan szobaszínház jelleggel és ezt adaptálták angol szakemberek a pedagógiába. Sajnos ez sosem volt elismert képzés, de annyira szerettem, hogy „nem tudtam tőle szabadulni”. Volt rendőrségi szóvivő, majd TV bemondó. Folyton kutatta, hogyan tudna minél inkább kiteljesedni a drámapedagógia útján, de lehetőségek híján megoldhatatlannak tűnt a feladat. Élni azonban kellett, így hitel segítségével vállalkozó lett.- Az iskolákat végigjártam, de sehol nem kellett a drámapedagógia. Péntekről hétfőre döntöttük el, hogy üzletet nyitunk, és mint egy vakugrás belevágtunk. Évek teltek el, mire jött egy lehetőség. A József Attila Művelődési és Konferencia-központ igazgatói posztjára pályázott, amelyben leírta a történetét, mindazt, amelyet tanult és tizenhat évnyi gyakorlatát a drámapedagógiában. Elmondta, hogy szeretné a minőségi kultúrát bevezetni és meghonosítani, többek között a reklámtevékenységet kibővíteni, a honlapot megújítani és mindezt eljuttatni az emberekhez. 2009-ben igazgató lett. Igényes koncertek voltak, nagy nevekkel, olyan színházakat hozott ide, amelyekről előtte nem is hallottak, világszínvonalú rendezők alkotásait és a legkelendőbb előadásokat, amelyek igen, néha borzolták a kedélyeket, de pont ez volt a cél. Az ébredés. Mert olyan mindegy, hogy rózsaszín szemüveget hordunk vagy lehunyt szemmel járunk. Mindennek van üzenete, a szónak és a cselekedetnek is, amely végül célba ért, csak az adó és a vevő változott meg. 2010 decemberétől megannyi megpróbáltatás után, visszakanyarodott a drámapedagógiához. A fiatal tehetségekhez, a tanításhoz. Megálmodott valamit, amelyet időt és energiát nem sajnálva igyekszik megvalósítani, mert mint mondja: - A kultúrához mindenkinek joga van - a Talent születése változást hoz a mindennapokba. A pesti pinceszínházak és zenekarok műsorai mellett műhely-munka, aprószínház és olyan zenekarok hallhatóak majd, amelyeket ez idáig csak a fővárosi fesztiválokon láthattak. A Kolibri Színház egyik darabja is látható lesz, amely szülőknek szól. Olyan szülőknek, akiknek komoly gondjuk van a gyerekükkel a droggal kapcsolatban. Kiegészítve ezt egy beszélgetéssel, ahol egy drámapedagógus válaszolja meg a kérdéseiket. Programok sokasága mélységes társadalmi mondanivalóval. A jövő tehát folyton változik, nem áll meg soha. Arra a kérésre, hogy fogalmazza meg élete alapgondolatát, a válasza ez volt: - Cselekvés és kíváncsiság. Mert a megoldás mindig a cselekvésben rejlik. Krajcsi Klaudia Konferencia a vasutakért jáépítéséért Polgári Társulás elnöke. 11 órától „Eurégiós térségi vasutak Németországban” címmel Háry Márk, Magyar Közlekedési Klub képviseletében tart előadást, majd a Magyar-Szlovák Vasúti Napok jövőjéről és az Ipoly-völgyi vasút kapcsolatairól szól dr. Serfőző András az Ipoly- hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás nevében. A továbbiakban felkért hozzászólók, a magyar és szlovák kormányzati képviselők, az érintett térségek és települések vezetői, szakmai és társadalmi szervezetei fejtik ki véleményüket a témával kapcsolatban. Zárásként pedig KáldiIstván fejlesztési szakértő (MÁV Zrt. Fejlesztési Főosztály) és Perger Imre, a MÁVSTART Zrt. képviseletében „Hogyan illeszkedik a MÁV elképzeléseihez a társadalmi igényként felmerült járatok indítása?” címmel tartanak előadást. Mint megtudtuk, az Ipoly-völgyi vasút megvalósíthatósági tanulmánya a Magyar-Szlovák Határközi Együttműködési Program keretében uniós támogatással készült el, 2010-ben. Ez alátámasztja, hogy a térség fejlődéséhez, az ott élők életminőségének javulásához szükség van a Párkány- Balassagyarmat-Ipolytarnóc- Losonc eurégiós vasútra.- A gyakorlati megvalósítás azonban elakadni látszik, annak ellenére, hogy az Ipolyság-Dré- gelypalánk között hiányzó 6,3 kilométeres szakasz újjáépítéséről a magyar és a szlovák miniszter- elnök szándéknyilatkozatot írt alá 1999-ben. Ipolytarnóctól Losoncig pedig a pályát teherszállításra jelenleg is használják, a személyszállítás megindítása csak finanszírozás és hatósági engedélyezés kérdése - áll a Magyar Közlekedési Klub lapunkhoz eljutatott tájékoztatójában, amely azt is magába foglalja: a Novohrád- Nógrád régióban magyarok és szlovákok óriási örömmel és reménnyel ünnepelték a határbontás napját, 2007-ben. Ám a vasúti kapcsolat azóta nem javult, hanem romlott Határok nélkül már életképes lehetett volna a i Nyitány az iskolagalériában Salgótarján, a skáid Petőfi Sándor Tagiskolájának galériájában nyílt meg Osgyáni Lajos kisterenyei alkotó - az Art 11 művészeti csoport tagja - festményeinek kiállítása. A tanulók kedves műsorát követően Szeberényié Érdi Éva, a bátonyterenyei művelődési .központ igazgatója mondott megnyitóbeszédet. Az ünnepség keretében Steib Péter, az iskola új rajztanára és galériavezetője köszönte meg elődje, a nyugalomba vonult Mosoniné Mézinger Éva munkáját. Húszezret fizet a „filléres” borért Balassagyarmat. Két bolti tolvajt is tetten értek egy nap alatt nemrég Balassagyarmaton. Egy 55 éves őrhalomi nő mintegy ezerháromszáz forint értékben pakolt különböző termékeket a táskájába az egyik áruház polcairól. Az alkalmazottak azonban ezt észrevették és visszatartották őt a rendőrök kiérkezéséig. Néhány órával később, egy másik boltban egy 46 esztendős váci férfi járt hasonlóan, aki a nadrágjába rejtett egy üveg kétszáz forintos fehérbort, majd megpróbált fizetés nélkül távozni. Kiderült, hogy aznap egyszer már lopott ilyen nedűt az üzletből.- A járőrök mindkét személyt előállították a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra, ahol tulajdon elleni szabály- sértés elkövetése miatt indult velük szemben eljárás. A férfit - aki korábban már követett el ilyet - őrizetbe vették, a városi bíróság pedig gyorsított eljárás keretében húszezer forint pénzbírsággal sújtotta őt - közölte Lászlók Nóra, a rendőrség sajtóügyeletese. Templomjáró túra Salgótarján. A Tájak-Korok- Múzeumok salgótarjáni klubja az Acélgyári úti római katolikus Szent József templomban tartotta az úgynevezett templomjáró túra záróredezvényét. Az ismeretterjesztő programot orgona- és kórusmuzsika gazdagította s elhangzottak irodalmi művek is. 2005/2006-os menetrendben közlekedő Miskolc-Fülek-Salgó- tarján-Hatvan közötti járat, ehelyett megszüntették. 2009-ben megszűnt a Bánréve-Sajólé- nártfalva határátmenet, majd 2011. május 1-jén a Fülek-Somos- kőújfalu járat is. Észak-Magyaror- szág és Dél-Szlovákia 250 kilométeres határszakaszán jelenleg csak Szob-Párkány és Hidasné- meti-Kassa között tudnak az utasok vasúton átmenni és csak nemzetközi járattal. Magyar-szlovák regionális vasút, ami a határmenti települések egymásközti közlekedését, Ipolyság, Balassagyarmat, Szécsény, Losonc, Fülek, Feled és Kassa térségi központok elérhetőségét szolgálná: nincs. tem, kapcsolatteremtő- és önismereti játékokat játszottunk, mindezt drámapedagógiás alapokon. Mikor Jászberénybe mentem tanulni, ott változott meg igazán az életem, mert megismertem a mesteremet, Kovács Andrásné Rozika nénit. Ő még mindig vezet drámacsoportokat
