Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-09 / 184. szám
2 2011. AUGUSZTUS 9., KEDD NÓGRÁD MEGYE Kortárs galéria a „ceredi műhely” jegyében Aki az 1996-os alapításkor, illetve az akörüli években járt utoljára a ceredi művésztelepen, napjainkban alig ismerne rá. A folyamatos fejlődéssel, fejlesztéssel igencsak komfortosabbá váltak a körülmények, javultak a művészi alkotómunka feltételei. A legnagyobb változás, az idei, a XVI. kurzus során történt: augusztus 4-én átadták rendeltetésének az uniós támogatással létrehozott kortárs művészeti galériát. Fürjesi Csaba festőművész, a Cered-Salgótarján Nemzetközi Művésztelep vezetője avatóbeszédében kiemelte: a galéria értékét, jelentőségét növeli, hogy közismerten nehéz gazdasági helyzetben sikerült létrehozni. - Aligha van még egy olyan ezerfős település, ahol kortárs galéria működik - mondta Fürjesi vészeti Egyesület által erre az alkalomra megjelentett „Ceredi Művésztelep -1996-2010” című reprezentatív albumot, amely gazdagon és látványosan illusztrált átfogó áttekintést ad a művésztelep tizenöt éves történetéről. (A kötet bemutatására lapunk a későbbiekben tér visz- sza.) vetik, szeretik a ceredi művészek munkásságát (is). A hét során tiszteletét tette a művésztelepen Sárvárról Kondora István polgármester és Kondor János, a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója is. Az ő látogatásuknak az volt az előzménye, hogy Fürjesi Csaba és Sánta László pünkösdkor a dunántúli városban a „Trigon” című kiállításon mutatkozott be együtt Kontur András szobrász- művésszel. A galéria-avatót illetve a kiállítás-megnyitót követő, tájjellegű gasztronómiai élvezeteket is nyújtó baráti beszélgetésen mintegy körvonalazódtak a művésztelep következő évi programjai is. Az idén készült alkotásokat 2011-ben várhatóan kiállítják Salgótarjánban, Sárváron- ahol ceredi napokat terveznek- és más településeken s szó lehet berlini bemutatkozásról is. Sőt a készülő film kapcsán az az ötlet is felvetődött, hogy esetleg lehetne Cereden egy rövidfilmfesztivált szervezni. Sokszínű, változatos kulturális, művészeti kínálattal debütált tehát az Ars Longa MűvéKossuth utcai telepen. A film főszerepeit - más fővárosi művészek társaságában - Petyi János illetve Pintér Gábor játssza. Ők az elmúlt évtizedben rendszeresen részt vettek a művésztelep színházi bemutatóin, perfor- mance-műsorain. A szélesebb stábnak, a statisztériának azonban tulajdonképpen minden művésztelepi alkotó tagja volt. A tábortűz-jelenetben mások mellett Kalocsai Enikő salgótarjáni festőművész, a művésztelep gyakori vendége is beöltözött menyasszonyi ruhába. Christoph Eckelt német fotóművész viszont éppen magát a filmkészítést kísérte nyomon, dokumentálta. A film tartalmában és formai megA „MedveFesztivál” keretében játékfilm is készül a helyi legendák felhasználásával Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke (balra) is meglátogatta a művésztelepet. Jobbra Fürjesi Csaba festőművész, a művésztelep vezetője Csaba. E megállapítással Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke - aki a megnyitó előtti órákban látogatta meg a művésztelepet: is egyetértett és rokonszenvét fejezte ki az ott tapasztalt folyamatokkal, törekvésekkel. A Borderlandnak elkeresztelt galéria első kiállításán a művésztelep alapítóinak, vezetőinek - Fürjesi Csabának, Kun Cecíliának és Sánta Lászlónak - képei mellett jó néhány helyi (Földi Gergely, Földi Péter, Kalocsai Enikő) magyarországi (Kmács Ágota, Palik Eszter, Szemethy Imre, Szemethy Orsolya) és külföldi (például a szlovákiai Jozef Suchoza) törzstag alkotásai láthatók. A galéria - amelyben alkalmasint filmet vetíteni, konferenciákat, tanácskozásokat, különféle művészeti, közösségi rendezvényeket is lehet tartani - megnyitójához egy másik, nem kevésbé fontos és emlékezetes mozzanat is társult: Fürjesi Csaba bemutatta az Ars Longa Műis fel-fellelhetők. A fesztivál egyik munkaprogramját, projektjét egy - a művésztelep időszakában forgatott - játékfilm jelenti. A medvemítoszra, egy festőművész lidérces látomására épülő forgatókönyvet a rendező Pusztai Gábor írta, az operatőr Krnács Ágota. Az alkotópáros immár újabb ceredi háztulajdonosnak tekinthető a hovatovább művészkolóniává terebélyesedő valósításában egyaránt magán viseli a „ceredi műhely” jegyeit, szellemiségét. A fesztivál, illetve a művésztelep másik ajánlott projektje természetesen képző- művészeti jellegű volt. Az úgyneA galériaavató, a könyvpremier és egyáltalán az ez évi művésztelep az úgynevezett „MedveFesztivá 1” programjába épült be. A rendezvénysorozat arról a késő középkortól szájhagyomány útján terjedő legendáról kapta a nevét, amelynek nyomai a Medves lábánál manapság Fürjesi Csaba (jobbról) Sánta László és Kun Cecília alapító művészek társaságában mutatta be a művésztelep 15 éves múltját összegző reprezentatív kiadványt A múlt héten felavatott kortárs galériában elsőként a művésztelep törzstagjainak alkotásait állították ki vezett monotípiás feladatot Gyarmati Zsolt - aki először vett részt a művésztelepen s aki a budapesti G 13 Galéria szellemiségében került egy hullámhosszra a cerediekkel - úgy jellemezte, hogy archív fotók inspirációi alapján kellett új képi közegbe transzformálni, újrafogalmazni gondolatokat, érzelmeket. A művésztelep legfrekventáltabb napján több művészbarát is megfordult Cereden. Közöttük volt dr. Czoma Zsófia fővárosi jogász, komoly rangú minisztériumi tisztviselő vagy a dr. Bakonyi Béla és a dr. Fest Edit páros a gödöllői, budapesti Bakonyi Ügyvédi Irodából. Valamennyien ismerik, nyomon köszeti Egyesület „MedveFesz- tivál”-ja, amely szervesen illeszkedett az előző évekhez , így a 2005/2006-os nemzetközi Ars Tarnatica fesztiválhoz vagy a 2007-es megyei Ars Longa őszprogramhoz. Ugyancsak sikeresnek mondható - hangulatában és az elkészült művek színvonalát tekintve egyaránt - az ezúttal három ország művészeit felsorakoztató művésztelep, amely másfél évtized alatt immár tizenhatodik alkalommal nyitotta ki kapuit hazai és külföldi - európai és Európán kívüli - profi alkotók illetve az igényes művészet iránt érdeklődők előtt. Csongrády Béla Többet ésszel, mint erővel (Folytatás az 1. oldalról.) A nevelési, pedagógiai programokból, azok céljaiból és feladataiból, valamint a tantervekből kiderül, hogy a nevelési-oktatási intézmények a gyermekek oktatását, nevelését, képességeinek és készségeinek a fejlesztését a tanóra keretén kívül különböző tevékenységekkel is bővítik. Túdásukat, tapasztalataikat személyes érdeklődési körükkel összhangban hasznosíthatják a mindennapi élet során. A varsányi Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ Általános Iskola tanulóiról az igényfelmérés során kiderült, hogy érdeklődnek intézményük névadója, a magyar történelem és a testmozgás iránt. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola pedagógusai arról tájékoztatták intézményünket, hogy diákjaik, óvodásaik érdeklődési köre széles, szeretnének többet tudni a palóc folklórról, táncokról, népi kismesterségekről, ám a tanulók kevesebb érdeklődést mutatnak az információszerzés hagyományos formája iránt, kevesebben járnak könyvtárba. Tudomásunkra jutott, hogy a gyermekek nagyszámban nem is sejtik, hogy a könyveken kívül egyéb korszerű szolgáltatásokat is igénybe vehetnek a könyvtárban. A könyvtári foglalkozások felkelthetik és fenntarthatják érdeklődésüket a könyvek, és az olvasás iránt. A tanulókról kiderült továbbá, hogy igényük van a testmozgásra, a testkultúra ápolására, az egészséges életmód és életvitel megismerésére. Sajnos elenyésző azon tanulók száma, akik testnevelési órákon kívül hozzáférhetnek a számukra érdekes, tartalmas, rendszeres testmozgáshoz. A nevelési-oktatási intézményekkel a feltárt igények alapján olyan programok összeállítása mellett döntöttünk, amelyek a gyermekek számára a tanulmányi időn kívüli hasznos elfoglaltságot, szabadidejük kulturált eltöltését, valamint további életük során hasznosítható ismeretanyag megszerzését teszik lehetővé. Az együttműködő nevelési-oktatási intézmények feladatként tűzték ki a diákok, óvodások kulcskompetenciájának megalapozását, megszilárdítását. Ebben a feladatban kap szerepet többek között az esztétikai, művészeti nevelés, a kifejező- készségek, a szociális és állam- polgári kompetenciák, a hatékony, önálló tanulás módszereinek elsajátítása. A megvalósítani kívánt programok kivétel nélkül hozzájárulnak, és elősegítik a fent nevezett intézmények, feladatainak, célkitűzéseinek a megvalósítását. A pályázó, a projekt megvalósításával a kötelező közművelődési feladatainak ellátása mellett ezúttal nemcsak az előírt kulturális, szórakoztató, információ szerepkörét látja el, hanem egy bizonyos társadalmi igényt is kielégít, hozzájárul a fiatal felnövekvő nemzedék oktatási keretek között megszervezett tudásának mobilizálódásához, amely, mint alapkompetencia a jövő emberének természetes velejárója kell hogy legyen. 9 Szenográdi Ferenc SZÉCHÉNYI TERV MAGYARORSZAG MEGÚJUL A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg. t I