Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-30 / 201. szám
2011. AUGUSZTUS 30., KEDD 5 Magas lehet a munkanélküliség Budapest. Idén továbbra is magas maradhat a munkanélküliség, bíztató azonban, hogy emelkedett a foglalkoztatottság a május-júliusi időszakban - kommentálták elemzők az MTI- nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn publikált munkaerő-piaci adatait. A KSH adatai szerint a munkanélküliségi ráta 10,8 százalék volt a május-júliusi időszakban, nem változott a megelőző három hónaphoz, azaz a második negyedévhez képest, és csökkent az egy évvel korábbi 11 százalékhoz viszonyítva. A munka- nélküliek száma lényegében megegyezett (négyezer fővel volt kevesebb) az egy évvel korábbival, 463 ezer fő volt 2011. május-júliusban. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma a vizsgált időszakban 3 millió 832 ezer fő volt, azaz 43 ezer fővel (1,1 százalékkal) több volt, mint az előző év azonos időszakában. Barta György, a CIB Bank vezető elemzője az MTI megkeresésére úgy vélekedett, az adatoknak nagyon örülni nem lehet, a munkanélküliségi ráta stagnálása azt jelenti: nem volt javulás. Az átlagos munka- keresési idő még mindig na- gyon hosszú - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ez arra utal, hogy még mindig nagyon „laza” a munkaerőpiac, azaz nagyon nehéz állást találni. Nincs érdemi munkaerő-piaci „feszülés” - hangsúlyozta. Szerinte a javulás elhúzódó lesz. Egy biztató részlet van csupán az adatok között, az, hogy tovább nőtt a foglalkoztatottság, amely abból származott, hogy a gazdaságilag aktívak száma tovább emelkedett - hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ez üdvözlendő. Előrejelzése szerint idén még nem lesz érdemi javulás a munkaerőpiacon, az állástalanok aránya az év végén is 10,8 százalék lehet, ahogy tavaly is. Kiemelte: 2012-ben főként a közmunkaprogramoknak köszönhetően lehet kisebb javulás, ennek azonban lesznek költségvetési hatásai. Ügy vélekedett, a kormányhoz közel álló közgazdászok is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a kormány által kitűzött, lefelé revideált munkaerő-piaci célok sem teljesíthetőek. Kockázatot jelent, hogy sok rokkant nyugdíjast igyekszik a kabinet visszavezetni a munkaerőpiacra - tette hozzá. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzői várakozásoknál magasabb, 10,8 százalék maradt a munkanélküliségi ráta május-július között, azonban kissé mérséklődött az egy évvel korábbi 11 százalékról. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint szépen növekszik a foglalkoztatás az év eleje óta. Ez az adat pozitív fejleményeket mutathat - hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a javulás az exportra termelő ágazatoknak köszönhető. Aláhúzta azonban, hogy nincsenek összhangban a második negyedéves növekedési és a munkaerő-piaci adatok, nőtt a foglalkoztatottság, de nem javult a termelékenység. Szerinte az adatok azt mutathatják, hogy vagy átmeneti hatás miatt volt alacsony a GDP a második negyedévben, vagy alapvetően lassult a növekedés, és a munkaadók még nem alkalmazkodtak hozzá. ORSZÁGJÁRÓ - EGÉSZSÉG Fény derült a ponthatárokra A legnépszerűbb felsőoktatási szakok 2011-ben A legnépszerűbb alap- és egységes, osztatlan képzések (2011.. általános felvételi eljárás) (Nappali munkarend, államilag támogatott forma, első helyes jelentkezések) rangsor 2011. szak neve 1. gazdálkodási és menedzsment 2. turizmus-vendéglátás 3. mérnök informatikus 4. gépészmérnöki 5. pénzügy és számvitel 6. jogász 7. általános orvos 8. kommunikáció és médiatudomány 9. kereskedelem és marketing 10. nemzetközi gazdálkodás 11. ápolás és betegellátás 12. vilamosmérnöki 13. pszichológia 14. programtervező informatikus 15. óvodapedagógus 16. anglisztika 17. műszaki menedzser 18. andragógia 19. építőmérnöki 20. nemzetközi tanulmányok jelentkezők száma Forrts: tovíA/ 'MTI • S»|t6«<Wb»nk mti) Budapest Hétfőn hirdették ki a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait; az eljárásban csaknem 13 ezren adtak be kérelmet. A ponthatárokat a www.felvi.hu oldalon tették közzé. A ponthatárok meghatározása a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljáráshoz hasonlóan történt: a számítógépes algoritmus a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján és az adott képzésre felvehető létszám függvényében sorolta be a jelentkezőket. Fontos különbség azonban, hogy azokon a képzéseken, amelyeket már a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 21-én kihirdetett ponthatárnál. A jelentkezők teljesítményétől, felvételi összpontszámától függően előfordulhat, hogy egyes képzéseken a 2011. július 2-inél magasabb ponthatárt állapítanak meg. Ha az adott képzés eddig nem indult, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál - alapképzési szakok, egységes, osztatlan képzések esetén 200 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 140 pontnál. A ponthatárok a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a www.felvi.hu oldalon tekinthetők meg hétfő estétől. A felvettek a felvételi döntésről szóló besorolási határozatot az Oktatási Hivataltól, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban. Praxiscsere kihalásos alapon A falvakból eltűnnek a háziorvosok, a tb-pénzből nem tartható fenn a rendelő KÓRKÉP. Az anyagi megbecsülés hiányában egyre nehezebb lesz lábra állítani az elöregedő magyar egészségügyet Elöregedett a háziorvosi kar, utánpótlás híján nincs kinek eladni a praxist, a nyugdíjból pedig nem tudnának megélni. Nővér- és adminisztrátorképzéssel tehermentesíthetnék a doktorokat, így két-három körzetet elláthatnának. A közal kalmazotti bérekhez kellene igazítani a jövedelmeket. Nógrádi Tóth Erzsébet Évente ugyan hatvan-száz fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, de a szakvizsga megszerzése után 40 százalékuk elhagyja a pályát - erről Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója beszélt lapunknak. Hozzátette: nekik is szembesülniük kell a praxishoz jutás anyagi nehézségeivel és a praktizálás megkezdéséhez szükséges bürokratikus procedúrával. Pedig legalább 250 rezidenst kellene képezni évente ahhoz, hogy 15 éven belül lecserélődjön az elöregedett háziorvosi kar, a 6800 körzetben dolgozók harmada jócskán nyugdíjkorhatár fölött van, jelentős számú a hetvenévesnél idősebb orvos. Az alacsony bér után járó nyugdíjból ugyanis nem tudnának megélni, és nincs kinek eladni a praxisukat, így „kihalálos” alapon cserélnek gazdát a praxisok - toldotta meg a gondolatsort Komáromi Zoltán háziorvos. Szerinte megoldás lehetne az alapellátási nővér- és speciális adminisztrátorképzés bevezetése. Ez utóbbiakból hatezerre lenne szükség. Ők levennék az adminisztratív terheket a nővérekről, utóbbiak pedig az orvosokról. És ha három nővér tartozna egy orvoshoz - csakúgy, mint több nyugati országban -, két-három praxist is képesek lennének tisztességesen ellátni. Az alapellátás önkormányzati feladat, ám azok szerepe egyre inkább periferikus: ha jól megy a praxis, nem szükséges törődni vele, ha hiányzik az orvos, nincs eszközük a csábításhoz. így évek óta 200 körüli a betöltetlen praxisok száma, százból tartósan hiányzik az orvos. Elsősorban a kistelepülésekről tűnnek el a praxisok, ezt a lakosságszám csökkenése is indukálja - hangsúlyozta Selmeczi Kamill háziorvos, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének (Fákosz) elnöke. Ilyen esetekben az önkormányzatok összevonnak két vagy akár három települést, emiatt embertelen helyzetbe kerül az ott gyógyító orvos, de a betegeknek is rossz. Több ilyen ösz- szevont rendelés van már a Bodrogközben, ahol nyugdíj, betegség, elhalálozás miatt üresedtek meg a rendelők. Vonzónak tűnt ez a pálya, amikor jó egy évtizede - a gyógyszer- tárak magánosításának mintájára - praxisjogot kaptak a háziorvosok, amelynek az eszmei mellett vagyoni értéke is lett. A praxisjogot a szakvizsga megszerzéséhez és a folyamatos továbbképzéshez kötötték. Ez egyedülálló Európában, így nem véletlenül kapkodnak a magyar háziorvosok után a gazdagabb országokban, ahol, mint például Ausztriában, állami nyugdíjat is kapnak. Kezdetben kevesen engedtek a külföld vonzásának, hi| HAVI PRAXISBEVETEL-IGENY Forrás: VG-gyűjtés (kalkulált) Nővér bruttó bére* 181 800- bér utáni járulék 49 005 Háziorvos bruttó bére 338 000- bér utáni járulék 91 260 Praxisköltség 360 000 Gépkocsiköltség 100 000‘* Összesen 1 119 765 * A KSH által közölt egészségügyi átlagbérre kalkulálva. ** A gépkocsihasználat nincs a praxis működéséhez előírt minimumfeltétel rendszerében. szén meg lehetett élni a praxisbevételből, a biztosítótól a páciensek után járó kártyapénz mellé havi 25-75 ezer forint eszköz- és ingatlantámogatást is kaptak a doktorok» ám 2006-ra ez megszűnt. így állami kötelesség ugyan az alapellátás garantálása, ám azt az önkormányzatokra testálták, ezek helyett azonban a mikrovállalkozásban dolgozó háziorvosok próbálnak eleget tenni ennek a feladatnak. Nehezen, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott havi működési pénzből nehéz vagy nem is lehet fenntartani a praxist. Duális finanszírozás van, így elvileg az önkormányzatoknak kellene állni a fejlesztéseket, de kevés helyen vállalják át például a rezsiköltséget, a nővér fizetését. Ezért vetette föl a Fakosz, hogy az állami felügyelet jobb lenne. így kistérségi körzeti rendszert lehetne szervezni, amely hatékonyabb és szervezettebb lenne, s célzottan kellene forrást biztosítani e feladatokra. Az eszköz- és ingatiantámoga- tás újraindítását tavasz óta lebegteti az ágazatért felelős államtitkárság, állítólag októbertől ismét bevezetik, ám Komáromi Zoltán szerint a tervezett évi 3 milliárd forintból nagyon kevés juthat egy praxisra. Elkerülhetetlen az alapellátás anyagi megerősítése, hiszen egy átlagos, 1600 pácienst ellátó praxis átlagos tb-bevétele 850 ezer forint, ez az orvosnak 150, a nővérnek 100 ezer forint bért tud kitermelni. Ha a közalkalmazotti bérnek megfelelő ösz- szeget kapnának az alapellátásban dolgozók, úgy egy átlagos praxis fönntartásához havi 0,960-1,267 millió forint kellene.
