Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-27 / 199. szám
2011. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT 5 NO GRAD MEGYE Színdarab Szent Istvánról NÓgrád megye. Akit megvédett Krisztus keresztje - Ez a címe annak a - Szent István életét felelevenítő - színdarabnak, amelyet a Piliny, Szalmatercs, Karancsság és Ságújfalu amatőr színjátszóiból alakult Szent László Közösség fog előadni a következők szerint: augusztus 27-én, szombaton (azaz ma) 16 órától Plinyben, a közösségi ház nagytermében, ugyanezen a napon 18 órától a karancssá- gí templomban. Etesen a közösségi házban augusztus 28- án, vasárnap 16 órától, majd 18 órától a ságújfalui templomban tekinthetik meg a helyiek. Az utolsó bemutató szeptember 4-én, vasárnap 18 órai kezdettel a szalmatercsi templomban lesz. Iskolájukat szépítették Szécsény. Augusztus második felében megélénkült az élet a szécsényi gimnázium és szak- középiskolában. Nem a tanítás kezdődött korábban, nem is a diákok nyüzsgése, hanem a szülők és a pedagógusok szorgos munkája töltötte meg élettel az épületet. A felnőttek nyílászárókat festettek, s azokat a tantermeket is rendbe tették, kifestették, amelyekre a nyáron nem került sor, s különböző dekorációs anyagokat készítettek. Szépítették, csinosították az iskolát. Emlékmű készül Piliny. A községben nincs egyetlen köztéri szobor, emlékmű sem. Csupán a temetőben látható egy emléktábla, amely a II. világháború áldozatainak állít emléket. Lehoczki Szabolcs, polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy önkormányzatuk úgy döntött, hogy községük központjában, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére emlékművet állítanak. Az alkotás Bobály Attila, megyénk szobrászművésze tervezte és ő annak megvalósítója. Posztamensen fog állni a nagy Magyarország kontúrtérképe. Ennek egyik oldalán az 1848- 1849-es címer, körülötte a 13 aradi vértanú arcképének plakettje lesz látható. A másik felén Petőfi Sándor portréját formázza meg a művész. Az emlékművet ez év október 6-án avatják fel. Civil hét és az önkéntesség Fontos volna a salgói kisvasút nyomvonalának rendbehozása is (képünkön az egykori kisvasút és utazóközönsége) FORRÁS: KISVASUT.HU Civil hét kezdődik Salgótarjánban szeptember 5-én, amelyet együtt szervez a klubokkal, egyesületekkel, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal. A tervek szerint szeptember 9-ig rendezvények sora zajlik a belvárosban és a város peremén is. Derűs délután a Dolinkában A Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete az egyik leggazdagabb programot szervezi a Dolinkában. Azt mondja Tóth Gyuláné, akit júniusban választottak az egyesület elnökének, soha nem utasítottak el egyetlen olyan feladatot sem, amely valamilyen közösség javát szolgálja. A BEBESE önkéntes munkát végzők egyesülete, természetesnek vették, hogy csatlakoznak a városi programhoz, amely az önkéntesség jegyében zajlik. Ehhez társakat is találtak, így a Forgách úti Félsziget Lakó- és Napköziotthont, a Sümegi Ilona Alapítványt, a CSIGA Ház Egyesületet, a Térni Könyvtárat, a Gyermekekért Baráti Kört, az asszonykórust Karancslapujtőről, a Petőfi Sándor tagiskolát. Az elnök asszony meséli, hogyan találtak egymásra a segítő társakkal.- A Félsziget Lakó- és Napköziotthon ellátottjai értelmi fogyatékkal élő fiatal felnőttek. Arra gondoltunk, hogy mindennapjaikat talán mi is könnyebbé tehetnénk egy kicsit, ha ellátogatnánk hozzájuk. Megkerestük az otthon vezetőit, beszéltünk terveinkről, jószívvel fogadták az önkéntes és önzetlen segítséget. A BEBESÉ-ben pedig készülnek a „vállalkozásra”. Most ott tartanak, hogy havonta egy-két alkalommal mennének, beszélgetnének, foglalkoznának a fiatalokkal. Akár együttműködési megállapodást is kötnének az otthonnal, az alapítvánnyal. A karancslapujtői asszonykórushoz egyik BEBESE tagúk „vezette el” őket. Czene Gyulánéval, a Gyermekekért Baráti Kör vezetőjével pedig már régebbi a kapcsolatuk. Aztán a szeptember 7-i dolinkai program kerül szóba. Délelőtt részt vesznek a Kertbarátok Körének kiállítási megnyitóján a József Attila Művelődési és Konferencia-központ előterében. Aztán irány a Dolinka, ahol „tábori ebéd” várja az ékezőket, zsíroskenyér hagymával. Majd rövid elmélkedés arról, mit jelent az önkéntesség a BEBESÉ-nek és arról is, milyen az élet a Forgách úti otthonban. Ezek után indul a változatosnak Ígérkező műsor. A Térni könyvtár irodalmat, verseket, prózát visz a Dolinkába. A lapujtői asz- szonyok népdalok szép csokrát nyújtják át a jelenlévőknek. „Megmozdul” a CSI-GA Ház is, a szabadidős programban örömtréning, jóga gyakorlatok, játékos vetélkedők vannak, gyermekekre és nyugdíjasokra „szabva”. A baráti kör gyermekei derűs jelenettel készülnek, a Petőfi iskola pedig sportbemutatót tart. S ki tudja, talán meglepetést is tartogatnak a szervezők. A civil szervezetek azért fogtak össze, hogy egy derűs, vidám családi nappal örvendeztessék meg a látogatókat. Ahogy Tóth Gyuláné mondja, most azért szurkolnak, hogy az időjárás is méltányolja igyekezetüket. Ám akkor sem veszik kárba a fáradozásuk, ha megnyílnak az ég csatornái. Helyet találnak a közelmúltban megnyílt Civil Házban. Az élet él a város peremén- Mi egy hatalmas nagy peremkerület vagyunk. Határunk Inászótól egészen Szilváskőig terjed, más oldalról meg a Medvesig - mondja Szabó János, a Zagyvaforrás Egyesület titkára, alapító tagja az egyesületnek. - Kevesen tudják, hogy ezen a gyönyörű területen mennyi történelmi, ipartörténeti, kulturális emlékünk van. Mi 2002-ben arra szövetkeztünk, hogy mindezeket megmutassuk az embereknek. Azt mondja az idősebbek, meg a középkorúak hozták létre az egyesületet. A fiatalabbakat még nehéz bevonni ebbe a mukába. Nekik még ott a család eltartásának, nevelésének gondja. De „hatvan felé, hazafelé” az ember már elgondolkodik, mit tudna még tenni a lakóhelyéért. így aztán minden évben elkészítik programjaikat, újságuk a Zagyvaforrás életük, munkájuk legfontosabb eseményeiről tudósít. Maguk írják, szerkesztik. Már kaptak visszajelzéseket, hogy rajta voltak az interneten és van olvasójuk Amerikában is.- Az idén is azt folytatjuk, amit évekkel azelőtt elkezdtünk. Keresztet újítottunk fel, tervezzük, hogy rendbe tesszük a hősök sírját, Baglyaskőnél emléktáblát állítottunk. A zagyvái vár bejáratánál, a temetőkertnél információs táblát helyeztünk el, amely 3 nyelven igazítja el az ide látogató turistákat és fontos volna a salgói kisvasút nyomvonalának rendbehozása is. Nagyon közel van hozzánk, jó lenne egy elágazó, amellyel valahogy csatlakozhatnánk hozzá - sorolja a terveket, a tennivalókat. - Salgóról is szívesen jönnének hozzánk és tőlünk is mennének hozzájuk. Mindkét helyen van látnivaló. A zagyvái templom műemlék, érdemes meglátogatni távolabbról is. Később arról beszél, most azon fáradoznak, hogy pályázati pénzből rendbe hozzák Bátki íózsef szülőházát, egy 19. századi épületet. Helytörténeti gyűjtemény háza lenne, bemutatnák Bátki József munkásságát, de helytörténeti dokumentumokat - a tegnapok életét - és az ipartörténeti értékeket is. A volt kulturház felvette Bátki József nevét és közösségi ház lett. Mindegyiknél fellelhető az önkéntes munka. S úgy hírlik, - az önkormányzat közreműködésével - szeptember 1-től az egyesület átveszi a közösségi ház üzemeltetését.- Két év múlva negyven éve lesz, hogy salgótarjáni vagyok. Itt valamikor sok neves ember élt, de nálam az az érték, hogy éljen bárhol, ne feledkezzen el a településéről, tegye meg érte amit tud. Most már nincs tanács, az önkormányzat ereje is véges. Sok mindent magunknak kell megoldani. Szemetet gyűjtöttünk, utat tisztítottunk a várban, levágtuk a kidőlt fákat. S azok az emberek akik ott dolgoztak, most vigyáznak a rendre, a tisztaságra -magyarázza Szabó János. A civil hét az önkéntesség jegyében zajlik, amely az önkéntes munka és munkások dicsérete is. A szeptember 8-i délutáni program gazdája a Zagyvaforrás Egyesület. Egyfajta szakmai konferenciát szerveznek, szakértők közreműködésével. Prakfalvi Péter, geológus a környék geológiai viszonyairól, Judik Béla, a Karancs-Medves természeti értékeiről tart előadást. Szabó János pedig ipartörténeti áttekintést ad. Aztán csinálnak egy kőzet, kagyló és ásványkiállítást, amelynek édekessége, hogy bárki elhozhatja kincsét, mesélhet róla hol találta. Prakfalvi Péter pedig minősíti a tárgyakat. A délután egy közös szalonnasütéssel, baráti beszélgetéssel zárul.- Mi egész évben önkéntesek vagyunk. Ha munka van, mi ott vagyunk. Mondják is az emberek: ti csak találjátok ki, mit kell csinálni és mi visszük a lapátot és hozzálátunk - meséli. Kissé elgondolkodik, majd hozzáteszi: - Minden civil szervezetben van három-négy olyan ember, aki viszi a közösséget. De ahhoz, hogy valóban közösség legyünk, minden emberre szükség van. VG Szerették a gyermekek, szerették a kórház dolgozói Dr. Godó Béla Baglyasalján született 1940. március 19-én. Általános és középiskolai tanulmányait városunkban, Salgótarjánban végezte. Innen a szegedi Orvostudományi Egyetemre vezetett az útja, ahol 1964-ben szerzett általános orvosi diplomát. 1968-ban tette le első szakvizsgáját csecsemő- és gyermekbetegségekből, endokrinológiából pedig 1981-ben szakvizsgázott. 1998. decemberétől igazolt diabetológiai jártassága elismeréseként a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosnak minősítette. Az egyetem befejezése után 1964 és 1970 között a szegedi Egyetem Gyermekklinikáján dolgozott, ahol aktív tudományos tevékenységet is folytatott az anyagcsere és endokrin betegségek területén. Kiemelkedő tudományos munkássága során több alkalommal nyílt lehetősége külföldi egyetemeken, intézetekben ösztöndíjasként dolgozni. 1970-ben a bukaresti Parhon Intézetben tanulmányozta az emberi növekedési hormon klinikai felhasználását. 1978- ban Hollandiában, az Erasmus Egyetemen aktív résztvevőként dolgozott a klinikai és laboratóriumi endokriniológiai munkákban. 1989. szeptemberében a helsinki egyetem gyermekendokrinológiával - különösen a gyermekkori diabetes melli- tussal foglalkozott. 1993-ban az USA-ban Indianapolisban szakmai programban vett részt. Mind hazai, mind nemzetközi rendezvényeken rendszeresen tartott előadásokat, kongresszusokon és tanulmányútjain nyelvismerete réven jó szakmai és emberi kapcsolatokat siDr. Godó Béla (1940-2011) került teremtenie a gyermek- gyógyászat, különösen a gyermekgyógyászati endokrinológia magas képviselőivel. 1980-ban egyetemi adjunktusként pályázta meg és nyerte el a békéscsabai Réthy Pál Kórház Gyermekosztályának osztályvezetői állását, melyet 13 éven keresztül vezetette. 1993-ban visszatért szülővárosába, Salgótarjánba és a Szent Lázár Megyei Kórház Gyermekosztályának osztály- vezető főorvosa lett. Irányítása alatt az osztály tevékenységi köre sokrétű lett, a kis betegek mind nagyobb számban kerültek helyben magasszintű ellátásra. Az osztály munkájába szorosan bevonta orvos- és nővérkollégáit, gondoskodott azok képzéséről is. Meghatározó szerepe volt abban, hogy az 1998-ban elkezdődő rekonstrukció során korszerű gyermekosztály került kialakításra. A megyei szakfőorvosi teendők ellátása mellett a kórház Tudományos Bizottságának elnökeként vezette a tudományos munkát. 2002-ben a megye egészségügyi ellátása érdekében kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Perliczi János díjban részesült. Dr. Godó Béla főorvos úr kimagasló szaktudásával, szeretettel gyógyította kis betegeit. Kedves, mosolygós lényéve derűt, bátorságot csalt a beteg, lábadozó gyermekek arcára. Szerették a gyermekek, szerették a kórház dolgozói. Ez a szeretet ad nekünk, kollégáknak erőt ahhoz, hogy fájdalmunkat enyhítsük. Emléked mindig szívünkben őrizzük, munkádat tanítványaid viszik tovább!
