Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-26 / 198. szám
6 2011. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK Pomlé fesztivál Somorfa/Budapest. a somorjai Pomlé városi parkban tartják az idei két napos városfesztivált a dél-szlovákiai településen, augusztus 31-én és szeptember-1- jén. A Pomlé Fesztiválon az ízek és borok utcájában neves régióbeli és külföldi, köztük magyarországi borászok különleges, minőségi borait és a Csallóköz tipikus ételeit kóstolhatják meg a látogatók a két napos fesztiválon. A csodaréten hagyományos technológiákkal, természetes anyagokból készült portékák vására és kézműves foglalkozások várják a látogatókat és a gyerekeket - olvasható a programokról a Bumm.sk című révkomáromi hírportálon és Somorja város www.samorin.sk című internetes oldalán. A nagyszínpadon bábelőadások, folklórprogram, népzenei és világzenei koncertek szórakoztatják majd a közönséget. Mikes Kelemen nyomában Kolozsvár/Budapest. II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai emlékhelyeit keresi fel az az ötven székelyföldi és szórványvidéki, aki részt vesz az augusztus 29- ig tartó VII. Mikes-zarándokla- ton. A Magyarok Székelyföldi Társasága és a Hargita Megyei Tanács által szervezett zarándoklat második napján, kedden a vasfaluként emlegetett török- országi Demirköy központjában felavatták a középkorban ott élt erdélyi származású Orbán mester (Madzsar Orbán) tiszteletére készített kopjafát. Ugyanakkor ipegemlékeztek a leghíresebb székelyföldi ágyúöntő mesterről, a berecki Gábor Áronról is. A Mikes Kelemen nevét viselő zarándoklatot hetedik alkalommal szervezték meg, bejárva a törökországi bujdosók emlékhelyeit, amelyeket a korábbi zarándoklatok alkalmával jelöltek meg. A cél az, hogy a bujdosók hajdani útvonalának bejárása révén ápolják a Rákóczi- és Mikes-kultuszt, népszerűsítsék a Rákóczi és bujdosótársai törökországi életét bemutató Rodostói Múzeumot. NAGYVILÁG Felmérés a Házsongárdi temetőben Lezárult a kolozsvári Házsongárdi temető műemlék- sírjainak topográfiai felmérése, a terepmunka után az adatok feldolgozása következik, amit a tervek szerint szeptember közepéig fejeznek be - írta csütörtökön a Szabadság című napilap. A kolozsvári újságnak Maksay Ádám építőmérnök, az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadója elmondta, hogy a terepmunka folyamán több mint 500 sírt, sírkövet sikerült feltérképeznie a felmérést végző csoportnak. Bukarest. A műemlékké nyilvánításra javasolt síremlékek jegyzéke körülbelül 300 tételből áll, de a nemzetközi szabványoknak megfelelő topográfiai térkép a kallódó sírköveket is tartalmazza. Az egyházi tulajdonban levő lutheránus temető kivételével a köztemető régi részét feltérképeztük, mindent bemértünk azért, hogy ha majd a törvényi védelemre javasolt listát bővíteni lehet, ne kelljen újrakezdeni a munkát - magyarázta a lapnak Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója, aki hozzátette, hogy a romániai műemlékvédő fórumok a lehető legsegítőkészebben viszonyultak a felméréshez. A helyrajzi adatok összegyűjtése azonban csak a műemlékké nyilvánítás első lépése, hiszen a külön tételekre bontott jegyzék minden egyes eleméhez adatlapot kell csatolni, amelynek kitöltése további aprólékos munkát, kutatást igényel. Az igazgató szerint ezt a munkát megnehezítheti, hogy a temető igazgatósága a sírok adatait csak a családtagoknak adja ki. Egy immár sokadik helyszínen kallódó sírkő jellemzőit például nehéz lesz a műemlékvédelmi adatlap követelményeinek megfelelően összegezni a temető nyilvántartásához való hozzáférés nélkül - magyarázta. Hegedűs Csilla, Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter műemlékvédelmi kérdésekért felelős tanácsadója a lapnak elmondta, hogy a műemlékké nyilvánításra javasolt síremlékek iratcsomóinak hiánytalan összeállítását követően a román országos műemlékvédelmi bizottságnak kell jóváhagynia a felterjesztett jegyzéket, amelyet miniszteri rendeletnek is meg kell erősítenie. A topográfiai felmérést a román kulturális minisztérium június végén kezdte el a kolozsvári Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság javaslatára, miután a temetőben az elmúlt években több sírt is megrongáltak. A régi értékes sírkövek közül nagyon sok pusztulófélben van, a műemlékké nyilvánításuk azonban fokozottabb védelmet jelenthet. Theodore Dreiser, az Amerikai tragédia írója 140 éve született Száznegyven éve, 1871. augusztus 27-én született Theodore Dreiser amerikai naturalista író. Az indi- anai Terre Haute-ban született igen népes családban. Apja német származású, szigorúan katolikus ember volt, aki városról városra vándorolva keresett munkát, hogy tíz gyermekét eltartsa. Dreiser is korán megismerte a kétkezi munka világát, írói élményeit egy részét is innen szerezte. Járt egy évig egyetemre is, de jobbára autodidakta módon képezte magát, a szépirodalmon kívül természettudományi, filozófiai munkákat is olvasott. Budapest. Újságírói pályáját 1892-ben Chicagóban kezdte különböző lapoknál, majd 1894-től New Yorkban dolgozott. 1898-ban megnősült, de a házasság, Dreiser nőügyei miatt, nem volt túl sikeres. Regényíróként 1900-ban debütált a Carrie drágám című regényével, amelynek főhősét egyik nővéréről mintázta. A modern nagyvárosi létet plasztikusan szemléltető regény kisebb botrányt kavart, mivel szerzője nem ítélte el a címszereplő kitartott nő erkölcstelenségét. A mű körüli huzavona depresszióba hajszolta az írót, s az öngyilkosságtól csak a szanatóriumi kezelés mentette meg. Miután lelki egyensúlya helyreállt, 1901 és 1910 között különböző női magazinok főszerkesztőjeként tisztes jómódra tett szert. Ezt követően ismét regényírásba fogott, s gyors egymásutánban több műve is megjelent: Jennie Gerhardt (1911), A pénz királya (1912), A zseniális ember (1915). A következő tíz év bőséges termésében találunk novelláskötetet, filozófiai tanulmányokat, drámákat, verseket és önéletrajzi írásokat, amelyekből magyarul író lettem Amerikában címmel jelent meg válogatás. Az első igazi kritikai sikert és pályája csúcspontját az 1925- ös Amerikai tragédia című regénye jelentette. A terjedelmes mű egy megtörtént gyilkosság kapcsán emelt vádat az amerikai társadalom ellen, s éles kritikát fogalmazott meg az igazságszolgáltatásról is. A társadalmi reformot követelők valósággal a vezéralakjukká emelték az írót, aki aztán számos közéleti mozgalom mellett kötelezte el magát. 1927-ben járt a Szovjetunióban is, ám meglehetősen szkeptikusan vélekedett a kommunista társadalomról. A harmincas évek gazdasági válsága idején ő is tönkrement, s ez csak fokozta társadalmi érzé- . kenységét. 1938-ban színésznőnek készülő kedvesével Los An- | gelesbe költözött, ahol filmforgatókönyveket írt. Itt fejezte be két utolsó regényét (Omló bástya, A bölcs), amelyek azonban már csak halála után jelentek meg. Élete vége felé belépett az Amerikai Kommunista Pártba. 1944-ben újból megnősült, ám a házasság nem tartott soká, Dreiser 1945. december 28-án szívrohamban meghalt. Legjobb regényeiben megvalósította írói szándékát, a kendőzetlen igazmondást, az amerikai létforma, a rohamosan fejlődő kapitalizmus árnyoldalainak, a társadalmi egyenlőtlenségeknek bemutatását. Aprólékos részletezéssel ábrázolta korát, lélektanilag hiteles módon jelenítette meg szereplőit, akik közül többnek is saját családtagjai szolgáltak mintául. Madarak rokoni viszonyai Bécs/Budapest A genetikai vizsgálatok jelentőségét mi sem támaszthatja alá jobban, mint a madarak gyakorta megdöbbentő rokoni viszonyai: mióta például kiderült, hogy a madarak közelebbi rokonságban állnak a krokodilokkal, mint a teknősökkel, a hüllők osztálya mint rendszertani fogalom elvesztette létjogosultságát. A madarak osztályán belül is egyre-másra fedeznek fel meglepő rokoni kapcsolatokat. Német kutatók most egyértelműen bizonyították, hogy a sólymok a többi ragadozó madárral ellentétben - ironikus módon - nem tartoznak a sólyomalakúak rendjébe. A sasokkal és ölyvekkel való hasonlóságuk nyüvánvalóan az azonos életmódból fakadó párhuzamos evolúcióra vezethető vissza, ám közelebbi rokonságban állnak a papagájokkal és az énekesmadarakkal. A vizsgálattal a madarak családfájának egyik legellentmondásosabb részét sikerült megfejteni - közölte Alexander Suh, a Münsteri Egyetem molekuláris biológusa a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint (www.derstandard.at). - Immár biztosan meg lehet állapítani, hogy mely társaikkal állnak legközelebbi rokonságban a madárfajok több mint felét kitevő énekesmadarak. Míg korábban a kutatók úgy vélekedtek, hogy a harkályok vagy a kakukkfélék töltik be ezt a szerepet, most már egyértelmű, hogy a papagájok helyezkednek el hozzájuk legközelebb a családfán. Svájc már nem adóparadicsom London. Nagy-Britannia és Svájc olyan megállapodást kötött, amelynek eredményeként a leggazdagabb briteknek többé nem éri meg az alpesi országba menekíteni vagyonukat, Nagy- Britannia pedig 6 milliárd font bevételre tehet szert. A The Times című brit lap csütörtöki számában arról számol be, hogy George Osborne brit pénzügyminiszter szerdán Zürichben aláírta a megállapodást, amely 11 hónapos tárgyalássorozat végére tett pontot. A svájci kormány beleegyezett, hogy adót vet ki azokra a britekre, akik svájci bankokban tartják pénzüket, személyazonosságukat azonban továbbra sem fedik fel. Az egyezmény értelmében Svájc évente mintegy 3-6 milliárd fontot adhat át így a sziget- országnak. Az adót a svájci bankok szedik be. Az elmúlt hónapokban a megállapodásról szóló tárgyalások miatt több brit már igyekezett Svájc helyett más adó- paradicsomokba, például Szingapúrba menekíteni vagyonát, azonban ezen túl a svájci bankok értesítik Nagy-Britanniát, ha ilyen pénzmozgást észlelnek. George Osborne szerint a meg állapodás jelentőségét növeli a rossz gazdasági helyzet is, mert ilyen körülmények között a „törvénytisztelő adófizetőkre” még nagyobb teher járul az adókat elkerülni igyekvők miatt. Nagy- Britanniáéhoz hasonló megállapodást kötött Svájccal Németország is. Az adóparadicsomok bírálói azonban azért kifogásolhatják az egyezményt, mert a vagyonukat Svájcba menekítők- nek továbbra sem kell felfedniük kilétüket és semmilyen eljárással sem kell szembenézniük.