Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-25 / 197. szám
3 2011. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Ipolybalogi orgonista koncertje Balassagyarmat. Molnár Ottó ipolybalogi kántor, karnagy ad orgonahangversenyt augusztus 28-án 19 órától a Szentháromságplébániatemplomban. A művész diplomakoncertjéből játszik Bach-, Böhm-, Franck- és Piemé- műveket. A belépés ingyenes, adományokat a templom elfogad. Folklór-fotópályázat Nógrád megye. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár, a szlovák kisebbségi önkormányzat, valamint a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület pályázatot hirdet a nógrádi nemzetközi folklórfesztiválokon és a Nógrád megyei nemzetiségi találkozókon készült fotókból. A téma a nemzetközi és hazai folklór: a népzene, népi zenekari fellépések, szólisták, néptáncosok. A beküldési határidő szeptember 20. A zsűri által kiválasztott képekből kiállítást rendeznek a könyvtár galériájában decemberben. Természetesen, az anyatejjel RimÓC. A napokban tartottak anyatejnapot a község gyermekházában, amit Benkó Józsefné védőnő szervezett meg. Az eseményen nagyon sok érdeklődő kismama vett részt. A védőnő arra hívta fel a kismamák figyelmét, hogy az anyatej a legegészségesebb, legmegfelelőbb táplálék a babák számára. A szoptatás ugyanis nem csak a babák táplálék igényét elégíti ki, hanem megadja az anyához való közelség, biztonság, megnyugvás érzését, valamint örömet szerez babának és anyának egyaránt. Benkó Józsefné azt is elmondta, nagyon fontos, hogy az anyuka türelmes és kitartó legyen, valamint azt is, hogy a szülőnek meglegyen a kellő akarata babája szoptatásához. Ezzel ugyanis megalapozhatja gyermeke testi és lelki fejlődését. A hasznos tanácsadás és az előadások után, a megjelent anyukákat vendégül látták, valamint kulturális műsorral kedveskedtek nekik. A védőnő azt hangsúlyozta, mai világunkban rendkívül sok a tápszeres baba. Ezért lett minden év augusztusa - a WF10 szervezetének ajánlása nyomán - az anyatej hónapja, míg augusztus elseje, a szoptatás világnapja. Életem legszebb románca, a tánc Szécsény. - Életemben a legszebb románc a tánc - vallja a szécsényi Takács Bernadett, aki az idén diplomázott a Magyar Táncművészeti Főiskola tánc és próbavezető szakán, néptáncoktatóként. Bernadett egész lényéből sugárzik a tánc szere- tete. Amikor a színpadon van, nincs számára más csak a tánc csodálatos varázsa, a közönség. Mi nézők, akik élvezzük a könnyed lépéseket, átadjuk magunkat a zene és a tánc harmóniájának, csodáljuk a táncosok kifogyhatatlan energiáját, szug- gesztív előadását azt mondjuk táncolni könnyű, az csak szórakozás.- Amíg összeáll, elkészül egy koreográfia azt egy hosszú, nehéz, kitartó munka előzi meg. Bizony van, amikor a huszadik próba után már leroskadunk a székre, de az előadás mindenért kárpótol, és mindent elfelejtet velünk - mondta a friss diplomás. Jfogyan is kezdődött? Bernadett már egészen pici gyermekkorában vonzódott a népművészethez és a néptánchoz. A nagymama a Szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezetben dolgozott, ahol az unoka megcsodálta, megszerette a szép palóc viseletét. Édesapja mézeskalács-készítő mester. Több falusi, városi rendezvényen ott volt a termékeivel. Bernadett, aki elkísérte őt a vásárokra, legtöbbször a színpadon táncoló néptáncosokat figyelte. Első osztályos volt, amikor tagja lett Sebestyén Edit által vezetett Boróka együttesnek. Később a helyi művészeti iskolában Hájas Tibor tanítványa volt. Kétezertől Oláhné Csercsics Ivett és Oláh József által vezetett Iglice tánccsoportban táncolt és táncol. A csoportnak nagyon sok hazai és külföldi fellépése volt, így többek között jártak Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Olaszországban, Törökországban. Bernadett elhatározta, hogy élethivatásának választja a néptáncot és annak oktatását. A fóti nép- művészeti szak- középiskolába felvételizett. Az intézetben a fő tantárgya volt a néptánc, de tanult néprajzot, táncelméletet, járt balettórákra, s természetesen elméleti tárgyak is szerepeltek az órarendben. Kettős életet élt, hétköznapokon iskolájában tanult, próbált és fellépett. Hét végén az Iglice tánccsoportban táncolt. Iskolájából sok emlékezetes fellépésen vett részt. Ezek közül a legemlékezetesebb: táncolt Budapesten a Nemzeti Múzeum előtt a március 15-i ünnepélyen. Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy bekerült azon kétszáz néptáncos közé, akik 2007-ben „Egy ország születése” műsorban a Hősök terén táncoltak. Szerepelt a Kossuth téren, a főváros egyhetes adventi várakozási rendezvényen a Vörösmarty téren. A sikeres érettségi után mi sem volt természetesebb, mint a táncművészeti főiskola. Ötszörös volt a túljelentkezés, de ő felvételt nyert. A főiskolán továbbfejlesztette táncképességét, gyarapította elméleti ismereteit.- A főiskola lehetővé tette, hogy külső szakembert is felkérhetek a szakdolgozatomhoz konzulensnek. Szeretném megemlíteni a fiatal szakember, Palucz Norbert nevét, aki konzulensem volt, sok segítséget kaptam tőle. A szakdolgozatomat a rimóci népviseletből írtam - mondta. Takács Bernadett tagja a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesületének. A pedagógiai vénával, empátiával megáldott fiatal, az emberekkel könnyen teremt kapcsolatot, több gyermekfoglalkozást is vezetett, a táborokban néptáncot tanított a fiataloknak.- Hogyan tovább?- Tanulmányaimat mesterképzésen folytatom tovább. Nyilván olyan helyen szeretnék dolgozni, ahol mindazt, amit tanultam, át tudjam adni másoknak is - mondta Takács Bernadett, akinek lényében régen tanyát vert a népművészet és a néptánc szeretete. Szenográdi Ferenc Boronával ütköztek Két fiatalember vesztette életét kedd este Csécse közelében, miután motorkerékpárral nekihajtottak a szemből érkező mezőgazdasági vontató boronatárcsájának. Csécse. Egy mezőgazdasági vontató a hozzá kapcsolt boronatárcsával Csécse irányába tartott augusztus 23-án, kedden este. Egy egyenes, enyhén emelkedős útszakaszon a falu felől érkező motor - eddig ismeretlen okból - nekihajtott a forgalmi sávjába átnyúló boronatárcsának. A kétkerekűt egy 25 éves ecsegi fiatalember vezette, mögötte utasként egy 34 esztendős fiatalember ült. Mindketten a helyszínen életüket vesztették. A Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság salgótarjáni közlekedésrendészeti alosztálya szakértők bevonásával vizsgálja a baleset körülményeit - közölte Lászlók Nóra, a rendőrség sajtóügyeletese. RÓLUNK SZÓL BARÁTHI OTTÓ Egy emlékmű apropóján Tombol az augusztusi nyár, izzik a levegő Salgótarján belvárosának betonrengetegében. Elönt a forróság, amikor kilépek az Alexandra könyvesboltból a Mérleg úti térre. A város vízért kiált, magam is hűsítőre szomjazom, mégis lehorgonyzók - nem is először - az újabb furcsa látványosság megtekintése miatt. Jó ideje drótkerítés éktelenkedik a téren, pedig a kivitelező régen meg építette a Bánya lábunk alatt c. emlékművet A háromszor három méteres, járható üvegfodémmel lefedett, fold alatti bemutatóhely bányarészletet ábrázol egy dolgozó vájárral, és a bányászatra jellemző eszközökkel A szélénél egy fekete gránittömbön az emlékmű adatai szerepelnek. A beruházás uniós támogatással, hétmillió forintból valósult meg. Ezt sokan tudjuk, tudják, de még nemigen látjuk, látják. Egyrészt a kerítés miatt (amit egyszer csak elbontanak) másrészt meg, mert az üvegfödém még nincs megtisztítva, tehát zavarja (talán majd mindig is) a láthatóságot, ami egy emlékmű lényege lenne. Ettől kezdve ezer kérdés is felmerül? Miért áll még mindig itt ez a ronda kerítés? (Van itt elég korlát - különben is - mondják, a mindig ellenkezők. ) Miért nem adták már át az emlékhelyet? Ilyen emlékmű kellett-e? Éppen itt kellette elhelyezni? Amiről az ötletgazdát (netán a város lakosságát) is érdemes lett volna valahogy megkérdezni - a kivitelezés előtt. Minderről megoszlanak a vélemények. Tény: a Tarján környéki szénbá- nyászamak óriási múltja, a település várossá válásában és fejlődésé ben is elévülhetetlen szerepe van. A bányászat csúcsidőszakában, az 1960-as években több mint tízezer embernek adott munkát, családjának kenyeret Ezért is minden ötlet, szándék és cselekedet, ami a bányászhagyományok felelevenítését célozza, a bányáknak és a bányászoknak emlé két állít, tiszteletet érdemei Ennek a bányai emlékműnek az ötlete és a városi önkormányzat forrásszerző akciója is becsülendő. Az emlékmű kivitelezése, elhelyezése azonban már inkább tanulságul szolgálhat Mert a most még nem látható emlékhely a másik célját, Salgótarján turisztikai vonzerejének növelését maiformájában aligha elégítheti ki. Talán, ha látható lesz. Vagy akkor sem? Történelmi táborok három helyszínen 2010. június 1-jével vette kezdetét a „Kapcsolataink történelme” című programsorozat, melynek keretében négy ország: Ausztria (Bécs), Szlovákia (Ipolybalog), Románia (Tordaszentlászló) és Magyarország (Borsosberény) részvételével, fiatalok számára rendeztek történelmi táborokat három helyszínen. Borsosberény. A programsorozat elsődleges célja a közös történelmi emlékek, hagyományok és mindezekkel együtt Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzése volt. A nemzetközi kapcsolatok még a 2010-es év elején kibővültek a Széchenyi István nevét viselő, Bécsben működő cserkészszövetséggel. Az elmúlt nyáron kerültek megrendezésre a táborok Ipolybalog, Tordaszentlászló és Borsosberény helyszíneken. Az idei év májusában a fent említett cserkészszövetséget látták vendégül a herényiek, augusztusban pedig váltótáborokat rendeztek. Ennek a projektnek a záró rendezvényére 2011. augusztus 13-án került sor a borsosberényi falunap keretében. A rendezvényen jelképesen megerősítették testvértelepülési kapcsolataikat egy-egy emlékplakett átadásával. A falunap sokszínű programjában mindhárom település képviseltette magát. A vendégek ízelítőt kaphattak az egyes nemzetek megőrzött és még élő hagyományaiból. Az ipolybalogi Buk- rétások, Aranka néni vezetésével tánccal és mesével ajándékozták meg a közönséget. A tordaszent- lászlóiak kalotaszegi táncokkal és csodálatos népviseletükkel kápráztattak el mindenkit. Majd színjátszó körük egy bohózattal szórakoztatta a résztvevőket. A borsosberényi fiatalok ez alkalomból egy ’80-as évekbeli lakodalomba invitálták a közönséget, mind ruháikkal, mind ízes beszédükkel az akkori időket elevenítették fel. Kora délutántól késő estig sok színes, szórakoztató program várta az érdeklődőket Lehetőség nyílt kürtőskalács-sütésre, kézműveskedésre (tűzzománckészítés, zsugorkázás), íjászkodásra. A falu apraja-nagyja, illetve az odalátogatók és az ott táborozok kedvükre válogathattak a gazdag programból. Bár a falunapon a projekt lezárult, de elmondható, hogy ez a pályázat valóban elérte a célját: a részt vevő fiatalokat már végképp összeköti a barátság és számukra már nem léteznek határok, esetleg némi távolság, amely legyőzhető. Education and Culture DG 'Europe for Citizens' programme EACH Education, Audiovisual & Culture Executive Agency
