Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-24 / 196. szám

6 2011. AUGUSZTUS 24., SZERDA GAZDASÁG Energiafaló családi házak Az állam a támogatás mellett mással is pezsdítheti a korszerűsítési kedvet Hatalmas űr tátong a lakástu­lajdonosoknál energetikai kor­szerűsítésre rendelkezésre álló összeg és a között, amennyit ténylegesen el kellene költeni szigetelésre és nyílászáró­cserére. A múlt héten e célra felkínált 1,6 milliárd forint tá­mogatást az érdeklődők pilla­natok alatt elkapkodták, a foly­tatás viszont még nem látható. Ráadásul a hazai háztartások háromnegyedének nincs meg­takarítása, s a háztartásoknak csak a 16 százaléka készül hő- szigetelésre. Munkatársainktól Megkongatták a vészharangot a Knauf Insulation szakértői: mi­közben a korábbi szigetelési prog­ramok a panellakásokra összpon­tosítottak, kiderült, hogy igazi energiamegtakarítás a társashá­zaknál és a paneleknél fajlagosan sokkal nagyobb energiaigényű, de csak 23 százalékban leszigetelt családi házak esetében érhető el. Azt, hogy milyen hatalmas ener­giamennyiségről és pénzről van szó, jól mutatják a számok: Ma­gyarországon a teljes elsődleges energiafelhasználás köthető a la­kóépületek fűtési és melegvíz- energia-igényéhez (360 peta- joule), ez majdnem annyi, mint amennyi energiahordozót az ösz- szes hazai nagyerőmű egy év alatt eltüzel. E hőigény 81 százaléka a családi házakban jelentkezik. Ha az összes családi házat leszigetel­nénk, akkor - gáztüzelést feltéte­lezve - évente mintegy 100 milli­árd forintot lehetne megtakarítani. Ám ennek elérése vágyálom­nak tűnik. „Magyarországon a családi házak energetikai kor­szerűsítésére nincs életképes ösztönző program” - mutatott rá a Knauf. Közben a KSH szerint a meglévő lakóépületek zöme a következő évtizedekben is hasz­nálatban lesz, energiahatékony­sági korszerűsítésük és szigete­lésük tehát elodázhatatlan. Hazai lakosok megoszlása (épülettípusonként, százalék) panel társasházban családi házban 14 (1 millió fő) 66 (7 millió fő) társasházban 20 (2 millió fő) Energia-korszerűsítési tervek (hazai lakóingatlanok, 2011) épületszigetelésre készülő háztartások 16 százalék (836 ezer) csak támogatással lát hozzá az előbbi 60 százaléka (500 ezer) a Klímabarát Otthon keret nagysága 500 családi házra Családi házak, korszerűsítés után (nyílászárócsere, szigetelés, szigeteletlen épületnél) Lakóingatlan­típus Megtakarítás Energetikai kategória­javulás* Családi ház 50-60 3-4 Tégla társasház 15-25 1-2 Panelház 10-15 1-2 ' A skála A-tól G-ig terjed. VG-GRAFIKA Forrás: Knauf Insulation, Energiaklub 2 ■ö o Nemzetközi példák azt sugall­ják, hogy egy energiahatékony­sági beruházás megáll a saját lá­bán is. Az államnak nem feltét­lenül finanszíroznia kell e fej­lesztéseket, de ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezmé­nyekkel katalizálhatná a folya­matot. A mai rendszer fő hibája, hogy a beruházás utófinanszíro- zottsága miatt pályázható pén­zekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá. „A helyzet valóban nem túl ígéretes, de más is következik a számokból” - mutatott rá la­punknak Ámon Ada, az Energia­klub igazgatója. „Egyrészt, a Negaloule 2020 című kutatá­sunkból az derül ki, hogy a la­kástulajdonosok 22 százaléka készül valamilyen épületenerge­tikai beruházásra, s hogy a 60 százalékuk, azaz mintegy 500 ezer háztartás csak állami támo­gatás mellett vágna bele a kor­szerűsítésbe. Még mindig ma­rad több mint 300 ezer háztar­tás, amely támogatás nélkül is belefogna a korszerűsítésbe. To­vábbi körülmény, hogy a háztar­tások 4-5 százaléka hajlandó lenne banki hitelt is felvenni | CSALÁDI HÁZAK ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE (2020-ig Magyarországon) Forrás: Energiaklub t Éves energiaigényük 400-500 kilowattóra/négyzetméter* Beruházásigény 2020-ig 2400 milliárd forint Szigetelés, nyílászárócsere 160 ezer háztartásban Éves összkiadás 85 milliárd forint Várható megtakarítás 40 százalék (152 PJ) A megtakarítás CO?-vonzata évi 6 millió tonna csökkenés * A tízszerese egy alacsony energetikai besorolású házénak. JÖN A NYILVÁNOS MÉRCE Jövő év januárjától az ingatlanok eladásakor már fel kell mutatni az energia­tanúsítványt. Ha valakinél eddig nem volt szempont a lakás energetikai állapo­ta, akkor hamarosan talál­kozik ezzel a szemponttal, és hamarosan beépül a köztudatba, mint például a háztartási gépek esetében is történt. A kis energiafo­gyasztású ingatlanok maj­dani eladói így nem várt előnyre tehetnek szert, hi­szen publikussá válik az ingatlan ilyen irányú adott­sága. | HÁZTARTÁSOK ADOTTSÁGAI Forrás: GKI, Energiaklub Megtakarítása van 25 százalék 5000 eurónyi megtakarítása van 1-2 százalék Önerős finanszírozói képesség* nagyon alacsony * Nagyobb beruházás esetén.. ilyen célra. E munkálatok a köz­vetlen hasznukon túl pluszfog­lalkoztatást jelentenek, az ál­lamnak pedig többlet-adóbevé­telt hozhatnak. Ehhez azonban kiszámítható szabályozási kör­nyezetre van szükség, főként ar­ra, hogy a beígért támogatási programok el is induljanak. A múlt heti, 1,6 milliárdos támoga­tási keret gyors kiürülése azt is mutatja, hogy a lakástulajdono­sok vártak és készültek a kiírás­ra, s hogy az összeg többszöröse is gyorsan elfogyna. Fontos az is, hogy milyen új építési szabá­lyokhoz kell alkalmazkodniuk a felújíttatóknak, építtetőknek. „Az erős ingatlankínálati pia­con a kiszámíthatatlan energia- költségek mellett az egyik fő el­mozdulási pont az energetikai korszerűsítés. Vevői oldalon a rezsiköltség az egyik legfonto­sabb szempont, vagyis egy ener­getikailag korszerű ingatlan vonzóbb. A majdani vagy aktuá­lissá vált eladást így nagyban ségíti a beruházás” - mondta la­punknak Rutai Gábor, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A beruházás értéke beépül az ingatlan árába, hiszen a pályá­zati támogatás mellett rövid idő alatt várható a megtérülés. Sze­rinte ma az ingatlanpiacon nem feltétlenül számíthatnak extra­profitra az eladók, de a többi el­adóval szemben szerzett ver­senyelőnyük is hatalmas érték a kisszámú vevőért folyó küzde­lemben. A várhatóan kisebb re­zsiköltségek mellett további elő­nye a korszerűsítésnek, hogy az esetleges külső homlokzatszige­telések az 1992 előtt épült ingat­lanoknál esztétikai javulást is hozhatnak. A válság előtt a megkérdezet­tek nagy része tervezte ingat­lanja eladását s újba költözést, és csak kisebb részük vágott volna bele újításba, de ez 2010- re megfordult. Összességében az energetikailag korszerű in­gatlanok mindenképp vonzób­bak, ha nem is feltétlenül drá­gábbak. E piacon ez hatalmas előny. ■ A. P.-B. H. L. CÉGSOROK A közelben fejleszt a ProLogis A ProLogis két új, személyre szabott projektet fejleszt Csehországban és Szlovákiá­ban. A cseh beruházás egy 6800 négyzetméteres bővítés, amely a fejlesztés alatt álló 22 350 négyzetméteres létesít­ményhez kapcsolódik Prágá­tól húsz kilométerre. Az új fej­lesztés a Glóbusnak, az egyik legnagyobb helyi hipermar- ket-üzemeltetőnek készül. Szlovákiában 17 980 négyzet- métert fejleszt a cég egyik ügyfelének Pozsonytól hatvan kilométerre. A létesítmény a 93 590 négyzetméteres terü­letével az egyik legnagyobb disztribúciós létesítmény lesz Szlovákiában, i VG Princz Gábor szállodát építene a Győr belváro­sában építe­ne szállodát Princz Gábor egykori. Pos­tabank-vezér - értesült a helyi város­üzemeltetési társaság heti­lapja. Az üzletember egy rég­óta nem üzemelő pinceétte­rem és a hozzá simuló épület felújításával alakítana ki szín­vonalas hotelt a Bécsi kapu téren. Célközönségét a vá­rosban letelepedő világcégek vezetői, vendégei alkotnák. A hotelben, amelyet a győri Rosta Csaba tervezett, har­minc szoba és egy konferen­ciaterem kap helyet, i VG Bank és ingatlanalap vegyes vállalata A Saxo Bank ingatlanbefekte­tési üzletága, a Saxo Properties vegyes vállalatot alapított az 1,5 milliárd eurónyi vagyont kezelő Resolution Real Estate Advisers LLP (Resolution Property) páneurópai ingat­lanalappal. A vegyes vállalat Koppenhága központi üzleti negyedében tervez befektetni megközelítőleg 250 millió eurót, elsősorban lakó-, üzleti, illetve vegyes használatú in­gatlanokba azok felújításával, illetve a bérlői kör újrapozi- cionálásával. A Saxo Proper­ties 15 magasan képzett főál­lású ingatlanszakértőjével és ingatlanüzemeltetői ágával jól tudja majd azonosítani a le­hetőségeket, és ingatlankeze­lői programjának köszönhető­en biztosítani a kiemelkedő hozamot befektetőinek, i VG Nem tetszik a havi százezer A medikusok hatoda lépne be a szakorvosképzésbe; az államtitkárság nem adja fel a rezidensösztöndíj bukása után sem Másodszor is nekiugrik az egészségügyi államtitkárság, hogy havi 100 ezer forint ösz­töndíjjal szakképzésbe csalo­gassa és itthon tartsa a most államvizsgázott medikusokat. Nógrádi Tóth Erzsébet Hamarosan új pályázatot ír ki az egészségügyért felelős államtit­kárság az orvos és kórházi gyógyszerész rezidensképzésbe belépő, az idén diplomázott fiata­loknak. Ugyanis a korábban kiírt pályázatra a várt hatszáz medi­kus és húsz gyógyszerész hallga­tó közül a tegnapi határidőig mindössze 99 szakorvos- és 11 gyógyszerészjelölt nyújtotta be pályázatát. Az államtitkárság az ösztöndíjprogramot kiterjeszti azok számára is, akik már koráb­ban léptek be a képzésbe, s még legalább három évük van hátra. A pályázati kiírás szerint a re­zidensnek szegődök az alapbé­rükön felül havi nettó százezer forintos támogatást kapnak a képzési időszak öt éve alatt, és évente egyszeri bruttó 127 ezer forint költségtérítésre is jogosul­tak. Ám ennek fejében tíz évig a hazai egészségügyben kell ma­radniuk, és feltétel az is, hogy nem fogadhatnak el hálapénzt. Az idén nyolcszáz medikus vég­zett a hazai négy egyetemen. „Biankó szerződést kellene aláírniuk, ami alapján öt évig biz­tosítanák ugyan a havi 100 ezer forintos többletpénzt a számuk­ra, ám a második öt évre semmi­féle garancia nincs - kommentál­ta az ösztöndíj fogadtatását a Vi­lággazdaságnak Papp Magor a Magyar Rezidens Szövetség elnö­ke. - Az sem szimpatikus, hogy a pályázatot csak hatszázhúsz fia­tal kaphatja, s visszatetsző, hogy egy maroknyi orvoscsoport jöve­delme nőne átmenetileg, miköz­ben 28 ezer orvos van nehéz helyzetben” - tette hozzá. A miskolci megyei kórházban 25 rezidensi állás van, szinte minden orvosszakmai területen szeretnének utánpótlást képez­ni. Egyelőre van jelentkező, ám mint azt Csiba Gábor főigazgató lapunknak elmondta: a tényle­ges létszám akkor lesz biztos, ha a kórház a fiatalokkal aláírja a munkaszerződést. A főigazgató, aki egyben a Stratégiai Szövet­ség a Magyar Kórházakért Egye­sület elnöke, úgy véli: az ösztön­díj lehetősége jó annak, aki kap­ja, de megalázó annak az oktató­nak, akinek kevesebb a havi fize­tése, mint a rábízott fiatalnak lesz. Nem szerencsés az sem, hogy nem részesülhet benne va­lamennyi most végző medikus. Az elnök lát megoldást, úgy véli: ha valóban államosítják a jelen­leg önkormányzati tulajdonú kórházakat, egyhavi, az egész­ségpénztártól kapott 40-44 milli­árd forint összegű működési költség szabadulhat föl az ága­zatban. Mivel a tulajdonos ön- kormányzatok forrás híján jelen­leg nem tudnak eleget tenni be­ruházási, fejlesztési, karbantar­tási feladataiknak, a kórházak ebből a pénzből oldják meg azo­kat. Ám ha az állam átveszi a kórházakat, ezekre a feladatokra uniós forrásokat lehet igényelni, így a működési pénzt a kórház dologi és bérkiadásokra fordít­hatja. A kórházi költségeknek át­lagosan 60 százaléka bér, így je­lentős jövedelememelésre kerül­het sor - mondta Csiba Gábor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom