Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-24 / 196. szám
4 2011. AUGUSZTUS 24., SZERDA Attila hun fejedelem (Tyukodi László, Karcag) Álmos Vezér - magyar fejedelem (Semes Bogya Eszter, Dunakeszi) Árpád nagyfejedelem (Szabó Gábor, Keszthely) Géza nagyfejedelem (Szabó Gábor, Keszthely) A NAP TÉMÁJA „Letettük a nemzet asztalára” (Folytatás az 1. oldalról.) Azt hirdeti, hogy még mindig fáj az a seb a magyar népnek, amit a Trianoni Békediktátum okozott 1920- ban. A virágospusztai kereszt két méterrel a föld alatt kapaszkodik a béri tájba és tizennyolc méter magas csúcsát éjszaka egy lámpa világítja meg. A szombaton felszentelt kereszt szomszédságában, jeles államférfiak fából faragott szobrai és egy hatalmas szabadtéri színpad áll, amelyet a szentkorona kontúrja tesz igazán hangulatossá.- Nem titkolt szándékunk, hogy a magyarság igazi zarándokhelye legyen a béri Virágospusztából. Olyan élményeket és érzelmeket adhat ez a hely az ide érkezőknek, amit más körülmények között talán lehetetlen átélni. A csend, a béke ami a lankákon honol, a környék fölé magasodó kereszt, az arra felnéző szobrok, mind a magyar nép erejét, és történelmi múltját bizonyítják - mondta el lapunknak Maczó László. A magával ragadó hangulat, a gyönyörű művek mögött hatalmas munka van. A szobrokon két hétig dolgoztak Koltai László vezetésével az Andezit Hotelben lakó művészek, akik júliusban készítették el az alkotásokat.- Augusztus 20-án az egész ország egyik legszebb és legbensőségesebb ünnepségét tartottuk. Horthy Miklóst idézve, letettünk valamit a nemzet asztalára - hangsúlyozta az ünnep megálmodója. Az evangélikus istentiszteletet követően Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke leplezte le a szobrokat, amelyeket Szabó András esperes, Thuránszky István és Bartos Zoltán lelkészek szenteltek fel. Ezt követően a menet föl- sétáit a domb tetején álló kettős kereszthez, amit a közel ötszáz fős tömeg kézen fogva körbe állt, miközben a lelkészek felszentelték. Felemelő érzés volt hallani az ősi himnuszokat, miközben mindenki aki jelen volt átérezhette, milyen komoly dolog ami 1920-ban történt az országgal - mondta el az ötletgazda. Az ünnep részét képezte az új kenyér megáldása és megszegése is. Ezek a pillanatok sem voltak azonban szokványosak. Egerből érkezett ugyanis tíz darab Szent István Kenyér és négy darab Kárpát Kenyér. A védettséget élvező pékművészeti remekekből természetesen az ünneplőknek is jutott. A meghitt pillanatokat a helyi és a környékbeli hagyományőrzők műsorai tették még emlékezetesebbé, de megszólalt egy orgona Janota Zoltánnak és egy magyar duda, Kozák Zoltánnak köszönhetően. Igazi kuriózum volt Zsuzsa Mihály nótaénekes színpadra lépése. Nem csak az előadott dallamok, hanem a művész béri gyökerei is felejthetetlenné tették a pillanatot, hiszen Zsuzsa Mihály Béren született. A szombat estét nosztalgia disco zárta, az ünneplésnek azonban korán sem volt még vége. Vasárnap délelőtt ismét a hagyományőrző csoportok vették birtokukba a színpadot. A hétvége során felléptek a béri, az egyházasden- gelegi, a herencsényi, a cserhát- surányi, a terényi, az acsai és a bujáki hagyományőrzők is. A délután során folyamatosan a muzsikáé volt a főszerep és a vasárnapot is egy nosztalgia disco zárta.- Ismét bebizonyítottuk azt, amit az évszázadok során többször, hogy a magyar népet nem lehet megfosztani múltjától, történelmétől. A szobrokkal, a kettős kereszttel emléket állítottunk országunk nagyjainak, és történelmünk legégetőbb sebének. A kereszt büszkén hirdeti azt, hogy emlékszünk még arra az időre, amikor a Kékest az ország tíz legmagasabb helye között sem jegyezték, amikor a Mátra, Tátra, Fátra határozta meg Magyarország domborzati térképét Szeretnénk, ha ezek a lankák a magyarság zarándok helyévé válna, ha honfitársaink, a határokon kívül rekedtek is ide jönnének és itt tisztelegnének nagyjaink, a történelmi Magyarország emléke előtt - fogalmazott a Nógrád Megyei Hírlapnak Maczó László. Szent István - magyar király (Koltai László, Püspökhatvan) Szent László - magyar Hunyadi János - Magyar- király (Demeter István, ország kormányzója Székelyudvarhely) (Lőrincz Ervin, Szeged) Hunyadi Mátyás magyar király (Kutasi Gyula, Bene) II. Rákóczi Ferenc Gróf Széchenyi István fejedelem (Koltai László, miniszter (Demeter Püspökhatvan) István, Székelyudvarhely) Horthy Miklós kormányzó (Bog Endre, Letenye) Petőfi Sándor - költő, forradalmár (Semes Bogya Eszter, Dunakeszi) Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök (Kutasi Gyula, Bene) Deák Ferenc - a haza bölcse (Koltai László, Püspökhatvan)