Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-23 / 195. szám

2011. AUGUSZTUS 23., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Biztonságunk érdekében Hollókő. A nyári pihenés során is elsődleges szempont a biz­tonság, ezért ebben az időszak­ban országszerte megsűrűsöd­nek a tervezett, illetve a szúró­próbaszerűen végzett hatósági és szakhatósági ellenőrzések a kereskedelmi szálláshelyeken, vendégházakban, szórakozóhe­lyeken. Nógrád megye kiemelt turisz­tikai célállomásainak egyike a világörökség részét képező Hol­lókő. A település egyik legna­gyobb szálláshelyén tartott szakhatósági ellenőrzést a na­pokban a balassagyarmati tűzol­tóság tűzmegelőzési osztálya. Ezzel egy időben szakfelügyele­ti ellenőrzést végzett a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is. Legéndi élelmiszerosztás Tűzben égett művészet Az elismerés hangján szólhatunk a salgótarjáni tűz­helygyár és utóda a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Rt.-ről, amely 22 éve otthont ad a tűzzománc alkotó tábornak, s biztosítják a résztvevőknek az al­kotáshoz szükséges feltételeket. A tábor az eltelt több mint két évtized alatt rangot és elismerést vívott ki magának, nemcsak megyénkben, hanem az ország képzőművészeti életében is. Legénd. Szavlik Zoltán polgár- mester arról tájékoztatta lapun­kat, hogy a Magyar Élelmiszer­bank Egyesület jóvoltából, 1,5 tonna élelmiszer, elsősorban száraztészta, liszt, keksz érke­zett a településre. Az élelmisze­rért Szigetszentmiklósra kellett utazni, amit az önkormányzat saját költségén oldott meg. En­nek kiosztását a hét elejére szervezték meg, de még most is érkeznek rászorulók. A polgár- mester azt is elmondta, hogy ez az élelmiszersegély körülbelül 100-120 családot, mintegy 300- 340 embert érint. Tűzvédelmi fejlesztésről Szécsény. A szécsényi kistérség aktív tűzvédelmének fejleszté­sét elősegítő egyeztetést tartot­tak a minap város polgármeste­ri hivatalában. A Nógrád Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság részéről Berecz György tűzoltó alezredes, megyei igaz­gató és helyettese, Szluka Pál polgári védelmi alezredes talál­kozott Stayer László polgármes­terrel. A megbeszélés legfonto­sabb témája a jövőbeni felada­tok és lehetőségek áttekintése volt. A város vezetése támogat­ja azokat a katasztrófavédelem azon elképzeléseit, amelyek szűkebb hazánk, s ezen belül Szécsény kistérségének tűzvé­delemmel kapcsolatos bizton­ságát növelik. Salgótarján. Az idei tábor au­gusztus 15-én kezdődött és a hétvégén ért véget. A közösség szakmai vezetője Lórántné Presits Lujza, aki az alapítók közé tartozik, és 19. éve a tábor vezetője.- Mit jelent az alkotók számá­ra az ittlét?- Ha azt mondom, sokan van­nak, akik évek óta közénk tar­toznak, s várják a tábort, amely a szakmai megújulás, feltöltő- dés, az alkotás lehetősége mel­lett baráti közösséget is jelent számukra akkor ezzel mindent elmondtam. Jó alkotó közösség­gé kovácsolódtunk össze. A kö­zösségi szellemről csak annyit, ha valakinek valahol egyéni ki­állítása nyílik, azon általában ott vagyunk. Köszönettel tarto­zunk a gyárnak, akitől minden lehetőséget megkapunk. Bizto­sítják a helyet, lemezeket, festé­keket, az égetés lehetőségét, a távol élőknek szállást adnak, mindezt térítésmentesen. Az al­kotók ezt azzal hálálják meg, hogy egy-egy képet itt hagynak a gyárnak.- Most min dolgozik?- Változatlanul érdekelnek, vonzanak a népi motívumok, de egy kicsit elindultam a szecesz- szió útján is. Maldrik Gábor ügyes keze alatt a nyári élmények formá­lódnak képpé. A hatvani mű­vész, több mint egy évtizede tagja az alkotó közösségnek. Az ittléte szakmai feltöltődést és ki- kapcsolódást jelent számára. A salgótarjáni Romhányi Olga végzettségét tekintve textilmű­vész, de otthon van a képzőmű­vészet más területén így a tűz­zománcban is. A salgótarjáni Váci Gyula Művészeti Iskola ta­nára beavatott a tűzzománc ké­pek készítésének első fázisába, amikor a különböző festékréte­gek egymásra kerülnek, majd a felesleges részt eltávolítja. Losonczy Ildikó a képzőmű­vészet számos területén ottho­nosan mozog. Ő is az alapító ta­gok közé tartozik. A salgótarjá­ni művészt az alkotása közben kicsit megzavartam. Elmondta, hogy jelenleg bibliai témájú munkán dolgozik. Ildikó a Sal­gótarjáni Kohász Művelődési Házban több társának, így pél­dául Maldrik Gábornak, L. Presitst Lujzának, Lőrincz Ró- bertnek, Szenográdiné Végh Er­zsébetnek, Bakos Jánosnénak szervezett önálló kiállítást. A mátraszelei Sztremen Kriszti­na épp úgy, mint a mályi Lőrincz Róbert igazi szakmai feltöltődésnek tekintik a tábort.- Barátság, találkozás az al­kotótársakkal, szakmai feltöltő- dés, a technikai lehetőségek bő­vítése, az alkotói kedv megvaló­sítása - foglalta össze a tábor lényegét B. Gedeon Hajnalka.- Számomra boldogság ez a tábor - fogalmazott Hertelendy Zsuzsanna, miközben keze munkája alatt egy mesefigura körvonalazódott. - Kedvenc té­mám a mese és a mondavilág, de gyakran megihlet a termé­szet, a táj, ami körülvesz - ma­gyarázta, bizonyítékul előkerült egy salgótarjáni tájkép.- Sokat tudunk egymástól ta­nulni, annak ellenére, hogy mindenkinek más a belső látá­sa - vélekedett Bakos Jánosné, majd unokáját dicsérte, aki mellette dolgozott. Tegyük hoz­zá, hogy jogosan. A miskolci De­meter Mariannának otthon is van égetőkemencéje. Imád tűz- zománcozni. Azt mondta: egész évben arra vár, hogy a táborba jöhessen. A budapesti Balázs Ferenc képzőművész is öröm­mel érkezik a salgótarjáni tá­borba.- Jószerével még gyermek voltam, amikor ez a tábor elkez­dődött és én is tagja lehettem - magyarázta G. Lóránt Lujza, a salgótarjáni Hibó Tamás Művé­szeti Iskola művésztanára. A huszonkét év nem repült el nyomtalanul. Érett alkotó lett, akinek számtalan önálló kiállí­tása volt. Most a táborban ott fest mellette két fia, Ferdinánd, aki grafikus és a képzőművé­szeti főiskolára készül, és Mánuel, akit szintén izgat és ér­dekel a tűzzománc.- Olyan lett, amilyennek el­képzeltem. - tört fel az alkotás öröme Újhelyiné Csincsik Or­solyából, amikor meglátta a ke­mencéből kivett képét. Hozzá­tette - mindig izgalommal tölt el a kemence előtti várakozás. Az alapítók közé tartozom, de az alkotás izgalma még mindig bennem él. Minden évben alig várom, hogy itt lehessek. A huszonkettedik salgótarjá­ni zománc művészeti alkotótá­bor résztvevői: Salgótarjánból: Losonczy Ildikó, Újhelyiné Csincsik Orsolya, Hertelendy Zsuzsanna, Bakos Jánosné, B. Gedeon Hajnalka, G. Lóránt Lujza, Gressai Ferdinánd, Gressai Mánuel, Romhányi Ol­ga, Pécsi Ágnes, L. Presits Luj­za. Budapestről: Balázs Ferenc, Siklósi Eszter, Szabó Anett. Miskolcról: Demeter Marian­na. Hatvanból: Maldrik Gábor. Mátraszeléről: Sztremen Krisz­tina. Mályiból: Lőrincz Róbert. Szécsényből: Szenográdiné Végh Erzsébet. Bátonytere- nyéről: Iglódi Eszter. Szent- gálról: Garai Rebeka. A tábor lakói minden évben az elkészült alkotásokból egy kiállításon mutatkoznak be a megyeszékhelyen. Elmondták, így lesz ez az idén is. Szenográdi Ferenc RÓLUNK SZÓL CZENE GYULA Gyógyító mosoly Durvuló világunkban a mosolyról szeretnék írni egy riport és egy szív­melengető történet felidézésével- Keveset mosolyognak a magya­rok - állapították meg külföldi állam­polgárok a minap egy tv-interjúban. - Igyekeznek segíteni az eligazodásban akkor is, ha nem tudják, hogy hol ta­lálható az a hely, ahová szeretnénk menni, de furcsa, hogy nem mosolyog nak - mondta a Svédországból érke­zettturista Tegyük hozzá azt a megle­hetősen közismert tényt, hogy két ma­gyar találkozásakor is legtöbbször a gondok kerülnek szóba, nem úgymint például az amerikaiaknál, ahol akik bajban vannak is, optimista hangot ütnek meg.- Tehát keveset mosolyogunk. Pe­dig a mosoly nem kerül semmibe, s jót tesz annak is aki kapja, s annak is, aki adja. A mosolya szimpátia, a barátság érezhető jele. Jól időzítetten nyugalmat ad a fáradt embernek A mosoly velünk született, csak az em­ber birtokában lévő képesség, a leg beszédesebb emberi megnyilvánulás. A mosolyra mindannyiunknak szük­sége van. Ezért is kár, hogy fukarko- dunkvele. Egy ideje már a szakiroda- lom is foglalkozik a mosollyal, an­nak egészségre gyakorolt hatásával Leírják, hogy a mosoly hangulatjaví­tó hormonokat termel az agyban. Az sem mellékes, hogy a széles mosoly vonzóbbá, sugárzóbbá teszi az arcot Tucatnál több embert szépített meg gáláns cselekedetével a buda­pesti metrón néhány nappal ezelőtt egy etesi általános iskolás fiú, ami­kor egy 15 fős nógrádi csoporttal kö­zösségi rendezvényre utaztak. Több megálló érintése után is mindegyik utasnak jutott ülőhely a kocsiban egészen a Blaha Lujza térig. Onnan egy hölgynek állnia kellett. Ezt meg­látva az etesi fiú felugrott a helyéről és rendkívül udvariasan, mosolyog­va kínálta fel a helyét a tőle alig né­hány évvel idősebb lánynak, aki sza­badkozott ugyan, de a fiatalember ragaszkodott a helycseréhez. A kör­nyezetükben lévő utasók mindegyi­kének arcára mosolyt fakasztott a ritkán tapasztalható udvarias ma­gatartás. Az is mosolygott, aki - vél­hetően - csak ritkán teszi ezt. Álla­pítsuk meg: a spontán mosoly a leg­szebb és leghasznosabb az ember­nél, mert ilyenkor a lelkünk is meg­tisztul. Gyógyítsuk tehát magunkat és embertársainkat ingyen: moso­lyogjunk többet! Nagyszabású fejlesztés az egyházi iskolákban (Folytatás az 1. oldalról)- Isten malmai lassan őrölnek, de azt nem gondoltuk mintegy három évvel ez­előtt, hogy ennyire... - kezdte gondolata­it Balog Tamás, az EKIF kommunikációs igazgatója. - Többször hallhattuk az in­tézményektől a kérdést, miszerint a szomszédos iskolák már használhatják a pályázaton-elnyert eszközöket, mi pe­dig még támogatói szerződést sem kap­tunk. Most azonban az eszközök megér­keztek, a szakemberek végzik a beállítá­sokat, az oktatók bemutatják az új táb­lák használatát, öröm van a szívünkben és hálát adunk Urunknak, hogy új sza­kasz kezdődik intézményeink életében - fogalmazott az igazgató, aki Lukácsot idézte :„ És békesség a Földön a jóakarat embereinek ”. Balog Tamás kifejtette: az egyházi intézmények igazi sikere az, ha a gyermek a jóakarat emberévé válik, és ehhez nagy mértékben hozzájárul az, ha jó oktatást kap és jól felszerelt iskolában tanulhat, lehetőséget kapva a verseny- képesség, kreativitás fejlesztésére is. Az igazgató a balassagyarmati Szent Imre iskoláról elmondta: a legkomplexebb képzést nyújtja, az északi régió legna­gyobb egyházi fenntartású intézménye, ahol a nevelő iskola és a tartalmi követel­mények harmonikus összhangban áll­nak egymással. Minden lehetséges esz­közzel fejlesztendőnek tekinti az intéz­mény az információszerzést, az informá­ciók csoportosítását, értékelését. Szak­mai munkájuk méltó elismerése, hogy Nógrád megyében a salgótarjáni Bolyai gimnáziummal együtt már évek óta emeltszintű érettségi vizsgaközpont az iskola. Az egyházasgergei Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szak­iskola teljesíti a legnagyobb missziót a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok nevelésével. Az 1993-ban életre hívott in­tézmény pedagógusai áldozatos munká­ja és a fenntartó Váci Egyház­megye anyagi és erkölcsi, szakmai támogatásával folya­matosan fejleszti oktató-neve­lő munkáját és az iskolában zajló szakképzés színvonalát. Jelenleg szakács, asztalos, élel­miszer és vegyi árueladó, ker­ti munkás, parkgondozó szak­mai képzést folytatnak, isko­lájuk speciális szakiskola is, az ott tanuló fiatalok integráci­óban vesznek részt a közös munkában. A nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda a legnagyobb kihívások elé néz, többségében falubeli gyermekek járnak az intézménybe. Nevelési programjuk, mely a szeretet és a vallási közösség je­gyében készült, felkelti a környékbeli szülők érdeklődését is. A projekt rendez­vényén Szita Zoltánná, a nógrádsipeki intézmény vezetője elmondta: remélhe­tőleg a nevelők maximálisan kihasznál­ják majd a pályázat adta eszközöket. Sza­bó Gyula Sándor, egyházas­gergei igazgató úgy fogalma­zott: nevelőmunkájuknak több­letet ad a digitális eszközökkel történő oktatás. Meló Ferenc, a balassagyarmati Szent Imre is­kola igazgatója a projekt kultu­rált és egyházi emberhez méltó levezetését köszönte meg Balog Tamásnak, s kiemelte: örvende­tes az, ha az egyházi intézmé­nyek - melyek gyöngyszemei a megyének - a többi iskolával összehasonlítva egyenlő feltéte­lekkel dolgozhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom