Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-20 / 194. szám
6 2011. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ LAPSZEMLE DIEGWELT Ápolók Kínából és Indiából Egyre nagyobb a hiány az idősek gondozását végző munkaerőből, ezért az ápolási cégek munkadói szövetsége Kínából és Indiából akar ápolókat hozatni. Már felvették a kapcsolatot a két ország nagykövetségével. Az RW kutatóintézet becslése szerint az ápolási piac volumene eléri a 30 milliárd eurót. Jelenleg a gondozásra szoruló személyek száma 2,4 millió, de 2030-ig 3,4 millióra növekszik. 'Le Point Többet is adóznának a francia gazdagok Franciaországban is követőre lelt a gazdagok fokozott tehervállalását szorgalmazó Warren Buffett amerikai milliárdos kezdeményezése. Maurice Levy, a magáncégek szövetségének elnöke, a Publicis reklámcég vezére nyílt levélben szólítja fel a tehetős franciákat, vállaljanak nagyobb terheket az ország gondjainak megoldásából. Valéry Pécresse költségvetési miniszter rádiónyilatkozatában közölte, a kormány most dolgozik a nagy jövedelmek fokozott megadóztatására vonatkozó terveken. SME Titkolódzhatnak az állami cégek A szlovák kormány lazítani akarja az állami vállalatok tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályokat. Januártól ugyanis minden állami részesedésű cég köteles az interneten közzétenni a szerződéseit. A javasolt változtatások értelmében csak a 100 százalékig állami vagy önkormányzati tulajdonú társaságok kötelezhetők gazdálkodásuk ismertetésére, de a „normális kereskedelmi kapcsolatok” keretében kötött szerződések esetében még rájuk sem vonatkozna e szabály. Capital Press Rendet teremtenek a szociálpolitikában A román kormány rendet akar teremteni a szociális segélyek terén. Sebastian Lazaroiu újonnan kinevezett munkaügyi miniszter szerint a rokkantsági segélyek 36, a fűtési támogatás 18, a legszegényebbeknek juttatott pénzeknek pedig a 15 százaléka csalárd módon jut a kedvezményezettekhez. A törvényeket úgy módosítanák, hogy az 1,8 milliónyi szociális segélyezettet ösztönözze a mihamarabbi elhelyezkedésre. A támogatásokat lehetőleg természetben folyósítanák, és szigorítanák az ellenőrzéseket. Újraindult egy japán atomreaktor A japán Hepco cég újraindítot- ,ta a Tomari atomreaktor harmadik blokkját. A fukusimai erőmű katasztrófája óta tett első ilyen lépés megrettentette a japánokat, akik egyre hevesebben ellenzik az erőművek reaktiválását. A kormány a katasztrófa után biztonsági szempontból felülvizsgálja mind az 54 japán reaktort, a Hokkaidón lévő Tomari harmadik blokkja sikeresen átment a vizsgán. GAZDASÁG Barátból ellenség lett az S&P Egyazon amerikai bankok, vagyonkezelők és fundok kezében van a Moody’s és az S&P Az amerikai kongresszus és a tőzsdefelügyelet mellett már az igazságügyi minisztérium is -vizsgálódik az Egyesült Államokat nemrég leminősítő Standard & Poor’snál (S&P). A gyanú szerint a hitelminősítő kvázi „lefeküdt” a bankoknak, és túlértékelte azok később katasztrofálisnak bizonyult pénzügyi termékeit. Wéber Balázs Vizsgálatot indított az amerikai igazságügyi minisztérium az S&P ellen a hitelminősítő által még a válság előtt kiadott téves értékelések háttere, illetve az emiatt okozott károk ügyében, értesült a New York Times. A történet kezdete még a válság kirobbanását megelőző „aranyévekre” nyúlik vissza, amikor az amerikai hitelminősítő intézet a lehető legjobb osztályzattal látott el egyes jelzálog-fedezetű értékpapírokat, azaz kimondottan biztos befektetésnek nyilvánította azokat. Az amerikai ingatlanpiaci lufi kipukkanásával, a szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező adósoknak juttatott jelzáloghitelek tömeges bedőlésével azonban felszínre kerültek a rendszer visszásságai. Az ezen értékpapírokra épített pénzügyi termékek elértéktelenedtek, és hatalmas veszteséget okoztak azoknak, akik ezekbe fektették a pénzüket. Az igazságügyi minisztérium most azt próbálja tisztázni, mi volt az oka annak, hogy ezek a termékek korábban kiváló besorolást kaptak az S&P-től. Egyelőre nem bizonyított feltételezések szerint erre a hitelminősítő menedzsmentje adott utasítást az eredetileg alacsonyabb osztályzatot javasló elemzőknek annak érdekében, hogy elnyerje ügyfelei, a bankok szimpátiáját. Utóbbiaknak - amelyek maguk fizették az általuk piacra dobott pénzügyi termékek minősítését STANDARD & POOR’S. Kétségbe vonják a hitelminősítő döntéseit Az S&P elleni vizsgálat pikantériája, hogy pont a hitelminősítő volt az, amely megvonta az USA legkiválóbb adóskockázati minősítését.- ugyanis elemi érdekük fűződött ahhoz, hogy az S&P a lehető legjobb véleménnyel legyen azokról. Az amerikai kongresz- szus vizsgálóbizottsága zárójelentésében például azt állította, hogy a hitelminősítők több százezer dollárt kaptak a bankoktól a gyanússá vált minősítésekért. Kritikusok szerint mindez enyhén szólva is megkérdőjelezi a hitelminősítők függetlenségét és egyben az általuk kiadott értékelések helytállóságát. Az intézmények ezt cáfolják, és azt állítják, hogy a szóban forgó esetekben is kizárólag a rendelkezésre álló tények alapján hozták meg ítéleteiket. Az ügyet még pikánsabbá teszi, hogy éppen a most kormányzati vizsgálódások tárgyává lett S&P volt az, amely - 1941- es létrehozása óta először - megvonta az Egyesült Államoktól a legkiválóbb adóskockázati minősítést augusztus elején. (Az más kérdés, hogy az európai esetektől eltérően a befektetőket ez most nem zavarta, sőt a lépés után még nőtt is a kereslet az amerikai értékpapírok iránt.) Az egyelőre még nem világos, hogy a Moody’s és a Fitch esetében is indult-e hasonló nyomozás. Bár az amerikai lap szerint az S&P elleni vizsgálat kezdetei még a leminősítés előttre nyúlnak vissza, annak felerősödéséhez valószínűleg hozzájárult a „degradálás” okozta politikai vihar. Mint ismert, a leminősítést követően az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC is vizsgálódni kezdett a az S&P háza táján, mivel felvetődött, hogy a hitelminősítő hibásan kalkulált az amerikai államadósság előrejelzésében, és ez vezetett az USA AAA besorolásának elveszítéséhez. ÖSSZEFONÓDÁSOK Előfordulhat, hogy a közeljövőben egy versenyfelügyeleti eljárással bővül a hitelminősítők „bűnlajstroma”. Az S&P és a Moody’s tulajdonosi szintje ugyanis sokkal jobban összefonódott, mint azt eddig feltételezték - adta hírül a német manager magazin ma utcára kerülő száma. A lap a Roland Berger tanácsadó cég bizalmas tanulmányára hivatkozva azt állítja: a Moody’s és a McGraw Hill (utóbbi az S&P anyavállalata) egyazon részvényesek, mintegy tucatnyi amerikai befektetési és pénzügyi konszern tulajdonában van. Közéjük tartoznak olyan globális érdekeltségekkel rendelkező vagyonkezelők, mint a The Capital Group, a Blackrock, a State Street és a Fidelity, illetve olyan nagy bankok, mint a Morgan Stanley és a Bank of New York. Ezek a részben egymással is összefonódó óriáscégek a McGraw Hillban 38, a Moodysban pedig 49 százalékos részesedéssel rendelkeznek. A lap szerint az Európai Bizottság egyelőre vizsgálja annak lehetőségét, hogy versenyfelügyeleti eljárást, indít a piac mintegy nyolcvan százalékát birtokló két hitelminősítő tulajdonosi összefonódásának ügyében. Finnország megint akadékoskodik Görögország fizet, hogy hitelt kapjon - legalábbis a finn pénzügyminiszter szerint MENTŐCSOMAG. Finnország megállapodott Görögországgal a mentőcsomag garanciájának kérdésében - jelentette be Jutta Urpilainen pénzügyminiszter a héten. Szemben a korábbi hírekkel, nem szigetekben vagy vállalatok formájában kapnának garanciát a finnek, hanem készpénzben. A görögök egy bizonyos összeget átutalnának a finn állam számlájára, amelynek egy részét Finnország alacsony kockázatú, AAA besorolású - vélhetően főleg német - államkötvényekbe fektetné, a lehető legmagasabb kamat mellett. Ha pedig Görögország maradéktalanul visszafizeti a kapott hitelt, a finnek visszaadják a biztosítékot. Bár a finn közvélemény nyilván örül a bejelentésnek, szakértők és az eurózóna több kormánya megdöbbent a hír hallatán. „Finnország potyautas, amely hagyná, hogy más országok viseljék a kockázatot” - fogalmazott Reljo Heiskanen, az OP-Pohjola finn bankcsoport vezető közgazdásza. Mint arra több szakértő is rámutatott, lényegében a többi tagállamtól kapott pénzt forgathatná vissza Görögország, hogy azt fedezetként használja. Egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen összegről szól a megállapodás. A jelenlegi számítások szerint mintegy 1,4 milliárd euróval fog Finnország hozzájárulni a görög mentőcsomaghoz, és a finn Nordea Bank úgy kalkulál, hogy ennek 40 százalékát teheti ki a garancia. Amennyiben ezt az összeget alacsony kockázatú kötvényekbe fekteti Finnország, harminc év alatt juthat hozzá az eredetileg átutalt 1,4 milliárdos összeghez. Elsőként Ausztria jelentkezett be, hogy ha a finnek ilyen garanciát kapnak, akkor ők is szeretnének hasonlót. Harald Waiglein külügyminisztériumi szóvivő emlékeztetett, hogy korábban Hollandia, Szlovákia és Szlovénia is jelezte, érdekelné a garancia, ha a finneknek sikerül elérni. Urpilainen úgy nyilatkozott: folyamatosan tájékoztatta európai kollégáit a görögökkel folytatott tárgyalások előrehaladásáról. Ezzel szemben Jürgen Ligi észt pénzügyminiszter tegnap felháborodásának adott hangot, mivel szerinte az ilyen kérdésekről nem a sajtóból kellene értesülniük a tagállamoknak. Álláspontja szerint az eurózóna tagjainak közös megállapodásra lenne szükséges jutni a garancia kérdésében, és nem kétoldalú egyezségekkel kellene kezelni a helyzetet. Bár politikai értelemben érthető Finnország követelése, de közgazdasági szempontból már nehezebb megérteni - mondta Waiglein. Ha minden tagállam a finnekéhez hasonló garanciát követelne, nem sok pénz maradVIHAROS ÁLLÁSPONT A második görög mentőcsomagról a július 21-i EU- csúcson született megállapodás. Ennek értelmében Görögország 109 milliárd euró kölcsönt kap a Nemzetközi Valutaalaptól és az eurózóna tagországaitól. Finnország álláspontja már korábban komoly viharokat okozott, mivel végig ragaszkodtak azon elképzelésükhöz, hogy csak úgy hajlandók részt venni Görögország megmentésében, ha valamilyen fedezetet kapnak a hitelre. na a görögöknek a mentőcsomagból. Az ügy további pikantériája, hogy Görögországból ellentmondásos hírek érkeztek a megállapodás létezéséről. Nem is lehet még ilyen, mivel először az elvi megállapodást kell elfogadniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek a jövő heti találkozón - mondta a Die Weltnek Eliasz Vergitisz, a görög pénzügyminiszter szóvivője. Hozzátette: a finnek bizonyára azért tesznek úgy, mintha megállapodás született volna, hogy lecsillapítsák a közvéleményt. Ezzel szemben a Frankfurter Allgemeine Zeitung Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminisztert idézi, aki szerint a megegyezés megköny- nyíti a csomag elfogadását, amelyről várhatóan szeptemberben szavaz a finn parlament. Az ügyben megszólalt ugyan az Európai Bizottság is, de csak egy semmitmondó nyilatkozatot tett. Ezek szerint a bizottság tudomásul veszi, hogy az eurózóna tagállamai július 21-én abban állapodtak meg, ha szükséges, megegyezéseket folytatnak a biztosítékról. Most az eurózóna tagjainak kell megvizsgálni, hogy a finn-görög megállapodás ennek fényében született-e. ■ VG ALKU. Eliasz Vergitisz görög és Jutta Urpilainen finn pénzügyér
