Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-19 / 193. szám
2011. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK 5 NÓGRÁD MEGYE Testvérek, kapcsolatok, magyarok „Békességet hagyok néktek... Molnár Zsigmond református lelkész 2000 augusztusában új lelkész került az idén száz éves balassagyarmati református gyülekezet élére a nagyenyedi születésű Molnár Zsigmond személyében. A lelkipásztor kolozsvári teológiai tanulmányai befejeztével Marosvásárhelyen működött segédlelkészként, majd a Pest megyei Szokolyán szolgált 10 évig, 1990-től 2000-ig. kiáltott szavak visszhangját erősíti: „Elvégeztetett”! (lános 19:30). Igen, ebből mindenkor és mindenhol meríthet a ma embere is. Hiszen a kereszten minden eldőlt: Isten Szeretete a leggyalázatosabb halálból hozta ki az Ő Fiát, hogy az ember számára visszaállítsa a Teremtő és teremtmény édeni harmóniáját. Azt az állapotot, amikor az ember Isten közelségében teljes békességben, teljes életet élhetett - halál nélküli állapotban. Ott nem volt takargatni valója, nem kellett mentegetőznie és a mezítelensége nem volt visszatetsző. Az engedetlenség azonban mindent megváltoztatott: félelem, erőszak, halál következett... Milyen csodálatos a három szó: „békességet hagyok néktek”! Ez azt jelenti a Szentírás tanítása szerint, hogy lehetséges az Isten közelségében újra élni. Igen, már most lehet így imádkozni: „Uram, könyörülj rajtam; jöjj a szívembe Molnár Zsigmond és nyugalmat adó szavaiddal, szent erőddel töltsd be azt! Vedd el félelmeimet és a Te békességeddel támogass meg engem, hogy örökké Veled és Neked élhessek, most e földön, egykor az Atya dicsőségében!” A balassagyarmati református szent eklézsia újjászerveződésének 100. évfordulóján azt kérjük, hogy az Úr Lelke töltse be azok szívét, akik e sorok olvasása mellett arra az Úrra figyelnek, aki királyok, fejedelmek, népek és nemzetek fölött uralkodik és a mi magyar népünk és mai nemzedékünk egyetlen biztos megtartója: a mi békességünk egyetlen forrása, életünk és a világ életének megváltója. Ő adjon bölcs és erős szívet egész népünk felelős vezetőinek és tanácsolja a szenvedők, megvetettek és országunk határait elhagyó testvéreink életét Isten országának építése örömében! - mondta el ünnepi gondolatait augusztus 20-a alkalmából a lelkipásztor. A szent királyunk előtt tisztelgünk &H tantere Hajdúböszörményi származású felesége szintén lelkész, négy gyermekük született, három fiú és egy kislány. Balassagyarmaton és a szórványokon komoly hitélet alakult ki a lelkész-házaspárnak köszönhetően. Kórust alakítottak, honismereti zarándokútokat szerveztek, kívül-belül felújították a Szeghő Lajos által épített templomot, renoválták a parókiát, s létrehozták az Esze Tamás Ifjúsági Termet, amely kóruspróbáknak, presbiteri gyűléseknek, oktatói-nevelői programoknak ad helyet. Molnár Zsigmond - aki (Folytatás az 1. oldalról.) Felhangzik az ének: „Hol vagy István király, / Téged magyar kíván!” István király erős kezét és hatalmát minden magyar kívánja. Példamutató apostoli király volt, akinek történelmi alakját és tevékenységét megtanultuk a történelemkönyvek lapjairól. Államalapító tevékenysége a Kárpát-medencében példátlan volt: egybegyűjtötte a szétszakadt magyarságot, létrehozta a tiszta erkölcsre és a kereszténységre alapozva a Kárpátok alatt államát. A felvilágosodás nagy költője, Berzsenyi Dániel fogalmazta meg: „Minden nemzet támasza, talpköve a tiszta erkölcs...” - ezt jól tudta Szent István is. Országát erre a tiszta erkölcsre, a krisztusi útra alapozta, sziklára építette. Ezért is hangzik fel ma országszerte a szentmiséken Jézus gondolata: a sziklára épített ház nem dől össze. Magyarország is sziklára épült. Jöhetett taminden évben megáldja az új kenyeret a városi ünnepségen - Jézus vízválasztó gondolatai közül e három szót emelte ki: „békességet hagyok néktek”. - A tanítványokkal való találkozásait összegező, testamentum-jellegű örökséget takar a búcsúbeszédek között ez az egyszerű kijelentése Jézusnak. Ma ezt így tudnánk a köznyelvben egyszerűsítve visz- szaadni: „forgassátok szívetekben az örömhírt”! Milyen drága és felülmúlhatatlan küldetés ez! Sem jobbra, sem balra kacsintgatva, hanem célegyenest igyekezni a krisztusi úton maradva, azt tenni, ami az ember életét valóságosan megszenteli: visszaadja fokozatosan az életkedvet, a tenni akarás örömét, a másik emberrel való találkozás ajándékát. Miközben minden a golgotái kereszten tár, török, volt német, majd hosz- szú ideig orosz megszállás; kifoszthatták az országot, kivégezhették az ország 13 vezető tábornokát és a miniszterelnököt, leverhették a diákság tiszta erkölcséből szerveződő forradalmat - a sziklára épített ház nem dőlt össze. Talpon maradt. István király féltő keze mindig is az ország felett őrködött. Kölcsey Ferenc Himnusz-béli gondolata Isten védő karját kéri a magyarság felé, de oda tehetjük Szent István kezét is, aki által, Isten segítsége mellett „Árpád hős magzatjai felvirágozának”. Vörösmarty Mihály a Szózatban írja a magyar földről, a hazáról: „ez, melyhez minden szent nevet/ egy ezredév csatolt”. Irodalmunkban barangolhatnánk a szebbnél- szebb hazaszeretet-versekben. Mert ma a hazát ünnepeljük. A hazát, amely oly sok viszontagságon ment keresztül. A hazát, amelyet ellenségek megtépáztak, szétdaraboltak, de István védő keze ezer éven keresztül megvédett. De nemcsak ő, hanem az Árpád-ház és a magyarság csodálatos szentjei is, akik példamutató életet éltek: a szerető feleség, Boldog Gizella asz- szony, a fiatalon elhunyt, a tiszta ifjúság példaképe, Szent Imre herceg, a szentet nevelő Gébért püspök, az erőskezű Szent László király, a hazaszerető apáca, Szent Margit, a szegényekért áldozatot vállaló királylány, Szent Erzsébet, és a történelmi idők nagy szentjei és szent életű emberei, hogy csak néhányat soroljunk: Szent Kinga, Boldog Batthyány-Strattmann László, vagy Meszlényi Zoltán. Hisszük, hogy felettünk őrködnek mindig, és bátran énekelhetjük a mai ünnepen: „Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,/ érdemét idézzed.” Este fényárba úszik a főváros, sokan a tévén keresztül nézzük a tűzijátékot. Az állam ünnepén tűzijátékkal köszöntjük hazánkat, Magyarországot. A haza születésnapját ünnepeljük, a Mindenható kegyelméből - aki 1000 éven át megtartotta nemzetünket. Valamelyik tévécsatornán az ünnepen elhangzik az István király szentté avatásának 900. évfordulójára írott István, a király rockopera. Ennek záró sorai a korabeli magyarság örömét sugallják, akik a haza vezetőjét, a pogányság és a kereszténység között vívódó István királyt köszöntötték, talán ezekkel a szavakkal. A mű záró sorai a hazaszeretetről szólnak. Idézzük fel mi is ezen a szép ünnepen ezekkel a szavakkal nagy királyunkat, és köszöntsük ezzel hazánkat: „Felkelt a napunk, / István a mi urunk! / Árad a kegyelem fénye ránk! / Hálás a szivünk, / zengjen az örömünk, / szép Magyarország, édes Hazánk!” Veszelovszki Balázs (Folytatás az 1. oldalról.) s reprezentálni azt, hogy bár a határok el is választanak minket, de közös magyarságtudatunkat nem szabhatják át határok. Másrészt szerettünk volna minél több, a határ túloldalára szakadt palóc településsel felvenni és ápolni a kapcsolatot. Örömmel vették megkeresésünket és „nagy erőkkel” jöttek el rendezvényünkre. Megkerestük a testvértelepülések vezetőit is. Nekik három körkérdést tettünk fel, amelyek a következők: 1. Mikor vették fel a kapcsolatot Ludányhalászival? 2. Mit jelent Önöknek ez a testvértelepülési kapcsolat? 3. Mennyire könnyíti meg ez a kapcsolat a településükön a magyarság és a közösségtudat megtartását? Filip József, Szécsénykovácsi polgármestere ezekre az alábbi válaszokat adta: 1. Ludányhalászival és polgármesterével, Kovács Imrével évek óta tartjuk a kapcsolatot, de ez eddig jobbára nem jelentett együttműködést. Többször találkoztunk az Ipoly-hidak, és Ludányhalászi eddigi testvértelepüléseinek rendezvényein. 2. Ez a testvértelepülési kapcsolat számunkra pontosan azt jelenti, amit a testvértelepülési megállapodásban leírtunk: fejleszteni és ápolni a kétoldalú kapcsolatokat, megismerni egymást, az élet minden területén elősegíteni a lakosaink és vállalkozóink közötti kapcsolatok kiépítését. 3. Magyarságtudatunkat az eddigi elzártság ellenére is megtartottuk, és mivel eddig is magyarnak tartottuk magunkat, a közösség, amelyhez tartozunk, számunkra nyilvánvaló. Ennek a kapcsolatnak megkötése arra szolgál, hogy a településeken élő idősek felújíthassák a régi kapcsolatokat, a fiatalok pedig új barátságokat, kulturális és gazdasági kapcsolatokat építsenek ki. Csaba istván, Béna bírája a következőképp fejtette ki gondolatait kérdéseinkkel kapcsolatosan: 1. Ludányhalászival a testvértelepülési kapcsolatot ez évben vettük fel. Az együttműködési megállapodást ebben az évben, június 4-én írtuk alá Ludány- halásziban. 2. Ez a megállapodás annyit jelent, hogy lehetőségeinkhez mérten támogassuk és elősegítsük a kultúra, a sport és az emberbaráti kapcsolatok fejlesztését. 3. A testvértelepülési kapcsolat elsősorban azért fontos, hogy itt a felvidéken is meg tudjunk maradni azoknak, akik voltunk: magyarnak. rácz Gábor, Vilke község polgármestere az alábbi véleményének adott hangot: 1. A kapcsolatot 2009 -ben vettük fel Ludányhalászi községgel, amikor községünk rendezte meg 2009 május 20. és 24. között a „Társtelepülési napok”-at. Ezen belül 2009 május 23 -án ünnepélyes keretek között írtuk alá - négy magyarországi és négy szlovákiai község ön- kormányzata - az együttműködési szerződést. A négy magyarországi település egyike Ludányhalászi község volt. 2. Ez a testvértelepülési kapcsolat arra ösztönöz, hogy továbbfejlesszük településeink intézményei, társadalmi szervezetei és gazdasági tevékenységet folytató alanyai közötti a kötetlen együttműködést. Különösképpen a hagyományőrzés, a sport, a kultúra és a turisztika területén. Ide tartozik továbbá közös események, találkozók szervezése, amelyekben településeink lakói is részt vesznek. 3. Községünkben nagy számban élnek magyar nemzetiségű lakosok (a júniusi nép- számlálás pontos adatait még nem ismerjük), akik igyekeznek magyarságukat megtartani. Ez a testvértelepülési kapcsolat is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar anyanyelvű lakosok lehetőséget kapjanak magyarországi, intézményekkel, vállalkozói csoportokkal és Ludányhalászi lakosaival is felvenni a kapcsolatot. A közösségtudat is elhal, ha nem tudunk egymásról. Aki sziklára építette a hazát (Folytatás az 1. oldalról.) első királyunknak - mondta Czene Árpád, Cered polgármestere, s hozzátette: - Rendhagyó ez az ünnep, hiszen Nógrád Megye Közgyűlése először tartotta itt soros ülését, s velünk ünnepel most augusztus 20-a alkalmából Is. A magyar nép számára a jövőt meghatározó kezdet, a történelmi léptékkel mérendő pillanat Szent István életéhez, uralkodásához kötődik. - Aligha vitatható, hogy egyedül az ő műve volt a pogányság intézményeinek lerombolása, a keresztény magyar királyság megalapítása és megszervezése. Mindehhez méltó stratégiai és taktikai érzékkel rendelkezett. Uralmát az egész Kárpát-medencére kiterjesztette, nyitott szemmel figyelte és pontosan ismerte a nyugati világ politikai viszonyait. Kétségkívül a római egyházhoz való csatlakozás volt a legnagyobb horderejű döntése. Az egyház nem ok nélkül emelte tehát szentjeinek a sorába, és az utókor emlékezetében úgy maradt meg, mint aki minden jog végső forrása - fogalmazott ünnepi beszédében Becsó Zsolt. A megyei közgyűlés elnöke az államalapító nagyságát rajzolta meg az alábbiakkal is: „Olyan új politikai rendszert teremtett, amely frissen emelt erődítményeken nyugodott, és amelynek segítségével az Árpád-ház szilárdan trónolhatott. I. István király számos alkotása ma is él. Elegendő csak a megyékre - közöttük a történelmi Nógrád vármegyére - és az egyházmegyékre gondolnunk. Személyében ünnepeljük az államalapítót, és ünnepeljük a magyarság első és legnagyobb szentjét is, aki tudatosan építette a krisztusi tanítások sziklájára a nemzetet és a hazát. Szent Istvánt nemcsak a maga korában, és nemcsak a magyar történelemben tartják számon kiemelkedő jelentőségű államférfiként, hanem az egyetemes európai történelemben is. II. János Pál pápa szavai szerint ... „beillesztette Magyarországot az európai nemzetek közösségébe, amikor elfogadta a földrész közös társadalmi formáit, és keresztény hagyományait, és befogadta az országba az idegeneket, különösen a zarándokokat. így történt, hogy az ősi Magyarország hamarosan olyan nemzetté vált, amely mindenki számára | híres volt vendégszeretetéről és ked- |vességéről." | Becsó Zsolt méltatta a házigazda ocerediek - községük fejlődését szolgáló - szorgalmát, a közösség javát gyarapító összefogását, kapcsolatépítését, környezeti valamint művészeti értékteremtő és értékmentő munkáját. A fiataloknak itt is nehéz, mert kevés a munkalehetőség, az itt élők összességében mégis nagyon ragaszkodnak szülőföldjükhöz. A méltó ünnepléshez kedves műsorukkal járultak a helyi és környékbeli óvodások, az iskolások verseket, mesét mondtak, fellépett a Ceredi Népdalkor, az Óbásti Menyecskék csoportja. Az új kenyeret Becsó Zsolt és Czene Árpád szegte meg, s a házigazda * cerediek kínálták azt a vendégeknek. A A
