Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-15 / 189. szám

2011. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ SPORTTÜKÖR Tréfás bemutatók, vérre menő presztízsmeccsek ökölvívás 4. Botos Box Gála, Salgótarján - Bujdosó kardozó, amazonok is a ringben Izgalmas, színvonalas és szoros tét-, illetve presztízs­meccseket valamint a pár beígérkezett ökölvívónk hi­ányában is látványos bulimérkőzéseket hozott újra Salgótarján Fő terén a negyedik Botos Box Gála, mely szokás szerint sötétedéskor Márton (Satis) István Gáspár Laci lépett először a ringbe kora délután, de ő nem pofonjaival, hanem hangjával csalogatta a lassan gyülekező publikumot a város központjá­ba, ahol a vendéglátós sátrakban már gyülekeztek a közelebbről (Eger, Gyöngyös, Budapest) és távolabbról (Kecskemét, Szom­bathely) érkező volt és jelenlegi ökölvívók, hazai bokszéletünk ért véget. legendás alakjai, szakvezetői, edzőik, kísérőik, s jókat adomáz- tak múltról, emlékezetes mécs­esekről, ringen kívüli csínyek­ről, „ökörködésekről”. Aztán egy újonnan alakult táncformáció fellépte után lassan ők is készü­lődtek az előttük álló mérkőzé­sekre, melyeket azonban Székyné Sztrémi Melinda polgár- mester- asszony és dr. Csötönyi Sándor a hazai ökölszövetség el­nökének rövid köszöntője és ün­inknekjó alkalom nyílt meccseket vívni és rutint szerezni, mindegyi­kük teljesítményével elégedett va­Tíízközelben Hranek Sanyi a Salgótarján­ból indult kiválóság saját boksz klubot működtet Buda­pesten és nem feledkezett meg gyökereiről, itthoni bará­tairól. - Kiváló az együttmű­ködés a két egyesület között, kölcsönösen látogatjuk egy­más tornáit. Ha szólnak bár­mikor eljövök egy kis szakmai eszmecserére, tapasztalatcse­rére, a Botos gálákon majd mindig mi vagyunk itt a leg­nagyobb létszámmal. Most két hölgyet is hoztam, egyikük a hazai legjobbak között van, de klubunk szeme fénye Görbics Gabi, akit a legeredménye­sebb magyarnak is mondha­tunk idén a szakmában, mert 3 rangos külföldi tornából ket­tőt megnyert, egyiken pedig második lett - számol be kéré­sünkre Sanyi, akinek munká­jára a magyar válogatottnál is számítanak. Pár hete például ő volt a szakvezetője a Haba­rovszkban járt csapatnak, me­lyet egyébként a tarjáni egye­sület és az országos szövetség elnökségi tagja, Vida József a vezetett. gyök, nyolc összecsapásunkból egyet sem veszítettünk - értékelt lapunk kérésére a gála egyik névadója, Botos Tibor, aki Ko­vács „Vipera Attila hiányzása mi­att megúszott egy kígyómarást. De halljuk a másik érintett, Bo­tos Bandi véleményét, aki nem unatkozott, hisz az összes tarjáni indulónak ő osztotta az észt a szorító sarkában: - Ideges­kedtem egy jót, de nem hiába, nem kaptunk ki egyik mérkőzé­sen sem. Szőrös hatalmas csatát vívott, ellenfele rendkívül agilis és elszánt volt, Márk viszont ponto­sabban ütött. De a többi verseny­zőnk előtt is le a kalappal, jól küz­döttek a hazai közönségnek és persze nekem sem okoztak csaló­dást. A vendégek sorra kérdezik, jövőre lesz e gála? Éri és minden­ki bízik benne, hogy igen. A közönség biztos jól szórakozott, a nézőtér első sorában a jövendőbeli utánpótlás Félti a húga Márk, Kőrös Attila és Bangó Ed­várd meccsén jött tűzbe - nem véletlenül. Országos bajnokunk és válogatottunk Márk és egri el­lenfele találkozása óriási iramú, magas színvonalú, parázs bu­nyót hozott - eldöntetlenül. A to­vábbi két meccs is szinte hason­ló forgatókönyv szerint zajlott, ám ezeken ha nagy harcban is, de hazai diadal született. A leg­jobb ötletek közé tartozott egy olyan, ritkaság-számba menő példamutatás, ami ezek után kö­vetkezett: két 60 éven felüli „bokszaggastyán” a viccesen csak „majré korosztályban" ját­szott egyedülálló mérkőzést 3x1 percben, ahol különösen nem az eredmény számított, hanem a részvétel. A buli (Sztárboksz) meccsekből eleve kiemelkedett - ha másért nem is, de egyikük termete miatt - a szombathelyi két méteres Czapkó Antal szín­művész „előadása” Balogh Sán­dor ellen, majd újabb három tét­re menő harc zárta a pompás ökölvívó showt, melyek egyiké­ben a hazaiak legsúlyosabb égyénisége Oláh Róbert plusz 80 kiló) szájából unalomig esett ki a fogvédő, szerencsére nem el­lenfele találatai miatt, így náluk sem tudtak győztest kihozni a bírók. - Örülök, hogy ilyen jól si­került a gálánk, s bár pár beígér­kezett sztárbokszos vendégünk nem jött el, így is jól szórakozhat­tak az egybegyűltek. Versenyző­Most megvagy, végre „péppé” verhetlek - Hranek Sanyi (háttal) és a lefogott Bujdosó A szombathelyi színművész Czapkó Antal kiemelkedik a hazai színészvilágból ugyanúgy, mint az igen ritka ökölvívó fellépéseiben, hisz két méteres. - Atletizáltam és természetesen kosaraztam, ha nem is túl magas szinten. Az ököl­vívást csak nagyon ritkán csiná­lom, jóformán csak a Botos Box Gá­lákon. A húgom futogat, de mosta­nában nagyon kacsintgat valame­lyik küzdősport felé, lehet, hogy pont az ökölvívásnál fog kikötni, melytől annyira félt engem. Ahová teheti elkísér, előadásokra no meg ide is, feleségem a két éves gyere- De jó, hogy megúsztad kiütés künk miatt ezt nem teheti meg nélkül! - várja örömmel bátyját olyan gyakran, mint ő. Dorottya a Botos Box Gálán Újoncaink - mint a serdülő Oláh Károly is - eredményesen mutatkoztak be hazai környezetben főtök: satis Tradíció és jelen Örülök ennek a hagyomá­nyosnak ígérkező rendezvény­nek, ahol a bunyós tradíció és a jelen egyszerre képviseli magát. Itt mindig van megfe­lelő utánpótlás, nem véletle­nül, hogy Tarján benne van az ökölszövetség felzárkóztató programjában és a NSI támo­gatásában is. Már rendeztünk itt egy remek országos junior­bajnokságot és ha a város pá­lyázik rá, további rendezvé­nyeket is hoznánk ide. Ami a magyar ökölvívást illeti, ké­szülünk a Papp László emlék- versenyre, ahová 9 országból jönnek, de a legfontosabb az, hogy a szeptemberi bakui kvalifikációs vb a legjobban sikerüljön. nepélyes megnyitója előzött meg. A helyi egyesület, a Salgó Box Sport Egyesület utánpótlás korú újoncai, Oláh Károly és Danyi Gábor kecskeméti ellenfe­leket kapott, és a mieinket nem nyomasztotta, sőt doppingolta a nagy létszámú hazai közönség győzelmi elvárása, ügyesen és megszeppenés nélkül hozták az elvárt győzelmeket 48 és 50 ki­lóban. Ezután egy igazi kuriozi­tás következett, eddig ugyanis nem túl sokan láthatták egy olimpiai, világ és Európa-bajnok kardozó és egy ökölvívó vala­mint utcai harcos-legenda - rá­adásul egykori tarjáni - „vere­kedését”. A kiváló humorral is megáldott Bujdosó Imre ugyan is Hranek Sándorral incselkedett a kötelek között, ahol a bíró sem volt biztonságban, még szeren­cse hogy előrelátóan (vagy in­kább az előre megbeszéltek sze­rint) fejvédőt húzott kobakjára. Mert vagy Sanyi (aki nem min­dig találta meg az állandóan me­nekülő kardvívót és akkor „mér­gében a kéznél lévő igazlátót ver­te) vagy mindketten néha a bí­rón töltötték ki bosszúságukat. Mivel két sportági ikonunk Buj­dosó folyamatos bujdoklása és menekülése miatt csak ritkán találkozott egymással, Hranek a Sztárboksznak elnevezett pár bulimeccs, melyek folyamán például a szombathelyi Horváth Ákos kis pihenésre vágyva ak­kor is a földre rogyott kiütöttet mímelve, amikor tréfamester föl­dije Zámbó Józsi a közelében sem járt. No de nem csak ilyen bulimeccsek szórakoztatták a nagyérdeműt, hanem például vérre menő junior és ifi össze­csapások, „visszavágók ”, presz­Szőrös (balról) meccsén volt a legnagyobb adok -kapok szorítósegédje megunta a dolgot és a ring sarkában egyszer csak kívülről elkapta és lefogta kardo- zónkat, így aztán ellenfele végre adhatott neki! Hát így kezdődött tízsmeCcsek is. ezek közé tarto­zott például (hogy csak a tarjáni érdekeltségűeket említsük) a 48 kilós Karvaj Zsolt, az 50 kilós Bo­tos Dávid győztes illetve döntet­len mérkőzése. Nem volt lagy­matag az előzetes tervekben nem szereplő két Hranek boksz klubos amazon összecsapása sem, de a nézők főleg Szőrös

Next

/
Oldalképek
Tartalom