Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-13 / 188. szám

2 2011. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Ünnepi mise körmenettel Bátonyterenye. Szent Filoména ünnepét tartják augusztus 14-én vasárnap a nagybátonyi Szent György templomban. Tizenegy órá­tól Zahar Béla püspöki ta­nácsos mutatja be a szent­misét, ami körmenettel feje­ződik be. A hívek ezt meg­előzően 10 órától róhatják le tiszteletüket a szent erek­lyéje előtt. Sportnap Mátrakeresztes. Sportnapot tartanak a mátrakeresztesi pályán augusztus 13-án. A programok túrával kezdőd­nek, a résztvevők 9 órakor indulnak az Óvárra, és 13 órakor érkeznek meg a sportpályára. A gyerekek­nek szervezett játékos ve­télkedő 14 óráig tart, ezt tűzoltó bemutató, majd erőpróba követi. A nagypá­lyás labdarúgó mérkőzés 17 órakor indul. Egész na­pos íjászatra is lesz lehető­ség, a látogatók étkezni vi­szont csak támogatójeg­gyel tudnak. Kisebbségi falunap Legénd. Falunapot tartanak Legénden augusztus 13-án szombaton. A rendezvényt a község önkormányzata a szlovák és cigány kisebbsé­gi önkormányzattal közö­sen szervezi meg. Az elláto­gatok változatos programo­kon vehetnek részt. Bálák lángoltak Felsöpetény. Hosszú órákon át küzdöttek a lángokkal a tűzoltók egy felsőpetényi istállóban, ahol szénabálák égtek. Szeles Péter, a Nóg- rád Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság szóvivő­je lapunknak elmondta: a tűz harminc-negyven méte­ren mardosta a bálákat. A csütörtök este érkezett ri­asztás után a váci tűzoltó­ság három járművel vonult a helyszínre, ahol még másnap is javában dolgoz­tak. Munkájukat a szűk be­járat is nehezítette, emiatt munkagép segítségét is igénybe kellett venni. A lo­vakat még időben kimene­kítették az istállóból. A tűz­eset során személyi sérülés nem történt. Kidőlt a házfal Szécsény. Kidőlt egy vályogház egyik oldalfala pénteken Szécsényben, a Szontágh úton. Személyi sérülés nem történt. A helyszínre a balassagyarmati tűzoltók vonultak, akik felhív­ták az ott élők figyelmét a bal­esetveszélyre, majd lekerítet­ték az ingatlant. Három embert rokonoknál kellett elszállásol­ni. A statikusi vizsgálat au­gusztus 15-én, hétfőn lesz, ek­kor kaphatunk választ arra, mi okozta a szerencsétlenséget, il­letve, hogy le kell-e bontani az épületet vagy sem - tájékoztat­ta lapunkat Szeles Péter, a Nóg- rád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Bölcsődések a lánglovagoknál Salgótarján. A legkisebb érdeklődők, a jövő tűzoltói látogattak el szerdán a Salgótarján Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságra, ahová kísérőikkel érkeztek a helyi Csimpilimpi családi napközi lakói. A gyer­mekek természetesen vegyes érzelmekkel és csodálkozó arccal szemlélték meg a ha­talmas tűzoltó autókat. Még egy valódi riasztásban is részük volt, amikor ott tartózkodásuk ideje alatt sziré­názva vonult az egyik tűzpiros jármű egy káresethez. Volt, aki kicsit pityergett megil- letődöttségében, de voltak bátrabbak, akik kipróbálták a szirénát, a tűzoltók sisakját, kabátját, sőt akadt, aki még csizmát is hú­zott. A salgótarjáni lánglovagok az idei év­ben eddig több mint negyven alkalommal fo­gadtak látogatókat, vagy vettek részt bemu­tatókon. Természetesen továbbra is szeretet­tel várnak minden érdeklődőt, aki szeretne bepillantást nyerni mindennapi munkájuk­ba - tudtuk meg Antal Istvántól, a Salgótar­ján Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szóvivőjétől. Vinni a tüzet és adni tovább... „Csodálatos dolog megtapasztalni azt, hogy a két ke­zünk munkájával szépülnek meg kerítések, kapuk, házak. Még csodálatosabb érezni, milyen jókedvűen csinálja ezt a fiatalok közössége. Ezt már csak az tud­ja szebbé tenni, hogyha látja az ember azokak az örö­mét, akiknek ezzel segítünk...” A Ságújfaluban élő Pinczésné Kiss Klára elkötelezettje a faluszépítés, a város- és faluvédelem ügyének. &Hét Cjnbere A kérdésre, hogy mi indította el azon az úton, amit úgy hív­nak: értékmentés, értékvédelem a következőket válaszolta:- Azt gondolom, a gyökerek mélyről fakadnak: szerepe van ebben annak, hogy a karancs- sági kastély mellett gyerekes- kedtem. Ám mindenképpen a szüleimnek, a nagyapámnak, egykori tanáraimnak köszönhe­tem, hogy olyan értékrendben nőhettem fel, aminek eredmé­nye, hogy (Reményik Sándor Öröktűz című verse nyomán) én is „egy lángot adok - én is kaptam azt messziről...” , Egy lángot adok, amit ápolok és to­vább próbálok adni... Vinni akarja a tüzet és adni to­vább... Mert mindig nagyon érde­kelte a történelem, a múlt. Na­gyon sokat olvasott, kutatott a könyvtárakban, levéltárakban. Örömmel tanította az iskolában a kicsi gyerekeknek a régi mondá­kat, a faluval kapcsolatos, a múlt­jára vonatkozó eseményeket. 1987-ben költözött Ságújfaluba, egy régi, lepusztult, későbarokk stílusban épült kúria mellé...- Ettől kezdve szívügyünknek tekintettük a megújitását... így született meg 23 éve, 1988 nya­rán a ságújfalui Faluszépítő és Művelődő Egyesület. Főleg a község fiataljai számá­ra ma is talán az egyik legnép­szerűbb helyi civil szervezet, amelynek hosszú évek óta ő a vezetője, a lelke. Megalakítása mintegy magával hozta azt a jó­tékony atmoszférát, amelyben - akár egy különös dimenzióban - láthatóvá váltak a megmentésre érdemes épületek, tárgyi emlé­kek talán még műalkotások is.- Az első és legfontosabb si­kerélményünk az volt, hogy Rá­day Mihály figyelmét is fel tud­tuk kelteni az 1770-ben épült kú­ria iránt, és bemutatta azt a tele­vízióban, az „Unokáink sem fog­ják látni” című műsorában. Ennek köszönhetően Egerből je­lentkezett az utolsó, még élő lakó­ja, a 90 éves Dórika néni..., majd sikerült pénzösszegeket szerezni a felújításához. Ráday Mihály ál­tal a városvédő mozgalom legis­mertebb személyiségeit, az or­szágban működő egyesületeket sikerült megismernem. 1991- ben választottak meg a Város- és Faluvédők Szövetsége választmá­nyi tagjának. Gyakorló pedagó­gusként úgy éreztem, hogy mi­nél fiatalabb korosztályokat is be kell vonni ebbe a rendkívül fontos tevékenységbe. (Hiszen az a gyerek, ifjú, aki saját két kezé­vel tett szépít, javít kerítést, kor­látot, buszmegállót, az vélhetően nem fogja megrongálni, összefir­kálni azt...) Ezzel a céllal hirdet­tünk meg egy országos ifjúsági pályázatot, 10-18 éves fiatalok számára. Lakóhelyük, értékei­nek bemutatása volt a feladat, amelyre sokan vállalkoztak: több száz pályamű érkezett már az el­ső évben. S nagyon szép kiállí­tást állítottunk össze ezekből! Azóta a Budai Várban minden év tavaszán megrendezik a tár­latot. Ságújfaluban 1991-ben volt a legelső falu­szépítő táboruk (ezt a pályáza­ton nyert fiatalokkal szervez­ték), majd útnak indították az or­szágos táborozásokat.- A szövetség vezetése minden­ben támogatott. És élmény volt a gyerekekkel válykot vetni Szanticskán, Esztergomban a Má­ria Valéria híd - még akkor cson­ka - hídfőjén a márványtáblát új­rafesteni, Kehidán a Deák kúriá­nak a felújítását megkezdeni... de sorolhatnám a nyíregyházi, tarcali, kárászi, káni, pákái, komá­romi, tatai, keszthelyi, gyulai, sü­megi, fertődi, tapolcai tábori mun­kálkodások megannyi kedves em­lékét... Mindegyik más volt és mindegyik csodálatos! Délelőttön­ként sokat dolgoztunk - tényleg ügyesek és jól terhelhetőek a gye­rekek! A délutánokat szabad idős foglalkozásokkal, helytörténeti előadásokkal, múzeumi sétákkal, vetélkedőkkel töltjük. Igazi csapat kovácsolódik minden évben! Idén Tapolca volt a helyszín, s 19. alkalommal jöttünk össze. A lányom épp ennyi idős, az első tá­borozáson ünnepeltük az első születésnapját, azóta is többnyi­re ilyen program keretében szülinapozunk. Nagy eredmény­nek tartom, hogy 1996 óta hatá­ron túli magyar gyermekek is pá­lyáznak. Ez indított arra az elha­tározásra, hogy Kárpátalján vagy Erdélyben is létrehozzunk város­védő tábort. Évek után végül meg is valósult az első Szlovákiában: 2003 nyarán kedves füleki bará­taink, az Oppidum Fileck tagjai segítségével. Az idei, a kilence­dik nemrégiben ért véget! A ságújfalui ifjak azóta is szor­galmasan kijárnak ide, az utób­bi években már a fiam fogja ösz- sze a helyi csapatot. Az értékvédelem ügye tehát korántsem áll messze a fiatal korosztályoktól, kell persze eh­hez egy olyan mozgatórúgó, olyan személyiség, mint Pinczésné Kiss Klára, aki a maga természetességével olyan mély­ségig tud azonosulni ezzel, hogy megnyer, maga mellé állít soka­kat, köztük zömmel fiatalokat. Podmaniczky díj, Kós Károly díj, Pro Renovanda díj, Műem­lékvédelemért emlékplakett fémjelzi egyebek mellett, hogy miként is mentik az épített és természeti környezetüket. „Az igazi, a legnagyobb elismerés vi­szont az, amikor dicsérik a járó­kelők a gyerekek munkáját, vagy amikor maguk a szervezők ismerik be, hogy ők egy hetesre tervezték a két-három nap alatt elvégzett feladatokat.”- Büszkeséggel tölt el, hogy ezer fős nógrádi kisfalunk tagja a Hungária Nostrának, így ezen keresztül az európai nagy tele­pülésvédő szervezetnek, az Europa Nostrának is... És büsz­ke vagyok a lányomra és a fiam­ra, mert mindketten szíwel-lé- lekkel mellettem állnak a város- és faluvédelemben egyetemista­ként, főiskolásként is. (MJ.) I r Mauks llona-emléknap Mohora. Augusztus 13-án 14.30 órakor emlékeznek meg Mik­száth Kálmán feleségéről a : Mauks Ilona-emlékparkban. El- | sóként Fridrich Béla polgármes­ter mond köszöntőt, majd Pásztor Sándorné osztja meg ünnepi gon­dolatait „Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona” címmel. A mohorai népdalkor és Vörösváry Márton előadóművész műsorát követően átadják a Mohora községért ér­demérmet. A program végén az ünneplők megkoszorúzzák Mik­száth és Mauks Ilona szobrát Krumplibabák Patvarcon Patvarc. Krumplibaba fesztivál néven harmadik alkalommal rendezik meg Patvarcon a fáluna- pot A szabadidőparkban augusz­tus 13-án krumplibaba-sütő ver­sennyel és kóstolóval, valamint palóc hagyományőrző gyerek- és felnőtt csoportok produkcióival várják a látogatókat, este pedig bállal zárják a rendezvényt. Hevesi kirándulás Salgótarján. Gyöngyös és Mátrafüred lesz az úticélja annak az augusztus 16-i keddi kirándu­lásnak, amelyet a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület szervez. A kirándulók reggel nyolckor a tá­volsági autóbuszállomásról in­dulnak Gyöngyösre, s onnan kis- vasúttal mennek Mátrafüredre. Tombol a „lecsószezon" (Folytatás az 1. oldalról.) Talán hihetetlen, de egyre keve­sebb vegyszerrel védjük a növé­nyeinket, lassan olcsóbb és ha­tékonyabb ha természetes mód­szerekkel védekezünk a kárte­vőkkel szemben. így a mi zöldsé­geink gyakorlatilag már bio termékeknek tekinthetők, még­sem tudjuk ezt érvényesíteni az árainkon - tudtuk meg az egyéb­ként jó kedélyű gazdától. Az árak egyébként - elsősor­ban a kereskedőknél - nagyon hasonlóak a piacon. A paradi­csom 100 és 140 forint közötti, a hagyma 150 és 200 forint közöt­ti, a paprika pedig 100 forint kö­rüli áron kapható. Nem is kell több egy jó lecsóhoz. Feederbotos harcsarekord Bátonyterenye\Maconka. július 30-án, az 1. sz., gáti nemzetközi versenypályán Kiss Imre, gal- gamácsai vendéghorgász egy 59 kg-os harcsát fogott, ráadásul a hal a hitelesítés és a mérlegelés után visszakerült éltető elemébe. Ám nézzünk egy kicsit az esemé­nyek hátterét is! Az utóbbi években robbanás­szerűen terjed a feeder technika, sorra dőlnek meg az így elért re­kordok. Ez esetben a kapást és az akasztást követően bő egy óra fá- rasztás következett, amelynek si­kerében komoly szerepe volt a se­gítő, illetve a felszerelésüket kive­vő horgásztársaknak is. Miután sikerült partra emelni a halóriást, mindenki megnézhette, hogy bi­zony szabályosan, szájban volt a horog! Maconkán jelentős harcsa­állomány él és bizonyíthatóan sza­porodik is, a legnagyobb példá­nyok 80-90 kg között lehetnek. > A

Next

/
Oldalképek
Tartalom