Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-01 / 152. szám
2011. JÚLIUS 2„ SZOMBAT 5 ORSZ AG-VIL AG MENTIK BANKJAIKAT AZ OROSZOK (IS) Oroszországban minden idők legnagyobb bankmentő csomagját jelentették be pénteken. A pénzügyileg megroggyant Bank of Moscow 14,2 milliárd dollárnak megfelelő pénzügyi támogatást kap az orosz betétbiztosítási ügynökségtől (DIA), illetve a bankban résztulajdonos állami VTB banktól. A VTB 100 milliárd rubelt (3,6 milliárd dollár) ad, amiért cserébe 75 százalékra növeli tulajdon- részét a Bank of Moscow-ban a jelenlegi 46,48 százalékról, amit az év elején szerzet meg az orosz fővárostól. Amit a tulajdonhányad növelése megtörténik, a DIA 295 milliárd rubelt (10,6 milliárd dollár) folyósít a Moszkva nevét viselő banknak. Közmunka mintaprogram indul Gyöngyöspatán Fidesz kongresszus Budapest. A Fidesz vasárnap tartja XXIV. kongresszusát, a Millenáris Parkban rendezendő tisztújító tanácskozáson várhatóan újraválasztják Orbán Viktor pártelnököt és a négy alelnököt. Az MTI úgy tudja, hogy budapesti kongresszusra meghívott mintegy 1.900 küldött közül eddig több mint 1.500 jelezte vissza részvételét. A pártelnöki tisztségre Orbán Viktor kormányfő az egyedüli jelölt, így várhatóan a következő két évben is ő irányítja majd a Fideszt. (Orbán Viktor 2003 óta pártelnök, azt megelőzően 1993 és 2000 között is ő állt a Fidesz élén.) A négy alelnöki poszton sem valószínű változás. Lassú kilábalás Budapest. A korábban vártnál elhúzódóbb folyamat lesz a kilábalás, a bruttó hazai termék (GDP) némileg lassabb növekedésével számol a jegybank elsősorban a kevésbé dinamikus külső kereslet miatt, valamint azért, mert a fiskális intézkedések várhatóan visszafogják a belföldi keresletet - mondta Simor András jegybankelnök, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének pénteki budapesti csúcstalálkozóján. Márciusban még 3 százalék körüli gazdasági növekedést várt a jegybank erre az évre, a várakozásokat júniusban 2,6, illetve 2,7 százalékra csökkentette. Mint mondta, a fogyasztás továbbra is visszafogott lesz, a beruházások növekedésével is csak jövőre lehet számolni. Simor András szerint az adósmentő csomag fogyasztásra gyakorolt hatása is viszonylag szerény lesz. A jegybankelnök úgy látja, a munkaerőpiac javulása is lassú lesz, a munka- nélküliség viszonylag magas szinten marad, 2012-ben is 10 százalék felettire lehet számítani. Ellenzéki kritika Budapest. Az MSZP szerint az egészségügyben a betegek és a dolgozók egy éve semmi mást nem tapasztalhatnak, csak azt, hogy a kormányzat egyre nagyobb terheket ró rájuk - írta az MTI-hez pénteken, a Semmelweis-napon eljuttatott közleményében Havas Szófia. A Fővárosi Közgyűlés Egészségpolitikai és szociális bizottságának szocialista alelnöke úgy fogalmaz, hogy Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárhoz „még mindig nem jutott el az a felmérés, amely szerint a lakosság egyre elégedetlenebb az egészségügyi ellátással”. A politikus hozzáteszi, hogy nincs ez másként az egészségügyi dolgozók vonatkozásában sem, amit a rezidensek és a kamara nyilatkozatai is alátámasztanak. Véleménye szerint az orvosképzés valóban sikerágazat ma Magyarországon, azt azonban a kormány hibájának tartja, hogy nem itthon, hanem külföldön helyezkednek el a képzett szakemberek. Budapest. Közmunka minta- program indul Gyöngyöspatán a Belügyminisztérium irányítása alatt, várhatóan még nyáron - tudta meg az MTI. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter májusban az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán bejelentette, hogy a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat kivonják a munkaerő-piaci alapból, és július elsejével a belügyminiszter irányítása alatt új közmunkaalapot hoznak létre. A közmunkaprogramot és a közmunkaalap forrásainak felhasználását Papp Károly helyettes államtitkár irányítja a Belügyminisztériumban. Papp Károly kinevezéséről a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg miniszterelnöki határozat. Az MTI információi szerint a helyettes államtitkárság első lépésben mintaprogramokat indít. Az első ilyen közmunka minta- program Gyöngyöspatán kezdődik, várhatóan még a nyári hónapokban. Ugyancsak a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg kormányhatározat arról, hogy kiemelt településsé nyilvánítják „(...) a közfoglalkoztatás, a szociális fóldprogram és a társadalmi felzárkózás eszközrendszerének igénybevétele tekintetében a Gyöngyösi kistérség Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Nagyréde és Szűcsi településeit.” A határozat szerint a kormány „felhívja a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg a kiemelt települések esetében a szociális fóldprogramok működtetésének pályázat kiírása nélküli, egyedi döntéssel történő támogatásának lehetőségét”. A közfoglalkoztatás új rendszerének kialakításával összefüggő átalakításokról kormány- rendelet jelent meg június közepén. A rendelet szerint a kormány egyetért azzal, hogy a Belügyminisztériumban közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárt nevezzenek ki. A feladat ellátásához a szükséges 25 státuszt a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítja. A munkaügyi központok (munkaügyi kirendeltségek) közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatokat ellátó önálló szervezeti egységeit a belügyminiszter irányítja. A miniszter a közfoglalkoztatás helyzetéről rendszeresen, de legalább félévente a tájékoztatást ad a kormánynak - áll a rendeletben. VEOieíZíXeBI Kanadába érkezett Vilmos herceg és hitvese Ottawa. Kanadába érkezett csütörtökön Vilmos herceg és hitvese, Catherine. Az év álompárjának ez az első hivatalos külföldi látogatása. A hercegi párt a kanadai légierő egyik gépe szállította Ottawába, ahol lelkes tömeg üdvözölte Cambridge hercegét és hercegnőjét. A repülőtéren John Baird külügyminiszter üdvözölte őket. A Vilmost és Catherine-t az ottawai nemzeti háborús emlékműnél Stephen Harper kormányfő' és felesége várta. A kormány épületénél 21 díszlövés köszöntötte a hercegi párt. Bukarest felülbírál Bukarest. A román kormány felülbírálta a Kovászna megyei Illyefalva címerének jóváhagyásáról hozott határozatát amiatt, hogy a heraldikai leírásban a Székelyföld megnevezés is szerepelt. Az Új Magyar Szó és a Krónika című romániai magyar napilapok pénteki tudósítása szerint a 2010-ben elfogadott kormányhatározatba foglalt heraldikai magyarázatban szerepelt az a mondat, hogy a címeren látható ezüsthatárkő Székelyföld és Barcaság (Brassó vidékének hagyományos neve) határát jelképezi. A tavalyi rendeletnek a román közlönyben való megjelenése után Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a kormányhatározat szövege azért fontos, mert mindeddig a román hatóságok kétségbe vonták a magyar többségű történelmi régió létezését. Gáti István, a román kormány főtitkárhelyettese a Krónikának most elmondta: a határozatot azért kellett módosítani, mert a Kovászna megyei kormánybiztosi hivatal felszólítására az illyefalvi ön- kormányzat utólag Kovászna és Brassó megyére cserélte a két tájegység elnevezését, a kormány területi képviselője ugyanis kifogásolta, hogy Székelyföld és Barcaság néven Romániában nem létezik önálló közigazgatási egység. Román civil szervezetek és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői már tavaly óta élesen bírálták a kormányt amiatt, hogy egy hivatalos dokumentumában szerepel a Székelyföld megnevezés. Azt is kifogásolták, hogy a leírásban a határ szó is benne van, mivel - érveltek a tiltakozók - határ csak két állam között húzódhat, Kovászna és Brassó megye pedig egyaránt Romániához tartozik. Romániában egy hónappal ezelőtt általános felháborodást keltett a román politikusok körében, hogy a Hargita és Kovászna megyei tanácsok Brüsszelben irodát nyitottak, amelynek a Magyar Régiók Háza ad otthont. Uj Szó: alaptalan a szlovákok félelme Pozsony. Mindent vissza? cím alatt közöl kommentárt az Új Szó című szlovákiai magyar napilap pénteken azt fejtegetve, hogy alaptalan a szlovákok attól való félelme, hogy Budapest Dél-Szlovákia elcsatolásán fáradozik. „A kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény e heti parlamenti vitájában a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt képviselői újra a szlovák nemzethalállal fenyegettek, azzal riogatva a szlovák választókat, hogy a kisebbségek nyelvi jogait bővítő jogszabály elfogadásával Szlovákia egy lépéssel újra közelebb került Dél-Szlovákia elszakadásához. Az ilyen heves parlamenti vitákat követően az itt élő magyaroknak a szlovák ismerőseik előtt gyakran kell magyarázkodniuk, hogy Magyarországnak esze ágában sincs elszakítania Szlovákia déli részét” - mutat rá cikkíró Molnár Iván. Megjegyzi: a magyaroknak nincs könnyű dolguk, hiszen mára a mérsékeltebb szlovák média is nap mint nap azt sulykolja az emberekbe, hogy a jelenlegi magyar politikai vezetés a történelmi Magyar Királyság feltámasztásáról álmodik. „Megalapozott ez a véleményük? Ha eltekintünk a szubjektív nemzeti érzelmektől, a válasz egyértelmű: nem” - szögezi le az Új Szó. Felteszi a kérdést: mit nyerne Magyarország egy esetleges határmódosítással? „Ha ez kizárólag a magyarok által lakott régiókat érintené - amiben nem lenne benne Pozsony, Kassa és a Nyitrai járás sem - nagyjából félmillió magyart és, a terület nagyságától függően mintegy 600-800 ezer, magyarul többnyire nem, vagy csak nagyon rosszul beszélő szlovákot, akik semmilyen formában nem kötődnek Magyarországhoz, és akik mindent elkövetnének, hogy mihamarabb visszakerüljenek az anyaországhoz” - fejti ki a lap. Az újság szerint „már ez önmagában fenekestül felforgatná az egész magyar politikai rendszert, hiszen a nemzeti érzelmű magyar pártok asszimilációs törekvései miatt a magyar politikai és jogrendszerben ugyanolyan deviáns folyamatok indulnának be, mint amilyeneket a jelenlegi szlovák politika produkál”. „Nem hivatkozhatunk a gazdasági érdekekre sem, hiszen Dél-Szlovákia az ország egyik legkevésbé fejlett régiója, elhanyagolt infrastruktúrával, magas munkanélküliséggel, szétvert élelmiszeriparral. Magyarországnak már ma gondot okoz a mezőgazdasági termékek értékesítése, egy mezőgazdasági jellegű terület megszerzése inkább nyűgöt jelentene számára mint előnyt” - vélekedik a szerző. „Az igazság az, hogy a magyar államérdek jelenleg azt diktálja, hogy a dél-szlovákiai magyarlakta régiók megmaradjanak Szlovákiának” - állítja a lap. Hozzáteszi: „A fent említett okokon kívül ugyanis ennek egy hatalmas előnye is van a magyar politika számára. A szlovákiai magyar kisebbségen keresztül befolyásolhatja a szlovák politikai és gazdasági döntéseket.” „A szlovák politikusok már nemegyszer bebizonyították, hogy úgy táncolnak, ahogy a magyar politikusok fütyülnek. Egy esetleges határrevízió csak fordítana a kockán. Az ezzel riogató szlovák politikusok számára tehát csak egy kérdésünk lehet: minek lenne Magyarországnak a problémás Dél-Szlovákia, ha - nagyrészt a szlovák politikusoknak is köszönhetően - már most hatalmat gyakorolhat egész Szlovákia felett?” - záródik az Új Szó kommentárja.
