Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-05 / 155. szám

4 2011. JÚLIUS 6., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Fogadóóra Pásztó-Bátonyterenye. Becsó Zsolt, országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) fogadóórát tart július 7-én, csütörtökön 9 és 10 óra között a Teleki László Váro­si Könyvtár (Nagymező út 3.) második emeleti kis-előadóter- mében, valamint 13 és 14 óra között Bátonyterenyén a pol­gármesteri hivatal (Városház út 2.) földszinti dísztermében vár­ja az érdeklődő polgárokat. Nagyzellőn jártak Píliny. A község szlovákiai test­vértelepülésén, Nagyzellőn júli­us 2-án és 3-án tartották a falu­napot. A július 3-i, vasárnapi programon Lehoczki Szabolcs, polgármester vezetésével Pilinyből egy küldöttség vett részt. Ott volt a község labdarú­gócsapata, amely részt vett a fa­luünnep alkalmából rendezett tornán. Emléknap és vigasságok Mohora. Tolnay Klári születésé­nek 97. évfordulója alkalmából nemzetközi művészeti találko­zót, emléknapot és falunapi vi­gasságokat rendeznek július 9-én, szombaton a községben. A Tolnay Klári Emlékházban 9.30-kor a csesztvei hagyo­mányőrző csoport dalos kö­szöntője indítja el a program- sorozatot, majd a portugál Mira Sintra és a szlovák Szklabonya delegációt fogad­ják. 10 órától következik a megnyitó ünnepség, amelynek keretében köszöntőt mond Fridrich Béla, Mohora közáég polgármestere. A rendezvényt Bállá Mihály, országgyűlési képviselő nyitja meg, beszédet mond Ott Éva, A Határ menti Régió Fejlesztéséért Alapít­vány főmunkatársa. A moho- rai Zichy Márta Tagóvoda mű­sorát követően Tolnay Klárira emlékezik Végváriné Pongrácz Ágnes, egyesületi képviselő, majd a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola műsora következik. A római katolikus templomban 11.15 órától a Vanmocsello duó ad ünnepi cselló koncertet. A mohorai és csesztvei asszo­nyok énekelve felvezetik a kö­zönséget a Tplnay Emlékpark­ba, ahol falunapi forgatag és gasztronómiai bemutató, táj­jellegű ételek kóstolója szóra­koztatja a közönséget. A sza­badtéri színpadon 13 órától jó ebédhez szól a nóta: Grényiné Koplányi Aranka, a mohorai asszonykórus, a csesztvei ha­gyományőrző egyesület, a magyarnándori nyugdíjas egyesület ad műsort és kangoo bemutató is lesz. 14 órakor aTolnay Klári Emlékházban Tátrai Zsolt, fotográfus-borász- mester Tokaj Reneszánsza cí­mű kiállításának megnyitója következik. A tárlatot Fekete István, fotóművész ajánlja a közönség figyelmébe. Tokaji borkóstoló zárja a programot. A szabadtéri színpadon 15.30- tól Havasi Renáta, előadómű­vész énekel, majd a Vitalitás S.E. hip-hop táncbemutatója, 16 órakor Karda Bea show-mű- sora és az Ildikó Sisters pro­dukciója színesíti a napot. Az ilinyi hagyományőrző csoport fellépése, hastánc bemutató és 20 órától szabadtéri bál koro­názza meg a rendezvénysoro­zatot. Falunap testvértelepülésekkel és Szandival Csitár. A község önkormányzata július első napjaiban rendezte meg a háromnapos testvértelepülések találkozójával egybekö­tött falunapot. Július 1-jén fogadták a két szlovákiai testvértelepülés, Kelenye és Csitár község küldöttségét. Bemutatták a vendégeknek a községüket, a közös vacso­ra elfogyasztása után tábortűz mellett be­szélgettek, szórakoztak. Július 2-án, szom­baton a sportpálya mellett felállított sza­badtéri színpadon a megnyitó ünnepségen Komjáti István, polgármester köszöntötte Kelenye község polgármesterét, Csáky Ilo­nát és kíséretében lévő vendégeket, Vinkovics Zsuzsannát, Csitár község első emberét és az onnan érkezetteket, az erre az alkalomra hazalátogató csitáriakat és a több száz résztvevőt. A faluházban meg­nyílt Gál István, helyi fafaragó alkotásai­ból, és a szécsényi Kolumbán Bernadett, ikonfestő munkáiból rendezett időszakos kiállítás is. Délután volt kerékpár ügyességi verseny és egyéb, a gyermekeket szórakoztató prog­ram. A kulturális műsorban felléptek a he­lyi óvodások, iskolások, az őrhalmi hagyo­mányőrző csoport. Bemutatkoztak a testvér- települések csoportjai is. A csitári énekkar dr. Simek Viktor, a Magyar Kultúra lovagja vezényletével, fellépett a kelenyei hagyo­mányőrző csoport. Műsort adott a helyi fia­talok néptánccsoportja, a házigazdák nép­dalköre. A kulturális blokk A csitári hegyek alatt című dal közös éneklésével zárult. Es­te 20 órától Szandi volt a sztárvendégük. Műsorára sokan érkeztek a környező telepü­lésekről is. Július 3-án, vasárnap a szlovákiai vendé­gek megnézték Balassagyarmat nevezetes­ségeit, ellátogattak a Palóc Múzeumba. A 11.45 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Kelenye község lelkipásztora mutatta be, amelyen közreműködött a szlovákiai csitári énekkar. A szentmise után Kelenye és a ven­déglátó Csitár község polgármesterei aláírá­sukkal megerősítették a testvértelepülési kapcsolatukat, amely tizenöt éves múltra te­kint vissza. Délután volt íjász, karate, lovas és táncbemutató, valamint labdarúgótorna, amelyet a hazai csapat nyert meg. Szenográdi Ferenc „Figyelembe kell venni a gazdaság helyzetét” A salgótarjáni TISZK-ben, a közelmúltban megtartott konferencia szünetében - egy rövid interjú erejéig - megkértük dr. Vartman Györgyöt, a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzési és Felnőttképzési Főosz­tály vezetőjét, hogy röviden értékelje a konferenciát, valamint mondja el véleményét arról, hogyan ítéli meg a képzési rendszer hatékonyságát, különösen a világgazdasági válság tükrében. Báli Dániel- Állami szinten mennyire le­het felkészülni, azokra a gyors változásokra, amelyek a munka­erőpiacon tapasztalhatók?- Már Bihal Tamás, az Észak­magyarországi Regionális Fej­lesztési és Képzési Bizottság társ­elnökének előadásában hallhat­tunk erre a problémára egy na­gyon hatékony megoldási javas­latot. Ez arról szól, hogy a munkaerőpiacra vonatkozó egyedi mérések - amelyek alap­ján kialakítjuk az aktuális képzé­si kereteket - nagyon sok bizony­talanságot tartalmazhatnak. Eb­ben a bizonytalan gazdasági helyzetben a méréseket a munkaerőpiaci igényekkel úgy tudjuk összehangolni, hogy a méréseket nagy gyakorisággal végezzük el. Ebből le lehet vonni bizonyos fokú tendenciákat, így kisebb lehet a munkaerő keres­let és kínálat közti különbség. Azzal maradéktalanul egyetér­tek, hogy ne fél évente monitoringozzák a vállalkozáso­kat, hanem célszerű lenne ne­gyedévenként felmérni ezeket, hiszen - így a gazdasági válság közepette, állami szinten - sok­kal inkább nyomon követhetjük a pillanatnyi változásokat is. Ter­mészetesen, stabilabb gazdasági környezetben fél éves, vagy akár egy éves időintervallum is célra­vezető, mert a stabil körülmé­nyek biztosítékot adnak arra, hogy a mérések valóságtartalma pontos legyen. Ezt azért fontos hangsúlyozni, hiszen ezek az adatsorok, az állam számárá megadják azokat a paramétere­ket, amelyekkel korrigálni tud­juk, hogy a munkarőpiac és a képzések tekintetében ne legye­nek nagy eltérések. Fontosnak tartom, hogy a képzési folyama­tokban a tanulást gyakorlatia­sabb szemlélettel valósítsuk meg. Úgy gondolom, hogy a je­lenlegi rendszer alapjait meg kel­lene tartani. Az majd a konzultá­ciók során fog kiderülni, hogy ezeket a képzéseket megyei vagy régiós szinten alakítsuk-e ki.- A válság következtében a dip­lomásokat, kifejezetten hátrányo­san érintik a munkaerőpiaci át­rendeződések. Nem félnek attól, hogy az euró esetleges válsága - a most megálmodott képzési rend­szerekhez képest - a munkaerőpi­acot teljesen át foga strukturálni? - Sem a magyar, sem az euró­Dr. Vartman György pai, de még a világ sem tudja a vál­ságot kikerülni, ugyanis tudomá­sul kell vennünk, hogy egy egysé­ges rendszer részei vagyunk. A munkanélküliségi ráta, az egész világon rendkívül magas. Gazda­ságunk fejlődése már mutat olyan pozitív változásokat, amelyek jó irányba mutatnak. Az egyik prob­lémánk az, hogy ennek üteme még mindig nem elég gyors. A másik problémánk, hogy a ma­gyar munkaerőpiac képzési struktúrája az elmúlt években na­gyon eltolódott. Nagyon magas a felsőoktatásban végzettek aránya, viszont nagy szükség lenne szak­munkásokra és „kétkezi” munka­erőre. Úgy vélem, ezen a terüle­ten, mindenképp szükséges az ál­lami beavatkozás. A kormány el­sődleges célja, hogy azokat, akik a munkaerőpiacon perifériára szorultak, vissza tudjuk segíteni a munka világába. Ennek érdeké­ben szeretnénk megteremteni egy hatékony képzési rendszert. De be kell látnunk ez egy folya­mat és nem mindegy, hogy az ál­lamnak ez mennyi adóforintjába kerül. Ennek a rendszernek az egyik fontos eleme lenne erősíte­ni azt a szemléletet, hogy a mun­ka, igenis egy valódi érték. Ehhez szükség van a segélyezési rend­szer átalakítására és egy haté­kony munkát megbecsülő szem­lélet hangsúlyozására. A gyerme­keknek azt a mintát kell látniuk, hogy a szülő dolgozik, hogy a ké­sőbbiekben - felnőttként - ezt a jó példát követni is tudja.- Munkaerőpiac szempontjá­ból, Magyarország előtt van-e kö­vetendő példa vagy modell?- Én azt gondolom, hogy min­den országnak a maga útját kell járnia. Egy államnak mindig fi­gyelembe kell vennie a saját gaz­dasági helyzetét, munkaerőpiaci körülményeit és jól meghatáro­zott módon kell a célokat kijelöl­nie. A problémákat csakis hosz- szabb távon lehet kezelni. A munkaerő-piaci beavatkozások kihatásai ugyanis nem azonnal jelentkeznek. Épp ezért rendez­tük meg ezt a konferenciát, ame­lyet rendkívül sikeresnek ítélnék meg. Fontos, hogy állami szinten is „képben legyünk”, s mi pedig azon dolgozunk, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzuk. Fotóművészeti fesztivál Szécsény. A Ménes-patak Men­ti Egyesület az idén hatodik alkalommal rendezte meg a városban a Ménes-patak Men­ti Nemzetközi Fotóművészeti Fesztivált. Az ez évi kiállítás a volt Járásbíróság épületében kapott helyet. Az idei fesztivá­lon 16 hazai és nemzetközi fo­tóművész 600 képe látható. Fő vendégük a kolumbiai négy fotóművész, akiknek képei kö­zelebb hozzák a látogatókhoz a dél-amerikai országot. Alko­tásaikon keresztül az embe­rek betekintést nyerhetnek az ország csodálatos tájaiba, megismerhetik az ott élő em­berek szokásait, mindennapi életét. Fred Jüssi, észtországi fotós az országa egzotikus vi­lágába „hívja” meg a látogatót. Bernd Arnold, Kölnben élő fo­tóművész szép, egységes ké­pei - amely az emberekről szól - kellemes benyomást tesznek a látogatóra. Schnelczer Zoltán, Szlovákiá­ból hozta el a tárlatra a saját különleges technikájával ké­szült képeit, s épp ez a megol­dás az, ami felkelti a látogató­ban az érdeklődést. A Párizs­ban élő Zaránd Gyula alkotá­sai széles érdeklődési terület­ről tanúskodnak. Képeinek van egy szociológiai üzenete is. Hangulatosak, szépek, kife- jezőek Kálló Péter hazánk tája­it bemutató fekete-fehér és szí­nes művei. Megcsodálhatjuk, ahogyan Gaál Zoltán látja fő­városunkat és az ország egyéb városait. Tetszettek Fabricius Anna nagyméretű, színes ké­pei valamennyi munkája az emberről, az emberhez szól. Wagner Margit az emberi létet a falusi életet megdöbbentő hitelességgel láttatja a néző­vel. Kieb Attila portréi, képei­ről emberi sorsok, életek „szólnak” hozzánk. Tetszettek a Washingtonban élő Stan Raucher, számos nemzetközi díj tulajdonosának fotói, épp úgy mint, Opitz Tamás vagy a bangladesi G.M.B. Akash munkái. A kiállítás július vé­géig tekinthető meg. Szenográdi Ferenc Élelmiszercsomagok Piliny. a község önkormányzata sikeres pályázatának köszön­hetően öt tonna tartós élelmi­szert kapott a Katolikus Karitasz Szervezettől a közel­múltban. Az élelmiszert az ön- kormányzat Szigetszentmikló- son vette át, s azt a községben, júniusban szétosztották. Fórum a mezőgazdaságról Legénd. Az MSZP Nyugat-Nóg­rádi Agrár- és Vidékpolitikai Tagozata szakmai rendez­vényt tart a Takács tanyán jú­lius 8-án, pénteken 17 órakor. Az agrárágazat és a vidékfej­lesztés aktuális helyzetéről Gőgös Zoltán, országgyűlési képviselő, az MSZP Országos Választmány tagja beszél, s a résztvevők fórum keretében vitatják meg a jelenlegi körül­ményeket. Szerkesztőségünk számítógépeit az smart security védi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom