Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-04 / 154. szám
2011. JULIUS 5„ KEDD EU-ELNOKSEG 2011.hu Válsághelyzetek fél éve harcoktól földrengésig és halálos járványig Mozgalmas fél évet tudhat maga mögött a világ, az elnökségnek is kijutott a válságkezelésből. Az év első hónapjait a világpolitikában az észak-afrikai felkelések határozták meg. Az „arab tavasz” decembervégén kezdődött, és előbb Tunéziában, majd Egyiptomban döntötte meg a 23, illetve 30 éve hivatalban lévő elnök hatalmát. A futótűzként terjedő mozgalmak nyomán véres polgárháború bontakozott ki Líbiában, amelynek a NATO-beavatkozás sem tudott egyelőre véget vetni. Máig tart a szíriai, a jemeni és a bahreini felkeléssorozat is. A felkelések miatt felerősödött a menekültáradat az EU déli országai felé. Krízis alakult ki az olaszországi Lampedusa szigetén, Görögország az uniós határőrizeti alakulatok segítségével tudta csak kezelni a helyzetet. Az elnökség elsőként aktiválta az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusát, ennek keretében intézkedett a Líbiában rekedt európaiak evakuálásáról. Marton Béla, Magyarország líbiai nagykövete mára az uniós nagykövetek közül egyedüliként lát el diplomáciai képviseletet Tripoliban. Nem csak a politika okozott fejtörést az elmúlt hat hónapban: a március 11-én Japánban pusztító földrengés és szökőár súlyos balesetet okozott a fukusimai atomerőműben. Megrendült a bizalom az atomenergiával szemben, erre válaszul az uniós szakminiszterek döntöttek arról: az Európában működő reaktorokat kötelező stressztesztnek vetik alá. Májusban súlyos hasmenésjárvány adott feladatot. Ez gazdasági problémát is hozott: a fertőzés eredetéről máig vita folyik, ám a német hatóságok korábban a Spanyolországból származó uborkát tették felelőssé. Drasztikusan csökkent a kereslet a zöldségek iránt. Az uniós agrárminiszterek 210 millió eurós kártérítést ajánlottak fel az EU-költségvetésből a bevételkiesés kompenzálására.« Gyorsan betelt a fél év naptára kronológia Felülírták az események az eredeti programot Igencsak sűrű napirend alakult ki az elmúlt hat hónapban az EU-elnökség számára. A programon túl az euró megmentésére hivatott jogszabályok elfogadása és több válság- helyzet kezelése is a magyarok feladata volt. AS-összeállítás január 1. Magyarország átvette az EU fél éves elnöki tisztét. január 6. Az EU-elnökség hivatalos átadás-átvételi ünnepsége az Országházban. január 12. Az első növekedési jelentés közzétételével útjára indult az uniós tagországok gazdaságpolitikáinak koordinálását előirányzó európai szemeszter. január 14. Az első Gödöllőn rendezett tanácsülés a tagok kormányainak EU-ügyi minisztereivel és államtitkáraival. január 19. Orbán Viktor az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén ismertette az elnökség programját. február 4. Az első európai energiacsúcson megállapodás az integrált energiapiac megteremtéséről. Németország és Franciaország a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását előíró paktumot javasolt a csúcs előtt. február 17. Őszre halasztották'a május végére tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozót. március 1. Magyarország életbe léptette az EU polgári védelmi mechanizmusát a Líbiában rekedt európaiak evakuálására. március 11. Rendkívüli EU-csúcs Brüsszelben az észak-afrikai válságról, euróövezeti csúcs az euró stabilitását növelő intézkedésekről. Pusztító földrengés Japánban. március 17. Az unió agrárminiszterei elfogadták a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatos elnökségi következtetéseket. március 21. Rendkívüli ülés Brüsszelben a fukusimai atomJadranka Kosor horvát miniszterelnök a júniusi EU-csúcs egyik főszereplője volt: biztosították arról, hogy országa lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat erőműben történt baleset után az európai atomerőművek biztonságáról. Döntöttek arról: stressztesztnek vetik alá a reaktorokat. március 24-25. Tavaszi EU-csúcs. Döntés az EU-alapszerződés módosításáról, amely lehetővé teszi állandó mentőmechanizmus kialakítását. Elfogadták az euró plusz paktumot. április 5. Az Európai Bizottság közzétette a roma keretstratégiára vonatkozó javaslatát. április 8-9. A pénzügyminiszterek Gödöllőn tartottak ülést. A megbeszélések középpontjában az államcsőd-közeli helyzetbe került Portugália megsegítése. május 12. A belügyminiszterek rendkívüli ülése az észak-afrikai menekülthullám kezeléséről. május 16-17. A pénzügyminiszterek jóváhagyták a Portugáliának az IMF-fel közösen nyújtandó 78 milliárd eurós hitelcsomagot. június 6-7. Gödöllőn rendezték meg az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) tizedik külügyminiszteri értekezletét. június 7. Az agrárminiszterek döntöttek a németországi hasmenésjárvány miatt kárt szenvedett termelőknek nyújtandó kompenzációról. június 7. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta gazdaság- politikai ajánláscsomagját az európai szemeszter keretében. június 9. Az uniós belügyminiszterek technikailag felkészültnek nevezték Romániát és Bulgáriát a schengeni övezethez való csatlakozásra. június 15. Az EP, az elnökség és a bizottság megállapodott az élelmiszer-címkézés reformjáról. június 15. Czene Attila sportért felelős államtitkár bemutatta az első uniós sportmunkatervet. június 23-24. EU-csúcs Brüsszelben. Az Európai Tanács ülésén elfogadták az uniós romastratégiát Yves Leterme adta át a zászlót és a Duna-stratégiát; jóváhagyták a tagországoknak szóló gazdasági ajánlásokat; egyetértettek abban, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások lezárhatók. Megállapodtak abban is, hogy 2012 végéig ki kell dolgozni a közös menekültügyi rendszert. Jóváhagyták az uniós szerződésmódosítás szövegét, így 2013-tól megkezdheti működését az állandó euróstabi- litási mechanizmus, kinevezték az olasz Mario Draghit az Európai Központi Bank új elnökévé. június 27. Izland megkezdte EU- csatlakozási tárgyalásait. A versenyügyi miniszterek megállapodtak az egységes szabadalmi rendszer jogszabályaiban. június 30. Lezárult a horvát csatlakozási tárgyalások folyamata. Az ország 2013 közepén lehet az EU tagja. Magyarország túl a legfontosabb elnökségi perióduson értékelés A finn nagykövet szerint nehéz körülmények között indult, rengeteg gonddal került szembe a kormány Magyarország első európai uniós elnökségi időszaka véget ért. Az nyilvánvaló, hogy az elnöki időszakok közül az első a legfontosabb. Ez az az elnökség, amely alatt a legnagyobb az érdeklődés külföldön és belföldön egyaránt, és ez az, amelynek során az ország EU-s szakértelme és tárgyalási képessége megítéltetik. A magyar elnökségi időszak nehéz körülmények között indult. A hat hónappal korábbi választások eredményeként kormányváltásra került sor, és nagyon sok fontos poszton személycserék történtek. A folytonosság egyik biztosítéka mégis az volt, hogy a pártok már jóval korábban megegyeztek abban, hogy az elnökségre fontos össznemzeti eseményként, a párthatárokon felülemelkedve kell felkészülni. Egy országban sem az EU-s elnökség, hanem az állam igényei szerint alakul meg a kormány. A kormányban a tárcavezetők alacsony száma kihívást jelentett Magyarországnak a miniszteri értekezletek levezetése szempontjából. A legenergikusabb miniszter sem tud egy időben két helyen lenni, ezt a problémát az államtitkárok bevonásával igyekeztek orvosolni. A magyar EU-elnökség kezdeti időszakát fűszerezte még a médiatörvény kiváltotta nemzetközi médiafigyelem is, amely később lecsillapodott, miután az Európai Bizottság által kívánt változtatásokat az Országgyűlés elfogadta. A kis EU-országok gyakorlatától eltérően Orbán miniszterelnök úgy vélte, a magyar belpolitikai helyzet a nagyra törő EU-s célkitűzések mellett becsvágyó belpolitikai terveket is követel. Ez különösen nagy kihívást jelentett mind a politikusok, mind a hivatalnokok számára. A magyar EU-elnökség azért volt különleges, mert az EU lisz- szaboni szerződésében meghatározott újfajta munkamegosztás most először valósulhatott meg normál körülmények között. A A szerző Finnország magyarországi nagykövete, volt EU-ügyi miniszter szerződés úgy alakította át a soros elnök szerepét, hogy a miniszterelnök már nem kerül annyira előtérbe, mint korábban, de a régi feladatok a problémák megoldása és a tevékenységek összehangolása terén megmaradnak. Magyarország egyedülálló módon tudta támogatni az állandó elnök, Herman van Rompuy és Catherine Ashton munkáját is, ez példaként szolgálhat minden további elnökország számára. A nagykövetség falai között néha úgy tűnt, Magyarország annyira magáévá tette az ígért békéltetői és problémamegoldói szerepkört, valaipint a közös európai érdekek képviseletét, hogy nehéz volt az ország saját álláspontjának hangsúlyozása. Minden elnökségi időszakra igaz, hogy nem pusztán a program, hanem az események formálják az elnökséget. Magyarországnak a hat hónapos időszak alatt bőven jutott a meglepő eseményekből. Az arab országok felkelései, a líbiai konfliktus, a japán cunami és atomerőmű-katasztrófa, valamint a folytatódó európai gazdasági válság mind olyan tényezők, amelyek nagy befolyással voltak az elnökség tartalmára. Magyarország az EU- ban meghatározott munkamegosztás szerint adott választ ezekre a kihívásokra. Különösen a líbiai konfliktushoz kapcsolódóan kapott méltán elismerést Magyarország, hogy líbiai nagykövetsége az egész EU, sőt az Egyesült Államok összekötő pontjaként szolgált, a fegyveres konfliktus kellős közepén is. Magyarország a legteljesebb elismerést érdemli állhatatosságáért az EU gazdaság- politikai koordinációjának hatékonyabbá tételét célzó törvény- csomag elfogadtatásában, az EU bővítési perspektívájának fenntartásáért és Horvátország csatlakozásának eléréséért. Magyarország legidőtállóbb, és az évek Az EU-ban ma jobban ismerik hazánkat. múltával valószínűleg egyre jelentősebbé váló eredményének az EU első közös Duna-stratégiá- ját és romastratégiáját tarthatjuk. Most, hogy Magyarország átadja az elnökséggel járó kötelezettségeket és felelősséget egyik legközelebbi partnerének, Lengyelországnak, ezt megkönnyebbüléssel teheti, de elégedetten is, mert a feladatot elvégezte. A közigazgatási gépezet minden hivatalnoka és hivatalnoknője jól teljesítette az EU-s feladatok mellett a hazai feladatokat is, megérdemlik tehát az elismerést. A miniszterek, államtitkárok és más elnökök tisztességgel, odaadással és hatalmas vendégszeretettel végezték munkájukat. Az európai partnerek ma sokkal jobban ismerik Magyarországot, a magyarokat és a magyar sajátosságokat, mint azelőtt. Ez egy olyan tőke, amely csak gyarapodni fog a következő években. ■ Jari Vilén Az összeállítás a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült
