Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-25 / 172. szám

2011. JÚLIUS 26., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Palóc búcsú Balassagyarmat. A város és kör­nyéke Római Katolikus Egy­házközségei, a város önkor­mányzata valamint a Balassa­gyarmati Kistérség Többcélú Társulása július 31-én, szom­baton ismét megrendezi Szent Anna tiszteletére a hagyomá­nyos Palóc búcsút és Népmű­vészeti Fesztivált. Délelőtt fél 10-től gyülekeznek a résztve­vők a XVIII. századi katolikus főplébániatemplom előtt, majd innen indul a népvisele- tes processziós menet az Ok­tatási- Művelődési Központ és Könyvtár udvarára. Fél 11-től kezdetét veszi „Szent Anna Palóc Miséje”, ahol a szertar­tást Bíró László püspök, tábori lelkész, a Püspöki Kar család­referense, valamint Stella Leontin kanonok, plébános, főesperes végzik. Közreműkö­dik a térség számos hagyo­mányőrző csoportja, szlováki­ai magyar alakulatok, illetve Unterwéger J. Zsolt karnagy vezérletével a balassagyarma­ti Szent Felícián Kórus. Ezt kö­vetően A népélet világi szép­ségei címmel színes kavalkád várja az idelátogatókat, amely­ben a népzene, néptánc és népmese egyaránt helyet kap. Fellépnek többek között a becskei, csesztvei és drégely- palánki hagyományőrző cso­portok, Baranyi Gábor prímás vezetésével a Balassagyarmati Cigányzenekar szórakoztatja a közönséget. A szervezők nem feledkeztek meg „Palóc­ország szépeiről” sem, hiszen viseletes szépségversenyt ren­deznek gyermek, menyecske, család, valamint csoportos ka­tegóriában. Önkéntes roadshow Bánk. Miért is jó önkéntesnek lenni, hogyan lehet ezáltal szakmai tapasztalatokat sze­rezni, illetve mi a lényege a „Partnerséggel a foglalkozta­tásért” programnak? Ezekre a kérdésekre is választ ad a Partnerséggel a Foglalkoztatá­sért Iroda országos önkéntes roadshow-ja, amelynek egyik állomása ezen a hétvégén Nógrád megye, Bánk község lesz. A XVI. Nógrádi Nemzet­közi Folklór és Gasztronómiai Fesztiválhoz kapcsoló rendez­vényen a résztvevők egyebek mellett kipróbálhatják magu­kat illatpárna készítés köz­ben, lehetőségük nyílik játsza­ni az óriás activity társasjá­tékkal s gyakorolhatják a ba­bavarrást is. Hogy ép bőrrel megússzuk az égiháborút Egy-egy felhőszakadás alkalmával nem ritka, hogy megáradnak a patakok a víz pedig elönti a házak udvarait, a pincéket (Folytatás az 1. oldalról.) Ha nincs ilyen, célszerű az üveg elé húz­ni a függönyt, ez ugyanis némileg felfogja a szilánkokat ha a nyílászáró esetleg betörik, így csökken a személyi sérülés veszélye. Mindig az ablaktól legtávolabbi, a legvasta­gabb falakkal határolt részen tartózkodjunk, távol a fűtőrendszer csővezetékétől, a radi­átoroktól és más, nagyobb fémtárgyaktól.- ítéletidő esetén célszerű kihúzni az elektromos berendezések fali csatlakozóit és fel kell készülni az eseüeges áramkima­radásra. Tartalékoljunk ivóvizet, a vi­lágítást pedig csakis kézi-, petróleum- , vagy gázlámpával oldjuk meg! Nyílt lánggal működő eszközt, például gyertyát, mécsest vagy fáklyát ne használjunk, mert a huzat elsodor­hatja a lángot. Márpedig az így kelet­kező tűz megfékezése a viharos szélben szinte reménytelen... - hívta fel a figyelmet Szeles Péter. A hagyományos tűzhelyekben el kell oltani a tüzet, vagy hagyni kell kialudni, de sohasem szabad azok ajtaját kinyitni. Egy-egy szélro­ham hatására ugyanis a nyitott ajtón nem csak láng csaphat ki, de az izzó szikra, parázs is ki­kerülhet a lakótérbe. Szólni kell még az álla­tokról is, amelyek viselkedése kiszámíthatat­lanná válik, ha tombol a vihar. Akár meg is va­dulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. A házi kedvenceket időben zárjuk be. Ha a szabadban ér utol minket a természet haragja és már nem találunk megfelelő „bú­vóhelyet”, kerüljük a kiemelkedő építmé­nyeket, fákat, nagyobb fémtárgyakat, elekt­romos vezetékeket. A tűzveszélyes tevékeny­séget - például gazégetés, tábortűz, szalon­nasütés - azonnal abba kell hagyni, a tüzet el kell oltani.- Soha ne álljunk fa alá a vihar idején! Te­het, hogy a lombozat valamelyest megóv az esőtől, a jégtől, de fennáll a villámcsapás ve­szélye, és a fa esetleges kidőlése vagy az ágak letörése is okozhat sérülést. Különö­sen veszélyesek a nyílt területeken találha­tó, egyedül álló fák. Ne meneküljünk azon­ban erdőbe se, hiszen az a villámlás hatásá­ra akár ki is gyulladhat. Az erdőtűz a viha­ros szélben rendkívül gyorsan terjed, szin­te lehetetlen elmenekülni előle - hangsúlyozta a Nógrád Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság szakembere. A legcélszerűbb valamilyen terepmélye­désben, gödörben meghúzódni, ezzel ugyan­is csökken a szél nyomásának kitett testfe­lület, és annak a veszélye, hogy elsodró­dunk. Tanácsos fejjel a szélirányban a föld­re hasalni, vagy ülve, fejünket a térdünk kö­zé hajtva, összefont karjainkkal megvédeni. Ez a villámcsapás veszélyét is mérsékli. Jég­eső esetén összehajtott ruhadarabbal vagy összefont karokkal óvhatjuk fejünket a sérü­léstől. Tartsuk, védjük erősen a kisgyereke­ket, ne szakadjunk le társainktól! A gépkocsival utazók húzódjanak le az út szélére, távol a fáktól, az elektromos vezetékektől, az épüle­tektől, valamint a különböző magas tárgyaktól. A szél ugyanis nehezeb­ben sodorja el az álló, mint a moz­gó járművet! A kocsi karosszériája akkor is megvédi a benne ülőket, ha azt a szél felborítaná. Villámcsapás esetén pedig a jármű fém alkatrészei elvezetik az elekt­romosságot, így megóvják a benne tartózko­dókat az áramütéstől. S ha már itt tartunk...- A leszakadt elektromos vezetékeket sen­ki se közelítse meg, hiszen azok akár fe­szültség alatt is lehetnek. A talaj pedig - kü­lönösen, ha átázott - nagyobb távolságra is képes elvezetni az áramot - zárta szavait Szeles Péter. ■ Tartalékoljunk ivóvizet, a világítást pedig csakis kézi-, petróleum-, vagy gázlámpával old' juk meg! Nyílt lánggal működő eszközt, példá­ul gyertyát, mécsest vagy fáklyát ne használ­junk, mert a huzat elsodorhatja a lángot. Három házba tört be a víz Gyógygáz a közelben Talán sokak számára tanul­ságos történetet mesélek el e rö­vid jegyzetben. Egy közeli, most 55 éves salgótarjáni ismerősöm régóta rendszeresen részt vesz a csíksomlyói búcsún. Néhány év­vel ezelőtt azonban megrogy- gyant. Itthon is nehezére esett a gyaloglás, Csíksomlyón pedig szomorúan tapasztalta, hogy az erdélyi 70-80 éves nénik, bácsik is fürgén mentek el mellette. - Ja! Mi gázos „ßrdökben” áztat­juk magunkat! - jegyezte meg az egyik székely. - Jó maguknak, hogy ezt megtehetik. - válaszol­ta az ismerősöm, és egy időre fel­hagyott a búcsújárással. Majd megtudta, hogy nem kell a „cso­dát” messzi keresni, mert a köze­lünkben is található természetes „gázos”gyógyhely. Egy ideje ön­kéntes jelentkezéssel évente két­szer két hétig - orvosi vizsgálat és felügyelet mellett - beül na­ponta 25 percre a Magyarorszá­gon egyedülálló gázfeláramlá- sos mátraderecskei, 2006-ban gyóg}'gázfürdő intézménnyé nyil­vánított mofettába (feltörő termé­szetes gázba), s a nagy tömény­ségű szén-dioxid és radon gáz va­lóságos csodát művelt vele. Kitá­gultak az erei, a vérnyomása is helyreállt. Egy ideje nem okoz neki gondot sem az itthoni, sem a csíksomlyói gyaloglás. Érde­kelt a mesés gyógyulásokat pro­dukáló mátraderecskei szén-dio- xid gyógy fürdő, s nemrég elkísér­tem oda ismerősömet. Megle­pett, hogy az ország távoli vidé­kéről is sokan keresik fel a gyógyhelyet. Találkoztam -akö­zelben lakókon kívül - évek óta visszatérő debreceni, püspökla­dányi, budapesti, szászhalom- battai, dunabogdányi, szekszár­di, nyíregyházi, kazincbarcikai, győri és számos más településen élő„fürdőzőkkel”. Mindegyikük szólt a gáz csodatévő hatásáról. A mofettát és szolgáltatásait a mátraderecskei önkormányzat üzemelteti, de már kormányzati döntés született arról, hogy a gyógyhely bekerül az egészség- biztosítási rendszerbe. Ennek időpontja azonban még nem dőlt el. Addig is érdemes a köze­li, olcsón igénybe vehető „csoda­tevő” helyet a gyógyulni vágyók­nak felkeresni. Összesen tizenöt lakóházat veszélyeztetett a vasárnap késő délutáni felhőszakadás nyomán a hegyoldalról lezúduló, nagy mennyiségű, hordalékkal hömpölygő esővíz Szirákon. Szírák. - Egy helyi amatőr meteorológus mérése sze­rint vasárnap 17 óra körüli időben hatvan perc leforgá­sa alatt 52 milliméter csa­padék hullott le Szirákon és a települést körül ölelő dombos vidéken. A hegyol­dalról lezúduló víz tizenöt házat veszélyeztetett, de három-három lakótérbe, il­letve pincébe be is tört. Több ingatlant homokzsák­okkal védtek a lakók. Kite­lepíteni senkit sem kellett és lakóépület sem vált lak­hatatlanná - közölte Szeles Péter. A Nógrád Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgató­ság szóvivője hozzátette: az elöntött házakból a hatvani tűzoltók távolították el a vi­zet. A katasztrófavédelem szakemberei pedig a mun­kálatok összehangolásában és a homokzsákos védeke­zésben működtek közre. A közútkezelő a vízátfolyások miatt sebesség-korlátozást rendelt el a Kisbágyon és Szirák közötti útszakaszon. Hétfőn pedig a pásztói épí­tésügyi hatóság szakembe­rei ellenőrizték az épületek statikai állapotát.- Lapunk értesülései sze­rint szűkebb hazánk több településén - például Szé- csényben és Debercsény- ben - is pincéket árasztott el a víz a vasárnap délutáni vihar nyomán, ezekben a helyiségekben azonban nem volt szükség a lánglo­vagok segítségére, mert a lakók önerőből megoldották a problémát. Hatvan perc leforgása alatt 52 milliméter csapadék hullott le Szirákon

Next

/
Oldalképek
Tartalom